Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig sem volt titok, hogy a polgári kormányzás a hagyományok tiszteletére épül. A magyarság megmaradásának történelmi erőfeszítéseire messzemenő tisztelettel tekint. Ezen törekvések egyik kordokumentuma ezeréves múltunk egyik nagy közjogi alkotása, az Aranybulla, az a joghagyomány, amely messze túlélt korokat és nemzedékeket. A magyar közjogi rendszer 800 éve képes volt megteremteni azt a berendezkedést, amely mintát adott a hatalomgyakorlásból, az ország és a magyarság közös védelméből.

A magyar történelemben a közjogi hagyományok szervesen illeszkedtek egymáshoz, fokozatosan alakultak és fejlődtek azok a jogintézmények, amelyek a magyar nép megmaradását szolgálták. A hagyományok ereje ez a közmegegyezéssel elfogadott közjogi keret, a magyar nép fennmaradása érdekében. Ilyen írott forrás az Aranybulla, amit a modern időkben alkotmánynak neveznek. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Aranybullát egy társadalmi szerződésnek tekintette, amely az alattvalókat és az uralkodókat is egyaránt kötelezte. Ennek a történeti alkotmánynak magyar változatáról Deák Ferencnek máig érvényes az álláspontja: „A mi alkotmányunk történeti alkotmány. Nem egyszerre készült, hanem a nemzet életéből fejlett ki, éppen ezért a nemzet életének fejlődése szerint alakul, miután századokon keresztül szilárdult meg. Mi mint századok művét vettük át őseinktől, és kötelességünk azt a lehetőségig állandóul biztosítva adni át az utókornak.”

Az Aranybulla az állami főhatalom, valamint egy közjogi berendezkedés alapjait vetette meg. II. András magyar király szavaival: országunk újjáalakítása ez, amely az utánunk következő nemzedékeknek is iránymutatásul szolgál. Modernizálta a késő Árpád-kor jogrendszerét, másfelől lerakta a rendi társadalom jogi alapjait, szabályozva a kiváltságokat és kötelességeket hosszú évszázadokra. A mindenkori magyar királyok nem tudtak eltekinteni ettől az oklevéltől, tájékozódási pontjuk, hivatkozásuk gyakran irányult rá, mint ahogy a köznemesség is saját védelmében gyakran követelte az Aranybulla szellemének tiszteletben tartását. Koronázási esküjükben valamennyi magyar király fogadalmat tett az oklevél jogi rendelkezéseinek megtartására.

Az Országgyűlés elnöke, Kövér László, aki kezdeményezője az Aranybulla törvénybe iktatásának, így fogalmazott: „Az Aranybulla jelentősége abban is kiteljesedik, hogy évszázadokig megalapozta és biztosította a magyar jogi gondolkodás élő forrását, ösztönözte a párbeszéd és a békés megegyezés keresését, valamint kötelezte az utódokat a nemzet függetlenségének és szabadságjogainak erősítésében.”

Az oklevél lényege az erőforrások megosztása volt az uralkodó és az államszervezet egyéb képviselői között. Számos kiváltságot alapított, mint például a szabadbirtokosok védelmét, közjogi biztosítékot rögzített az államrend védelme érdekében. Azt mondta, hogy a birtokokat nem szabad az országon kívüli személyeknek adományozni, továbbá a királyi tisztségek halmozásának a tilalma, az ellenállási záradék vagy az évenkénti kétszeri országos gyűlés a király jelenlétében. Ezek voltak a törvénynapok. Előírta a törvénylátó napok évenkénti megrendezését, amit az országgyűlésekhez vezető út egyik első lépéseként tarthatunk számon.

Nem létezik a történelemben olyan sikeres államépítés, amely nincs tekintettel a múlt értékeire, illetve ha ilyen szándékkal lépett fel, miként a kommunista eszme térhódítása, az mára el is bukott. Akik tagadni akarják a történeti múltjuk valóságát a jelenben, azok vagy nem ismerik a történelem szerepét a mai életünkben, vagy nem akarnak erről tudomást venni.

Az Aranybulla ma is itt van közöttünk. Szinte láthatatlan igazodási pont nemzetépítésben, a közös döntéshozatalban, egyféle felelősségmegosztásban és az ország közhatalmi védelmében. Az Aranybulla emlékezete megfelel a magyar társadalomépítés legmélyebb hagyományainak, megmaradásunk forrásának, ezért emlékezetét joggal állítjuk a joghagyományok középpontjába. Az időszerűségét az adja az Aranybullának, hogy egy történelmi hasonlattal élve a jelenből, Magyarország is szerződést kötött az Európai Unióval az együttműködésre, és az Unió egyes intézményei készek felrúgni ezt a szerződést saját önös érdekeik miatt. Az adott szó hitelét, a megállapodás érvényességét a magyar jogrendszerben szimbolikusan 800 éve védi az ellenállási záradék minden egyoldalúan megsértett megállapodás esetén. Az Aranybulla olyan morális és erkölcsi iránymutatást adott, amely a haza sorsáért felelősséget viselő vezetőknek fénylő sarkcsillaga volt a közjogi gondolkodás terén. Ennek tudatában emlékezünk meg a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő kordokumentumáról, az Aranybulláról kiadásának 800. évfordulóján, és jelentőségének elismeréseként ennek emlékét törvényben örökítjük meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Minden év április 24. napját az Aranybulla napjává nyilvánítjuk, tisztelegve az ősök önazonosságunkat megerősítő közjogi dokumentumának máig ható érvényessége előtt. Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a magyar nép megmaradásának e kordokumentumát és az ezt rögzíteni kívánó törvényjavaslatot fogadják el és támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)