Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örömmel tölt el, hogy a tisztelt Ház elé került általános megvitatásra az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az egyes törvények módosításáról szóló T/1202. számú törvényjavaslat is. Ezzel egy több hónapos, nehéz egyeztetési folyamat zárult le a magyar kormány és a Bizottság között. Ez az egyeztetési folyamat sikeres volt.

A T/1202. számú törvényjavaslat hivatkozik Magyarország Alaptörvényének 38. cikk (6) bekezdésére, amely kimondja: „A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.” Ehhez a sarkalatos törvényi mondathoz csatlakozik a törvényjavaslat 8. és 9. §-a.

A sikeres tárgyalások a Bizottsággal a magyar kormány nevében Varga Judit miniszter asszony és Navracsics Tibor miniszter úr konstruktív, gyors, kölcsönös tiszteleten alapuló, együttműködést erősítő egyeztetésének köszönhetőek. Mint ismeretes, az OLAF-fal történő együttműködési kötelezettség már az európai uniós csatlakozáskor megjelent a hazai jogrendben. A jogszabály azonban nem tartalmazott eljárási szabályokat az együttműködés esetleges kikényszerítésére vagy az alkalmazható jogkövetkezményre vonatkozóan.

A módosítás ezen szabályozási hiányosságokat pótolja. Ezért a tárgyalások elsődleges célja a közvagyont és a közpénzek felhasználását már jelenleg is védő és azok jogellenes felhasználását tiltó hatályos belső szabályok még transzparensebbé, eurokonformabbá tétele, hiszen ezen alapvetően fontos jogtárgyak kiemelt védelme mindannyiunk érdeke.

Az igazságügyi miniszter által beterjesztett jogszabály-módosítások szigorítják a közvagyon kezeléséhez kötődő, a büntető törvénykönyvben szabályozott törvényi tényállásokat. A T/1202. számú előterjesztés pedig az Unió pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelme érde-kében módosítja a bizottsági ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló 2185/96. Euratom tanácsi rendelet 9. cikkében meghatározott tagállami segítségnyújtás szabályait.

A módosítás lehetővé teszi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF helyszíni ellenőrzést végezhessen az Európai Unió pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb pénzügyi jogsértésekkel szembeni védelme érdekében a tagországok bármelyikében. Az OLAF ezen tevékenységének biztosítása érdekében az előterjesztés módosítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényt, ennek értelmében az OLAF együttműködő partnere lesz a magyar adóhatóság.

Az adóhatóság pénzügyőreinek napi feladatai közé tartozik az OLAF ellenőrei által kezdeményezett pénzügyi vizsgálatok során a korrupció elleni fellépés közvetlen biztosítása. Mindazon eszköztár, amely a NAV-törvény alapján az adóhatóság rendelkezésére áll, így például  a teljesség igénye nélkül  a vizsgálat alatti helyszínre való bejutás biztosítása, az adathordozók begyűjtése, szükség esetén kényszerintézkedések alkalmazása, a vizsgálattal érintett személyek igazoltatása, a módosítás alapján az OLAF-ellenőrök számára is biztosított.

Ki kell emelnem, hogy a jogszabály-módosítás e tekintetben kiemelten garanciális jellegű, miután az OLAF-vizsgálók döntenek arról, hogy a pénzügyőrök, tehát a NAV munkatársai a vizsgálat során milyen módszerek és eszközök alkalmazására jogosultak. Az OLAF ellenőrei számára a pénzügyi ellenőrzés során ugyanazon jogi eszköztár áll a rendelkezésre, mint a NAV számára a vizsgálatai során, azzal a jelentős többletjogosultsággal, hogy a pénzügyőröknek az OLAF-ellenőrök rendelkezései szerint kell eljárniuk. Az OLAF a korrupciót érintő pénzügyi eljárásai során ezzel a belső jogunk alapján intézményi eljárási hatósággá válik.

Az OLAF pénzügyi eljárását erősíti a beterjesztett módosítás azon rendelkezése is, amely a NAV hatósági jogkörét bővíti oly módon, hogy az OLAF által kezdeményezett pénzügyi ellenőrzés során lehetőséget ad az úgynevezett közigazgatási bírság kiszabására is a nem együttműködő vizsgálati alanyokkal szemben. Ennek összege egymillió forint, amely az eljárás során ismételten kiszabható. A beterjesztett módosítás garanciális jelleggel természetesen biztosítja a jogalanyok számára a pénzügyi vizsgálat elleni jogorvoslat lehetőségét is.

A T/1202. számú törvényjavaslat tartalmazza a 2015. évi CXLIII. törvény, a közbeszerzési törvény módosítását is. A módosítás ezen része technikai jellegű, és a közbeszerzési eljárás során ajánlatot tevő szervezetek pontos megnevezésének kötelezettségét tartalmazza a közbeszerzési eljárás lefolytatása során a közbeszerzést kiíró szerv számára. Az uniós joghoz való közelítést és a közbeszerzési eljárás transzparenciáját erősíti, hogy a közbeszerzés során a közfeladatokat ellátó vagyonkezelői alapítványokat is fel kell tüntetni. Ennek indoka nyilvánvalóan az, hogy a közpénzek felhasználása, a szerződések tisztességes megkötése a közbeszerzéses eljárások során átláthatóbb legyen.

A T/1202. számú törvényjavaslat módosítást tartalmaz a közérdekű alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra is. Pontosítja az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket, és kiterjeszti az érintettek jogalanyi körét. Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében előterjesztett egyes törvények módosítása a közpénzek működtetését, felhasználását, felhasználásuk védelmét kívánja szolgálni, átláthatóbbá tenni és közelíteni az uniós jogalkotáshoz.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a módosítani kívánt területeken egzaktabb és szigorúbb kritériumoknak való megfelelést ír elő, amely a közvagyon fokozott védelmét szolgálja. A felsorolt jogterületek védelme közös nemzeti érdekünk, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák. Köszönöm szépen.