Felszólalás adatai

DR. GYIMESI JÓZSEF, a honvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi bizottság megtárgyalta a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényjavaslatot, és határozatával azt az ajánlást fogadta el, hogy a tisztelt Ház folytassa le a törvényjavaslat általános vitáját. A bizottsági vitában valamennyi képviselőcsoport képviseltette magát, és véleményt alkotott a képviselőcsoporthoz nem tartozó független bizottsági tag is.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának bizottsági tagja kihangsúlyozta, hogy a polgári kormány és a Fidesz-Magyar Polgári Párt kiemelkedő és fontos kérdésnek tartja a közszférában dolgozók megbecsülését, számukra a megfelelő szakmai karrier biztosítását és a biztos megélhetést nyújtó életpályamodell felvázolását. Ennek érdekében történt meg a köztisztviselői szolgálati viszonyról szóló törvény megalkotása, amely a rendvédelmi szervek, fegyveres szervek állományának tagjaira is kiterjedt, az ő szolgálati viszonyukat is szabályozta. Most ennek a felelősségnek a tudatában történik meg a katonai szolgálati viszonnyal, a hivatásos katona jogállásával kapcsolatos törvény megalkotása.

A Magyar Szocialista Párt képviselője hozzászólásában a végrehajtási rendeletek fontosságát hangsúlyozta. Az előterjesztő képviselője a képviselő úr felvetésére azt a megnyugtató választ adta, hogy a végrehajtási rendeletek kidolgozása folyamatban van, és ez a nagy munka a törvény hatálybalépésével egyidejűleg vélhetőleg befejeződik, tehát a végrehajtási rendeletek hatálybalépése is megtörténhet. Az ellenzéki párt képviselője hangsúlyozta továbbá, hogy fontosnak tartja az érdekegyeztetést, hogy mindazok értesüljenek a leendő törvény rendelkezéseiről, akiknek az életét, jogi helyzetét ez alapvetően érinti. Az előterjesztő a megnyugtató válaszában arról adott tájékoztatást, hogy a törvény tervezetének elveiről és a törvénytervezet koncepciójáról már tavaly értesítették az érdekvédelmi szerveket, illetve tájékoztatták a katonai elöljárókat, és amikor a törvénytervezet ténylegesen megszületett, annak a szövegét mintegy 58 katonai egység rendelkezésére bocsátották, tehát a szükséges egyeztetések megtörténtek.

A bizottsági vitában számos olyan kérdés merült még fel, amely talán nem is az általános vita körébe tartozik. A törvényjavaslat egyes rendelkezéseivel kapcsolatosan fejtették ki a bizottság tagjai a véleményüket. Így az egyik ellenzéki felvetés az volt, hogy miért mintegy féléves - fogalmazása szerint - késedelemmel történik meg a honvédségi szolgálati viszony szabályozása a Belügyminisztérium állományába tartozók szolgálati viszonyának szabályozásához képest. Az előterjesztő képviselője - és ezt itt most a miniszter úr is érintette - részletesen felsorolta azokat az érveket, amelyek arra utalnak, hogy a haderőreform folyamatában most érett meg arra a helyzet, hogy ennek az átfogó szabályozására sor kerülhetett.

Felvetődött az a kérdés, hogy a hivatásos és a szerződéses állomány megkülönböztetése, illetve az ő szolgálati viszonyuk közötti különbségek meghatározása milyen módon történik. Az előterjesztő képviselője megnyugtató választ adott arra, miként ezt most is hallhattuk, hogy a szerződéses állomány és a hivatásos állomány jogi helyzete, szolgálati viszonya azonos módon került szabályozásra.

Végezetül: a kormánypártok, a Szocialista Párt és a szabad demokraták - eltérő érveléssel - támogatták a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. A szabad demokraták azt az álláspontot képviselték, hogy az illetményemelés késlekedésének elkerülése végett adják támogató szavazatukat. A MIÉP pedig a plenáris ülésre tartogatta azon érveinek megfogalmazását, amelyek az egyetlen nem szavazatot indokolhatják.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)