Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, amit a kezükben tartanak, több igazságügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza. Ezeket a törvénymódosításokat jellemzően összekapcsolja az a közös cél, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a jogalkalmazást segítsék, hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz, valamint a jogrendszeri koherencia is érvényesüljön.

A törvényjavaslat nagyobb részét teszik ki a legutóbbi időszak uniós jogalkotásának eredményeként elfogadott új rendeletek végrehajtásához és irányelvek átültetéséhez, illetve az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséhez kapcsolódó módosítások, amelyek a büntető eljárásjog, továbbá a polgári, anyagi és eljárásjogi területen is szükségessé váltak. Engedjék meg, hogy részletesebben is szóljak az egyes törvényeket érintő tervezett változtatásokról!

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat négy törvény tekintetében hajt végre büntetőjogi vonatkozású módosításokat. E változások mögött három fő indok húzódik meg. Az első az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése, amely az uniós jogi szabályozást tekintve egy többlépcsős folyamatként zajlott le. A brexit a kilépési megállapodással szabályozott időszakkal, 2020. február 1-jétől vette kezdetét. 2021. január 1-jétől kezdődően pedig ideiglenesen alkalmazandóvá vált az Európai Unió és az Egyesült Királyság között létrejött nemzetközi szerződés, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás, amely már egy új, önálló, közvetlenül alkalmazandó szabályrendszert vezetett be.

Ugyan a megállapodás 2020 decemberének utolsó napjaiban született meg, de alkalmazását már néhány nappal később biztosítani kellett. Habár a megállapodás szövege a büntetőjogi igazságügyi együttműködés területén számos tekintetben lényegében az uniós jogi aktusokban foglalt együttműködési formákat és intézményrendszert ismétli meg, egyes esetekben a jogalkalmazói visszajelzések szükségessé tették a hazai büntetőjogi vonatkozású rendelkezések pontosítását, kiegészítését.

Ennek keretében módosítani kellett egyrészt a bűnügyi nyilvántartás rendszeréről szóló törvényt annak érdekében, hogy a bűnügyi nyilvántartásból származó adatok igénylése, továbbítása az Egyesült Királyság tekintetében is az európai bűnügyi nyilvántartási információs rendszernek megfelelő keretekben folytatódhasson.

A fentieken túl az Egyesült Királyság vonatkozásában az Unió tagállamaival megegyező módon kell biztosítani az uniós tenyérnyomat, valamint a DNS-profil elektronikus úton történő, bűnüldözési célú összehasonlíthatóságát is.

(19.00)

Végül a kilépéssel kapcsolatos leglényegesebb módosítás az Egyesült Királyságban hozott ítéletek érvényesülésének eljárási rendjét érinti. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködést szabályozó törvény értelmében egy tagállami ítélet a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, és azt a hatóságok  az esetek többségében a kölcsönös elismerés elvének megfelelően, minden formális aktus nélkül  figyelembe veszik. Szükség esetén sor kerülhet a tagállami ítélet megfeleltetésre, amelynek célja, hogy a tagállami ítélet egyes rendelkezései, a büntetés, intézkedés, jogkövetkezmények összeegyeztethetők legyenek a magyar törvényekkel.

Az Európai Unión kívüli, harmadik országokból érkező ítéletek érvényesülését a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendezi. Ennek megfelelően egy külföldi ítélet csak akkor érvényesülhet Magyarországon, ha azt a kijelölt magyar bíróság elismerte, tekintettel arra, hogy a Föld bármely országában hozott ítéletről lehet szó. Az Európai Unió területén a közös jogi értékek, a kölcsönös elismerés és a kölcsönös bizalom érvényesül, és ennek megfelelően a tagállami ítéletek megfeleltetése egy, az ítéletek jelentős számához is igazodó egyszerűsített eljárás. Ezzel szemben a harmadik országok ítéleteinek elismerése az ítélet minden egyes elemére kiterjedő, teljes körű, fokozott garanciális elemeket is tartalmazó bonyolult és hosszadalmas eljárás.

A tagállami és a harmadik országokat érintő nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosítása egyértelművé teszi, hogy az Egyesült Királyság ítéletei tekintetében a tagállami ítéletek vonatkozásában irányadó eljárást kell alkalmazni. Ez a megoldás az indokolt garanciális szabályok  mint például a kettős büntethetőség követelményének  megtartása és alkalmazása mellett biztosítja a bűnüldözési és büntetéskiszabási célok hatékony érvényesülését, továbbá az uniós adatközlési csatornák alkalmazhatóságát is.

A büntetőjogi tárgyú módosítások második csoportjának hátterében az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Kosurnyikov és társai kontra Magyarország ügyben hozott ítélete áll. A Bíróság következtetéseit figyelembe véve került módosításra a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény, amely immár teljeskörűen előírja a jogsegélykérelem alapján elrendelt vagyont érintő kényszerintézkedések indokoltságának kötelező időszakonkénti felülvizsgálatát. A módosítás egyúttal biztosítja a kényszerintézkedés megszüntetésének lehetőségét, amennyiben a megkereső tagállam mulasztása okán a kényszerintézkedés fenntartása törvénysértővé válna.

Végül a büntetőjogi tárgyú módosítások harmadik csoportját a semmisségi törvénynek a jogalkalmazás részéről felmerült pontosítása, aktualizálása képezi. Az alapvetően a jogrendszer koherenciáját biztosító technikai jellegű módosítás lényege a semmisségi törvény alaki jellegű eljárási szabályainak a hatályos büntetőeljárási törvény rendelkezéseihez történő igazítása.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja a bírósági végrehajtásról szóló törvényt is, amely a végrehajtói társadalom igazságügyi és jogi hivatásrenddé válása, valamint a közbizalom további erősítése érdekében tartalmaz rendelkezéseket. A módosítás összhangba hozza a közjegyzőkre és a végrehajtókra vonatkozó szabályozást a tekintetben, hogy a közjegyzőkhöz hasonlóan a végrehajtóknál is egyértelműen megtiltja a fegyelmi vagy büntetőeljárás miatt hivatalából felfüggesztett végrehajtó bármely végrehajtói iroda általi foglalkoztatását. Egyúttal kötelezővé teszi, hogy a végrehajtó a kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére megkötött legalább 30 millió forint értékű felelősségbiztosítást a működése mellett a végrehajtói szolgálatának szünetelése alatt is tartsa fenn, továbbá abban az esetben is, ha a végrehajtót hivatalából felfüggesztették. A módosítás az önálló bírósági végrehajtók, az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek és az önálló bírósági végrehajtójelöltek Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által nyilvántartásba vett adatainak körét pontosítja, továbbá a végrehajtójelöltek esetében a nyilvántartásból történő törlés feltételeit szigorítja, tekintettel arra, hogy a végrehajtói szakvizsgával rendelkező végrehajtójelöltek feladata és felelőssége megnőtt. A törvényjavaslat a végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező végrehajtójelölt feladataival összefüggésben rögzíti, hogy a végrehajtó irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban, és az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a polgári jogi szabályozás uniós joggal való összhangjának megteremtését is biztosítja. Az uniós jogalkotó a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések esetén közös szabályokat határozott meg a fogyasztó és vállalkozás közötti adásvételi szerződések, valamint a digitális tartalom szolgáltatására vagy a digitális szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződések tekintetében. A tagállamoknak 2021. július 1-jéig kell elfogadniuk és kihirdetniük az irányelveknek való megfelelést biztosító rendelkezéseket, amelyeket 2022. január 1-jétől kell alkalmazni. Az irányelvek hatálya a magyar polgári jogban már szabályozott jogintézmény, a hibás teljesítés rendszerét érinti, így szükséges azok átültetése, illetve a magyar jog és az uniós jog összhangjának megteremtése.

A digitalizációs fejlődésnek köszönhetően az Európai Unió belső piacán megjelentek olyan speciális áruk és digitális tartalmak, illetve szolgáltatások, amelyek esetén a fogyasztók számára magas szintű jogi védelmet kell nyújtani a vállalkozás hibás teljesítése esetén. A szabályozás hatálya kiterjed többek között az áruk és a digitális szolgáltatások szerződésszerűségére, a hibás teljesítés rendszerére, illetve a rendelkezésre álló jogorvoslat érvényesítésének feltételeire is. A szabályozás rendkívül széles körben biztosít jogvédelmet, így például a számítógépes programok, alkalmazások, digitális játékok, illetve a video- és audiomegosztás-szolgáltatások hibás teljesítése, továbbá a videoalkalmazást tartalmazó okostelevízió vagy előre telepített alkalmazásokkal rendelkező okostelefon hibája esetén érvényesül.

Az egységes jogorvoslati eszközrendszer biztosítása céljából szükséges a magyar szabályozásban már rendelkezésre álló kellékszavatossági jog kiigazítása az uniós jogi szabályozás teljes harmonizációs kötelezettségére figyelemmel. Az irányelvek esedékes átültetéséhez szükséges felhatalmazó rendelkezés megalkotása is, amely a teljes körű megfelelést szolgáló kormányrendeleti szintű szabályozásban ölt testet. Az irányelvek a hatékony végrehajtás keretében előírják a tagállamok számára, hogy biztosítsák a nemzeti jog által meghatározott szerv jogát a bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárások kezdeményezésére. Ezt az eszközrendszert a hatályos magyar jog a fogyasztóvédelmi törvény egyes rendelkezései révén már elérhetővé teszi. Az uniós jogi követelményeknek való megfelelés érdekében azonban a törvényjavaslat rögzíti, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi szerződések, valamint a digitális tartalom szolgáltatására vagy a digitális szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződések esetén az Európai Unión belüli jogsértések tekintetében is jogosult eljárni. A különböző tárgyú uniós jogi aktusoknak való megfelelés érdekében a polgári törvénykönyv és a fogyasztóvédelmi törvény jogharmonizációs célú módosítására és kiigazítására kerül sor a jogrendszer belső koherenciájának megteremtése érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat biztosítja az EU-tagállamokkal folytatott polgári jogsegélyforgalom 2022. július 1. napjától megváltozó uniós szabályainak hazai végrehajtását is. Ez elsődlegesen a hatályos uniós rendeletekhez kapcsolódó jelenlegi hazai rendelkezések technikai módosítását jelenti a bírósági végrehajtásról, a polgári perrendtartásról és a nemzetközi magánjogról szóló törvényben. Az iratok kézbesítése, illetve a bizonyításfelvétel tekintetében történő polgári együttműködést szabályozó új uniós rendeletek megfelelő alkalmazásához szükséges a nemzetközi magánjogról szóló törvényben foglalt belső jogi szabályozás kiegészítése is. Az új kézbesítési rendelet egyik lényeges újdonsága, hogy a címzett lakcímének megállapításához való segítségnyújtást is előirányoz a tagállamok között. A törvényjavaslat az erre irányuló jogsegélykérelmek fogadására és teljesítésére az igazságügyért felelős minisztert jelöli ki, hasonlóan több kétoldalú polgári jogsegélyszerződéshez.

Az új bizonyításfelvételi rendelet a bíróság fogalmát kiterjeszti a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, a tagállamok által kijelölt egyéb hatóságokra is, amelyek a jövőben bizonyítékok felvételére irányuló jogsegélykérelmeket küldhetnek majd az új rendelet alapján más uniós tagállamokba. Mivel Magyarországon uniós rendeletek által meghatározott joghatóságot gyakorolva közjegyzők járnak el hagyatéki vagy fizetési meghagyásos ügyekben, illetve a gyámhatóságok járnak el egyes, a szülői felügyeletet és kapcsolattartást érintő ügyekben, a törvényjavaslat e két hatóságtípussal egészíti ki az új rendelet alkalmazására magyar részről jogosult hatóságok listáját a bíróságokon kívül.

Az új bizonyításfelvételi rendelet külön szabályokat állapít meg a távközlési technológia alkalmazásával történő meghallgatásra, az erre irányuló külföldi jogsegélykérelmek fogadására a törvényjavaslat az igazságügyért felelős minisztert jelöli ki. A bizonyításfelvételt szabályozó egyes két- és többoldalú jogsegélyszerződéseink közvetlenül lehetővé teszik a konzuli tisztviselő általi bizonyításfelvételt más államok területén. Az új bizonyításfelvételi rendelet is biztosítja e bizonyításfelvételi mód alkalmazhatóságát a konzuli tisztviselő küldő államának belső jogától függően. Ugyanakkor a magyar belső jog a bizonyításfelvétel e módját biztosító rendelkezést jelenleg nem tartalmaz, viszont indokolt, hogy e lehetőség uniós viszonylatban is alkalmazható legyen.

(19.10)

A törvényjavaslat kimondja továbbá a magyar állampolgárok magyar konzuli tisztviselő általi meghallgatásának lehetőségét, és megállapítja ennek szabályait.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a már említett jogszabályokon kívül módosítja az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt. Ezek a módosítások a jogrendszeren belüli, illetve a törvényen belüli összhang biztosítása érdekében szükségesek.

A jogalkotás során fontos szempontként jelenik meg, hogy a jogrendszer egyes jogszabályai összhangban álljanak egymással. Ennek kell érvényesülnie a bírák, az igazságügyi alkalmazottak és az ügyészek, valamint a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak jogállására, javadalmazására vonatkozó előírások tekintetében is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogyan azt már jeleztem, a törvényjavaslat a fenti módosítások mellett kisebb, de fontos korrekciókat is elvégez egyes törvények esetében. Ezek jelentősége abban áll, hogy reagálnak a gyakorlatban megjelenő egyes élethelyzetekre, és hasznosítják a jogalkalmazói jelzéseket is.

Engedjék meg, hogy ezek közül a módosítások közül kiemeljek néhányat! A törvényjavaslat a közvetítői tevékenységről szóló törvény módosításával a gyakorlati jogalkalmazói tapasztalatokra támaszkodva adminisztrációcsökkentést valósít meg a közvetítői névjegyzék vezetése és a közvetítővé válás feltételeinek teljesítésével összefüggésben, valamint további garanciális jellegű szabályok bevezetésével fokozza a névjegyzékben szereplő adatok hitelességét és a szakmai követelmények érvényesülését. E szabály egyszerre biztosítja a közvetítői tevékenység ideiglenes szüneteléséhez fűződő magánérdek érvényesülését és a névjegyzék adatainak, vagyis a ténylegesen igénybe vehető közvetítők nyilvántartásának hitelességéhez fűződő közérdeket.

Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényt érintő módosítás egyik fő szabálya, hogy jelentősen felgyorsítja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételi eljárást azzal, hogy a névjegyzéket vezető hatóságnak a jövőben nem kell majd beszereznie a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara véleményét minden egyes kérelem esetén. A kamara által is támogatott módosítás következtében így az egyébként is tisztán objektív feltételeken alapuló névjegyzékbe történő felvétel akár sommás eljárás keretében, azaz a kérelem beérkezését követő nyolc napon belül is elintézhető lesz.

A törvényjavaslat a névjegyzéket vezető hatóság felvételi eljárásának egyszerűbbé tétele mellett a kirendelő hatóságok és a megbízók munkájának megkönnyítését is célozza. A névjegyzék tartalmának kisebb mértékű módosítása gördülékenyebbé teszi a kirendelést, és biztosítja a kirendelő hatóság és a megbízó szélesebb körű tájékoztatását, valamint az elektronikus ügyintézési szabályoknak való megfelelést.

A gyakorlati tapasztalatok alapján a névjegyzéket vezető hatósághoz a névjegyzékből törölt adatok megőrzésének idejét meghaladóan túl is érkeznek adatszolgáltatási kérelmek a kirendelő hatóságoktól. Erre figyelemmel a törvényjavaslat az adatok törlésére vonatkozó időtartamot a jelenlegi tíz évről húsz évre emeli fel, elősegítve ezzel a közhiteles nyilvántartás igazságszolgáltatásban való hatékony és fokozott közreműködését és a jogbiztonság fenntartását.

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítása révén kegyelmi mentesítés esetén a felfüggesztett szabadságvesztés büntetéshez kapcsolódó, az ügyvédi tevékenység gyakorlásához előírt várakozási időre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni.

Az elektronikus ügyintézésnek és a fejlett technológiák széles körű alkalmazásának az ügyvédi praxisban is egyre nagyobb jelentősége van. A szabályozás gyakorlati igényekhez való igazítása érdekében az elektronikus okirati formába alakítás során alkalmazandó hitelesítési módokra vonatkozó szabály úgy módosul, hogy minősített elektronikus aláírás használata csak a kiegészítő tevékenységként végzett, a nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása során kötelező. Minden más esetben  a felhasználás jellegétől függően  más elektronikus hitelesítési megoldás, például azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés is alkalmazható.

A módosítás ezenfelül az ügyvédi tevékenységet gyakorlók kötelező továbbképzésére vonatkozó részletszabályokat megállapító szabályzattal bővíti azoknak a kiemelt szabályzatoknak a körét, amelyek esetében a miniszter előzetes törvényességi felügyeletet gyakorol, és jóváhagyása a szabályzat, illetve annak módosítása érvényességi feltétele.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény módosításai jogtechnikai és egyértelműsítő, pontosító rendelkezéseket tartalmaznak az önálló jogorvoslattal támadható végzések körének bővítése, valamint a zár alá vétel részletszabályainak meghatározása esetében. A módosítások egyértelművé teszik, hogy a végrehajtást elrendelő és a biztosítási intézkedésről szóló végzés ellen is helye van önálló jogorvoslatnak, továbbá utóbbi esetében rögzítésre kerül az esetleges fellebbezés halasztó hatályának kizárása. A zár alá vétel kapcsán pedig egyértelművé válik, hogy annak megszüntetése esetei a lefoglalásnál is irányadók.

A közigazgatási perrendtartás módosításai a Kúria fellebbezési eljárásaira vonatkozó szabályozást érintik. A Kúria Alaptörvényben meghatározott legfontosabb feladata a jogalkalmazás egységének biztosítása, azonban emellett olyan tömegesen előforduló ügyekben is eljár, mint a közigazgatási ügyben eljáró törvényszékek végzései elleni fellebbezések elbírálása.

A törvényszék végzései elleni fellebbezés iránti eljárásaiban az eljáró a bíróság összetételére vonatkozó szabályok úgy változnak, hogy az ügydöntő, vagyis a keresetlevelet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzések kivételével egyesbíró jár el, azonban az ügy bonyolultságára tekintettel ebben az esetben is lehetőség lesz a háromtagú tanács elé utalásra. A Kúria előtt általában, így a végzések ellen benyújtott fellebbezési eljárásokban is kötelezővé válik a felek számára a jogi képviselet.

Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elbíráló határozat elleni fellebbezést  a módosítást követően  a Kúriának a hatályos 15 nap helyett a felterjesztéstől számított 30 napos határidőn belül kell elbírálnia.

A fentieken túl a törvényjavaslat részét képezi a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló törvény is. E törvény módosítása a bírósághoz fordulási jog érvényesülésének elősegítése érdekében tárgyi költségfeljegyzési jogot biztosít a kapcsolattartási perekben is. Ennek külön kimondása azért szükséges, mert a kapcsolattartási pereket a polgári perrendtartásról szóló törvény a különleges perek között külön nevesíti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szabályozástechnikai korrekciók érintik az Alkotmánybíróságról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény egyes rendelkezéseit.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A közjegyzőkről szóló törvény módosítása megszünteti a pályázat kiírása nélküli áthelyezés lehetőségét a megüresedett, megüresedő vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre, mivel azt a közjegyzői feladatellátás folyamatosságának biztosítása a továbbiakban nem indokolja.

A kisajátításról szóló törvény módosítása a közigazgatási perjogi szabályokkal összhangban egyértelműsíti, hogy a kisajátítási hatóság döntését a bíróság a törvényben tételesen előírt kivétellel megváltoztathatja.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény hatálybalépésével megkezdődött a földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásban osztatlan közös tulajdonban álló földterületek tulajdoni viszonyának felülvizsgálata.

Az ellenőrzés eredményeként megállapították, hogy számos, többségében termőföldingatlan esetén tartalmaz a közhiteles nyilvántartás elhunyt személyt tulajdonosként. Ezzel összefüggésben a tulajdoni viszonyok rendezése érdekében egyre több póthagyatéki eljárás lefolytatására irányuló megkeresés érkezik az önkormányzatokhoz. A rendkívül időigényes, aprólékos kutatómunkát igénylő, póthagyatéki kérelmek intézésében a hagyatéki eljárásról szóló törvény kiegészítése úgy rendelkezik, hogy a jegyző előtt az ingatlanügyi hatóságtól érkező megkeresésre induló, hagyatéki, póthagyatéki eljárásokra vonatkozó leltározási határidő  az egyéb hagyatéki eljárásokra irányadó 30 nap helyett  60 napra növekedik.

A kormányzati igazgatásról szóló törvény módosításának célja, hogy az előírt kötelező képzés központi kormányzati igazgatási szervek ügyintézői mellett a szakmai vezetőit is érintse.

Tisztelt Ház! Zárásként engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem a következőket: a törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni a szakmai érdekképviseleti szervek által is támogatott módon. A módosítások emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a törvények a változó technikai, gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazodjanak, és a különböző törvények összhangja fennmaradjon.

Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)