Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a nemzetbiztonsági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetbiztonsági bizottság is megtárgyaltan a tárgybani törvényjavaslatot. Ha Donáth László és Bernáth Ildikó után lehet folytatni a sort, akkor én is el tudom mondani, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitája során az ellenzéki képviselők nem szólaltak meg. Az egyik bizottságban így történt, a másik bizottságban úgy történt. Biztos be volt osztva, hogy ki hol szólal meg.

A lényegről is szeretnék néhány szót szólni. A bizottság helyesnek tartja azt az elképzelést, amely szerint egységes szerkezetben, átlátható módon történik a szabályozás a hivatásos és a szerződéses állományú katonák jogállásáról. Tudvalevő, hogy 1996 óta nagyon sok változáson ment át a hadsereg - haderőreform, NATO-belépés, nemzetközi kötelezettség -, és a mostani viszonyokhoz illik igazítani a jogállást. Nem beszélve arról, amiről már többen szóltak, hogy a köztisztviselői életpálya július 1-jével hatályba lépett, és ehhez hasonlóan illik más közszolgálatban tevékenykedők jogviszonyát is szabályozni.

A bizottság többsége elfogadta, hogy a szabályozás három pilléren nyugszik. Az egyik az, hogy a törvényjavaslat tegyen eleget annak a kötelezettségnek, mely szerint a megváltozott struktúrájú állománykategória átszervezés utáni stabilizációját biztosítsa. A másik pillérrel is egyetért, nevezetesen, hogy a hadsereg utánpótlása jobb minőségének a biztosítása érdekében egy szabályozott, kiszámítható előmeneteli rendszert kell beépíteni a törvényjavaslatba, amely az egész hadsereg tekintetében teszi átláthatóvá a munkavégzést. A harmadik pillér - amely új eleme a törvénynek - az, hogy helyes állományarányokat próbál felépíteni, az úgynevezett piramisrendszert, amelyben a tiszti és tiszthelyettesi arányokat, a tisztin belül pedig a különböző rendfokozatok arányát állapítja meg.

Külön szólt a bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatokról, hiszen alapvetően ez érinti a bizottságot. Megállapította, hogy egységesen kell kezelni a nemzetbiztonsági szolgálatokat, mind a polgárit, mind pedig a katonait, és szükség lenne a törvényjavaslatban módosító indítványokkal hozzáigazítani a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetményrendszeréhez a katonai nemzetbiztonsági szolgálatban tevékenykedők illetményét.

(10.10)

A kérdések között arról kértünk felvilágosítást a jelen lévő Honvédelmi Minisztérium képviselőitől - akikről én is szeretném elmondani, hogy kiváló munkát végeztek -, hogy ez az előmeneteli rendszer jobb helyzetbe hozza-e a katonákat avagy sem. Megkaptuk a választ, hogy igen, és elolvasva a törvényjavaslatot - Bernáth Ildikó itt néhány részét ismertette is -, a mi véleményünk szerint is ez így van.

Végezetül: még arról volt polémia a bizottságban, hogy a nyugdíjba vonulás rendszere mennyiben bővül vagy szűkül. Elmondták a bizottságban, hogy bizonyos tekintetben szűkül a rendszer, de a főbb elemeit megtartja, amely 1971-ben lépett életbe.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ülésen végezetül - hogy Nikolits István képviselőtársamat idézzem - az ellenzéki képviselők 3 tartózkodást adtak le szavazatként, ez egy gyenge igent jelent a részükről; 6 kormánypárti igen szavazat mellett a bizottság általános vitára ajánlja a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek elfogadásra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)