Felszólalás adatai

DR. VIDOVEN ÁRPÁD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! "A kormány meg kívánja teremteni annak feltételeit, hogy középtávon 2004-ig a védelmi erők egészének működőképessége, valamint szolgálati, élet- és munkakörülményei jelentősen javuljanak." Az idézet "Az új évezred küszöbén - kormányprogram a polgári Magyarországért" címet viselő dokumentumból származik.

Tisztelt Országgyűlés! A kitűzött célok megvalósítása érdekében már eddig is jelentős lépéseket tettünk. A stratégiai felülvizsgálatot követően a parlament nagy többséggel, az ellenzék jelentős részének támogatásával elfogadta a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozatot. A Honvédelmi Minisztériumba integráltuk a honvéd vezérkart, és - talán amit a polgárok leginkább saját bőrükön is érezhetnek - hat hónaposra csökkentettük a sorkatonai szolgálat időtartamát.

Mindezekkel azonban, tisztelt képviselőtársaim, nem értünk a munka végére. A polgári kormány ugyancsak napirendre tűzte a közszolgálati rendszer megújítását, korszerűsítését. Ezt többek között az elérhető közelségben lévő EU-csatlakozás is indokolta. A Fidesz-Magyar Polgári Párt kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a közszférában dolgozók, a köz érdekében munkálkodók előtt egységes, megfelelő karrier lehetőségét és biztos megélhetést garantáló pályamodell álljon. A nyáron elfogadott köztisztviselői törvény és a rendvédelmi szervek vonatkozásában a Hszt., a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása is ezt a célt szolgálta. Őszintén örülünk annak, hogy a változások pozitív hatásait, előnyeit már a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó köztisztviselők is élvezhetik.

Az imént felvázolt folyamatba szervesen illeszkedik a tisztelt Ház asztalán lévő és most tárgyalandó, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonáinak jogállásáról szóló T/4752. számú törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója messzemenően támogat.

Joggal merülhet fel a kérdés, tisztelt képviselőtársaim: miért itt és most, miért ilyen módon és ebben a formában kerül tárgyalásra ez a törvény? A kérdések megválaszolásához rövid történeti visszatekintést kell végeznünk. Az előző parlament 1996-ban fogadta el a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényt, amely általános részében valamennyi egyenruhásra - a rendőrtől a pénzügyőrön keresztül, a börtönőrön át egészen a határőrig és a katonáig - vonatkozó közös rendelkezéseket állapította meg. Különös részében külön-külön szabályozta az egyes szervekre, testületekre az eltérő élethelyzetekből következő sajátosságokat. Az akkori törvényalkotók igen nehéz feladatra vállalkoztak, amikor egy törvényben kísérelték meg az eltérő élethelyzetek szabályozását. Az élet nem is igazolta őket. A törvény nem állta ki az idő próbáját. Az alig több mint öt éve hatályba lépett törvényt eddig a pillanatig tízszer kellett módosítania az Országgyűlésnek.

A rendőrségi törvény szerint a rendőrök fő feladata "a közbiztonság és a belső rend védelme". "A Magyar Honvédségnek idegen hatalom fegyveres támadása ellen a Magyar Köztársaság függetlensége, területének sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel való megvédése a feladata." - mondja a honvédelmi törvény.

Eltérőek továbbá az egyes lehetséges életpályák is. Maradva az előző példánál: míg egy rendőr felszerelésétől egészen nyugdíjazásáig szülőfalujának megbecsült polgára lehet, addig a katona 5-10 évenként a szükséges mobilitás miatt más helyőrségben, más településen szolgálja a hazát.

A különbségeket talán legszemléletesebben az eltérő esküszövegek fejezik ki. Idézek a rendőrök esküjéből: "Hazám alkotmányos és törvényes rendjét, nemzetünk közbiztonságát, ha kell, életem kockáztatásával is hűségesen védelmezem." A katona ennél jóval többre vállalkozik: "A Magyar Köztársaság függetlenségét, az állampolgárok jogait bátran, a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott katonák és fegyverek erejével, életem árán is megvédem." - hangzik a katonai eskü szövege.

Azt gondolom, önmagában már ez a példátlan áldozatvállalás - a fentebb elmondottaktól függetlenül is - elegendő ok arra, hogy önálló törvény vonatkozzon a katonai szolgálatot vállalókra. Önálló törvény, amely azonban elveiben, felépítésében és jogintézményeiben összhangban kell hogy álljon a közszféra egyéb területein szolgálók életviszonyait szabályozó rendelkezésekkel. E kívánalmaknak, kritériumoknak a szükséges módosítások után maximálisan megfelelhet a tárgyalt törvényjavaslat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az utánam szólók közül néhányan bizonyára - mint ahogy már eddig is megtették - el fogják mondani: az időpont a törvény tárgyalására nem megfelelő, sokkal hamarabb el kellett volna kezdeni azt. A kritika jogosnak tűnhet, ha arra gondolunk, hogy a katonák milyen régóta várják a parlamenttől a Hszt., a szolgálati törvény helyett egy új, korszerűbb törvény elfogadását. De, tisztelt képviselőtársaim, lássuk be, előbb azt kellett meghatározni, hogy milyen hadsereget szeretnénk látni, és felelősséggel csak ezután szabályozhatjuk ezen hadsereg katonáinak életviszonyait, próbálhatjuk meg jobbá, könnyebbé tenni mindennapjaikat. Ez az időpont pedig most érkezett el, tehát éppen időben vagyunk.

Ez a Ház, illetve e Házban szinte valamennyi párt és képviselő az önkéntes hivatásos hadseregre való áttérést tekinti céljának. Vannak azonban olyanok, akik ennek leple alatt felesleges pótcselekvésekre ragadtatják magukat, és vannak olyanok is, akik már eddig is érdemben cselekedtek, és a jövőben is érdemben fognak cselekedni.

Az önkéntes hivatásos hadseregre való áttérést szolgálja a sorkatonai szolgálat hat hónapra való csökkentése és az önkéntes tartalékos állomány kategória bevezetése. Az új szolgálati törvény elfogadása pedig egyenesen mérföldkő ezen a rögös úton. Mérföldkő, mert szerződéses katonák nélkül nem létezhet önkéntes hivatásos hadsereg. Ez az első törvény, amely már címében is megjeleníti a szerződéses katona fogalmát. Lényeges új eleme a javaslatnak, hogy egy törvényben, egységesen kerülnek szabályozásra a hivatásos és szerződéses katonák jogai, illetve kötelezettségei.

Az önkéntes hivatásos hadseregben az is elképzelhetetlen, hogy ne a hadnagyok száma legyen a legmagasabb és a tábornokoké a legalacsonyabb. Ma, sajnos, nem ez a helyzet. Az úgynevezett tiszti piramis felfordult, feje tetejére állt. Míg a tiszthelyettesekből hiány van, addig az alezredesek száma elképesztően magas. Ennek a tarthatatlan helyzetnek, ha nem is egyik napról a másikra, de minél előbb meg kell változnia.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat alkalmas arra, hogy segítségével és következtében ez a változás végbemenjen. Ez a törvénytervezet sok új elvvel, szemponttal a szebb, jobb jövőt hozza el a katonák részére, például többek között elismerve azt, hogy állampolgárainkhoz képest honvédségünk személyi állománya nagyobb áldozatokat vállal magára és családjára, még a közszolgálati szférában dolgozókhoz képest is.

A haderőhöz való kötődés tényleg súlyosan korlátozza az alapvető állampolgári jogok gyakorlását, különösen az élet és a testi épség megőrzéséhez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához, a szabad véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez és az egyesüléshez fűződő jogokat.

(10.20)

A szolgálati viszony létesítésekor tehát a hivatásos és szerződéses katonák lemondanak alkotmányos jogaik jelentős részének gyakorlásáról, ami komoly korlátozást jelent saját és családjuk életvitelében. Nem is szólva arról, hogy az állomány egyre nagyobb részét érintően hazai békeidőszak mellett a hivatásosok és szerződésesek egy része hadműveleti területen, valós háborús körülmények között folytat tevékenységet, reálisan veszélyeztetve ezzel testi épségét és életét.

Az alkotmányos jogok korlátozásán túl a honvédség személyi állománya az általánostól eltérően sokkal szigorúbb függelmi rendszerben, magasabb fegyelmi követelmények és fokozott fizikai, valamint pszichikai megterhelések mellett végzi feladatát. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy ezeknek a magas elvárásoknak megfelelő állományt fokozott gondossággal és körültekintéssel, szigorú alkalmassági követelmények előírásával válogassák ki, illetve a meglévő állományt is ezen követelményeknek megfelelően vizsgáztassák le. A NATO-hoz csatlakozott Magyar Honvédségünkben nem lehetnek gyenge fizikumú, pszichikailag labilis, mentális problémákkal küszködő, vagy netán súlyfelesleggel rendelkező katonák.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt egyetértésével találkozott a polgári kormánynak a törvényjavaslatban rögzített azon célja, amely megpróbálja teljesen kompenzálni az alkotmányos jogok ideiglenes korlátozásának hátrányait, és ezért a törvénytervezet kiterjed a szolgálat teljesítése után a megérdemelt nyugállományra, illetve a szolgálatot teljesítők hozzátartozóira is. Ugyanis alapvető állampolgári jogok korlátozásának vállalását részben a családtagoknak is el kell viselni, ezért a törvényjavaslat megkülönböztetett figyelmet szán a hozzátartozókról és a nyugállományúakról való gondoskodásnak. A szociális gondoskodás és a törődés kérdése a kialakított életpálya és pályakép részét képezi. Gondoljunk csak bele, tisztelt képviselőtársaim, milyen áldozatokkal jár a törvényjavaslatban meghatározott jogi korlátok eltűrése: a szolgálatot vállalók előre nem tervezhető igénybevétele, állandó készenlétben tartása, a tartózkodási hely bejelentésének kötelezettsége, a visszarendelhetőség ténye és más korlátozások, hogy csak a legfontosabbakat említsem. De ebbe a körbe tartoznak a laktanyán kívüli korlátozások is.

Tisztelt Országgyűlés! Régóta, lényegében több évtizede várja már a hivatásos és szerződéses állományunk az illetményrendszer piaci viszonyokhoz való igazítását, az illetmények emelését. Annak idején szállóigeként terjedt, de sajnos igaz volt: a magyar katona volt a Varsói Szerződés legrosszabbul fizetett katonája; sajnos, a NATO-ban is a hátsó sorokban kullog a fizetéseket tekintve. Ezért a polgári kormány másik törekvését is támogatjuk, miszerint olyan új előmeneteli, valamint illetményrendszert akar bevezetni, amely a fokozott igénybevétel ellentételezését biztosítja, és a jelenlegihez képest jelentős és állandó jövedelemnövekedést garantál. A törvény hatálybalépését követő egy év alatt 40 százalékkal fognak emelkedni a bérek. A 40 százalékos fizetésemelés jelentős részét már a jövő év elején meg fogják kapni a hivatásos katonák. A szerződéses állomány tagjai még ennél is jobban járnak. Ma egy szerződéses katona kezdő alapilletménye bruttó 46 ezer forint körül mozog. Január 1-jétől ez az összeg 75 800 forintra fog emelkedni.

A törvényjavaslat a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésére vonatkozó országgyűlési és kormányzati döntésekkel összhangban, a korábbitól lényegesen eltérő módon határozza meg a katonai pálya előmeneteli rendjét és előmeneteli lehetőségeit, amelyek a katonai pálya egyik legfontosabb tartalmi elemét képezik. A fentiek következtében a polgári kormány ezáltal ismét megteremti a katonai pálya társadalmi elismertségét és presztízsét. Az illetményrendszer korszerűsítésének koncepciója azonban szervesen alkalmazkodik a más fegyveres szerveknél már kialakított és az Országgyűlés által már elfogadott szerkezetekhez, de kifejezi és elismeri a katonai szolgálat ezektől eltérő sajátosságait.

Egyetértünk a polgári kormány azon elképzeléseivel is, hogy új intézményként a törvényjavaslat létrehozza a tiszti állomány kategóriában a központi előmeneteli bizottság alkalmazását, bevezeti az objektív teljesítményértékelés fogalmát, egyúttal szabályozza a minősítéseket és értékeléseket felelősen végzők és azokat jóváhagyók körét. Rendkívül pozitív visszhangot válthat ki véleményünk szerint a minősített észrevételezési jogának biztosítása, vagyis a minősített észrevételt tehet és jogorvoslati lehetőséggel is rendelkezik. Ezen elképzelések következtében jelentősen kiteljesülhet eredendően a demokrácia, és teljesen felszámolásra kerül a kommunista rendszer által örökölt szubjektív, elvtársi klientúrás előmeneteli rendszer.

Tisztelt Országgyűlés! Többen és az ellenzék is azzal vádolja a polgári kormányt, hogy ellentmondás tapasztalható hosszú távú biztonságpolitikájában, megemlítik a hivatásos, a profi hadseregre való áttérés koncepcióját és a hadkötelezettség fenntartására vonatkozó igény megfogalmazását, miszerint jó lenne, ha minden fiatalember átesne valamiféle kiképzésen. Nos, azt bátran kijelenthetem, hogy itt semmiféle ellentmondás nincs. Ez a törvényjavaslat is egyértelműen a teljes profi haderő létét tételezi fel. A törvénytervezet nem mondhatja ki, hogy mikor következik be a teljes áttérés, hiszen maga a törvénytervezet az áttérés szerves része, biztosítja az áttérés különböző jogi, anyagi és egyéb feltételeit. A hivatásos haderőre való áttérés után, azzal egy időben a magyar fiatal számára mindig fenn fog állni annak lehetősége, hogy kívánságának megfelelően és a majdan előírt korlátok között önként vállalva teljesíthesse hazafias kötelességét és felkészülhessen a haza védelmére. Ennek rendszerét a már ismertetett programunknak megfelelően az újonnan felállítandó nemzetőrség keretei között kívánjuk megteremteni. Az pedig valóban csak elérendő kívánság marad, hogy minden fiatal önként áteshessen egyfajta kiképzésen, amely lehetőséget teremt az önmagát és családját megvédeni akarók alapvető felkészítésére. Bizony, csak reménykedhetünk abban, hogy ennek kialakul valamilyen mértékű presztízse, társadalmi elfogadottsága és igénye.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Honvédség állományától, a hivatásos és szerződéses katonáktól az újonnan megjelent feladatok mind nagyobb áldozatvállalást követelnek. Ez a törvényjavaslat pontosan azt célozza megfogalmazni, hogy hosszú távon a haza védelmét és a vele járó feladatok teljesítését önként vállaló katonák mindenkor értsék, hogy mire vállalkoznak és ezért miről kell lemondaniuk, valamint mire számíthatnak mindezek viszonzásaképpen, hiszen a jövőre nézve a katonák már hosszú ideje joggal várták és várják el ezt tőlünk. A hivatásos katonák részére felvázolt életpálya és a szerződésesek elé tárt pályakép őszinte tükre a társadalom megbecsülésének és teherbíró képességének.

Végezetül örömmel számolhatok be a katonáknak, ha stílszerűen akarnék fogalmazni, azt mondhatnám, jelenthetem a katonáknak, hogy a jövő elkezdődött.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)