Felszólalás adatai

Kérem, engedjék meg, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa első teljes évének legfontosabb eseményeiről szóljak néhány szót, és egyben kísérletet tegyek arra, hogy a bizottsági ülésen elhangzottakra is reagáljak. 2011-ben az első és legfontosabb feladata volt a Médiatanácsnak, hogy megteremtse az Országgyűlés által elfogadott törvények jogalkalmazási gyakorlatát, konzultáljon a piaci és szakmai szereplőkkel. Fontos szempont volt, hogy a folytonosság, a jogbiztonság biztosítása érdekében az elmúlt másfél évtizedben a médiaigazgatásban kialakult alapvető elveket is megőrizzük. Az új törvények nagyobb részben az európai minta alapján sok új elemet hoztak be a médiaszabályozás világába.

A sok esetben évtizedes médiaigazgatási tapasztalattal rendelkező hivatali munkatársakkal, a szakmai, piaci szereplőkkel, a civil szervezetekkel és mindazokkal, akiknek az életére kihatnak ezek a szabályok, közösen megkezdtük a leírt rendelkezések gyakorlatba való átültetését. A Médiatanács kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a munkába bevonja az érintetteket. A törvény életbelépését követően már az év elején konzultációsorozatot kezdtünk a médiatörvényről, és első alkalommal a nyomtatott és az internetes sajtó, majd az elektronikus média képviselőivel egyeztettünk. Ezeken az alkalmakon a média képviselői a Médiatanács tagjaival és a hatóság munkatársaival közvetlenül vitathatták meg az őket érintő rendelkezéseket, és jelezhették a jogszabályok értelmezése vagy alkalmazása körében felmerült észrevételeket, nehézségeket.

A Médiatanács kiemelt alapelvei a nyitottság és a párbeszéd. Nyitott szakmai partnerszervezetként határoztuk meg önmagunkat, törekedtünk és törekszünk arra, hogy minden kérdésben a lehető legszélesebb szakmai konszenzus jöjjön létre. Tervezetten, kis lépésekben haladunk előre. Alapvetésünk volt, hogy az előző időszakban jól, kiszámíthatóan és transzparensen működő gyakorlatot megőrizzük, szakmai konzultációkon keresztül, az észrevételek becsatornázásával fejlesszük tovább azokat. Éppen ezért a konzultációkat kiterjesztve és egyben hagyománnyá fejlesztve folytattuk a munkát a következő hónapokban is. Minden egyes jelentős szabályozási aktus kibocsátása, új program és terv beindítása előtt kikértük az érintettek véleményét.

Kérem, engedjék meg, hogy nagyon röviden felsoroljam azokat az ügyeket és területeket, bemutassam azokat a feladatokat, amelyek megoldásában a fenti elvek mentén dolgoztunk. Széles körű párbeszédet folytattunk a társszabályozási szerződések megkötése előtt a nyomtatott sajtó, az online média és a reklámszakma képviselőivel. Élve a médiatörvény felhatalmazásával, tisztelve a piac önszabályozó mechanizmusait, a Médiatanács a 2011. év során több szakmai érdek-képviseleti szervezettel megkötötte azokat a társszabályozási közigazgatási szerződéseket, amelyek révén e szervezetek saját tagságuk felett felügyelhetik az általuk elfogadott magatartási kódexet, illetve a médiatörvény rájuk vonatkozó rendelkezéseinek betartását.

A Médiatanács elsőként június 29-én a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületével, majd július 6-án a Magyar Lapkiadók Egyesületével és az Önszabályozó Reklám Testülettel, végül július 19-én a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületével kötött közigazgatási szerződést. A szerződésekben megállapodás született arról is, hogy a Médiatanács támogatja ezen szervezetek eljárásait azzal, hogy biztosítja számukra az eljárás költségeit. Emellett éves szinten, természetesen szerződésben rögzített összegben, normatív támogatást nyújt számukra, megteremtve ezzel gazdasági függetlenségüket is.

A törvény a Médiatanács feladataként jelölte meg a közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elveiről, a törvényben meghatározott közszolgálati célok pontosításáról szóló közszolgálati kódex megalkotását is. A közszolgálati kódexet első alkalommal a Médiatanács fogadta el, de folyamatos egyeztetést folytattunk a közszolgálati kódex tartalmának meghatározására is. A jogszabály nem kötelezte ugyan erre a Médiatanácsot, de megkerestük azokat a szervezeteket, amelyek a törvényben felsorolva taxatíven tagokat delegálhatnak a közszolgálati testületbe, és külön-külön minden egyes szervezettel leültünk.

Több mint 60 egyeztetést folytattunk le a témában, ennek érdekében tárgyaltunk többek között a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal, a Magyarországi Református Egyházzal, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével, a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia képviselőivel, a fogyatékossággal élők érdekeit képviselő szervezetekkel, a MOB-bal, a magyar zenészeket tömörítő szervezetekkel is. Szintén e sorozat keretében találkoztunk a közszolgálati médiában érdek-képviseleti tevékenységgel foglalkozó szervezetek képviselőivel, 13 szakszervezet és 4 üzemi tanács képviselőjével.

A közmédia tartalmainak témájában is megkérdeztük a nagyközönség véleményét, honlapunkon interaktív kérdés segítségével tájékozódtunk, hogy a hallgatók, a nézők milyen műsorokkal találkozhatnának szívesen a közmédiában. Az elkészült dokumentum és a széles körű egyeztetéseink kapcsán is csak pozitív visszajelzést kaptunk, a szakma üdvözölte az anyag elkészültét. Nagyon fontos megjegyezni, hogy nem lezárt dokumentumként került át a közszolgálati testület felügyeletébe, hanem nyitott, folyamatosan cizellálható, átalakítható anyagként.

Kiemelten kezeltük és kezeljük a kiskorú gyermekek védelmét a káros médiatartalmak ellen. Az új médiatörvény elődjéhez képest eggyel több korhatár-kategóriát tartalmaz, ez az úgynevezett 6-os kategória. A törvény rendelkezéseinek értelmében szükséges volt egy új klasszifikációs eljárás kidolgozása. Tanulmányoztuk több európai ország hasonló rendelkezéseit, különös tekintettel a rendkívül progresszív holland mintára, majd civil és gyermekvédő szervezetekkel, a televízió képviselőivel, illetve több tudományegyetem pszichológiai tanszékével, intézetével közösen átdolgoztuk ajánlásunkat, és bevezettük a 6 éven aluliak számára a gyermekbarát piktogramot. A gyermekbarát piktogram végső változatát egyébként a nagyközönség az interneten választhatta ki, a Médiatanács honlapján és blogján tettük szavazásra, és végül a legtöbb szavazatot kapó grafika került be az ajánlásba, amelyet ma már a médiaszolgáltatók egyre szélesebb körben használnak.

A kiskorúak védelmével kapcsolatos jogsértések kapcsán a 2011-es adatokat a 2010. év adataival összevetve szembetűnő, hogy bár a Médiatanács egy-két kirívó és komoly előzményekkel bíró ügytől, például a valóságshow-któl eltekintve kifejezetten enyhe jogkövetkezményeket alkalmazott, érezhetően és számszerűen is kimutatható módon csökkent a kiskorúakat sértő tartalmakkal kapcsolatos jogsértések száma. Az enyhe jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatosan ugyanakkor meg kívánom jegyezni, hogy a Médiatanács az említett törvények hatálybalépésével tabula rasát hirdetett, így a 2011 előtt elkövetett jogsértéseket nem vette figyelembe a szankció alkalmazása során. A kiskorúak védelme körében a médiahatóság 2010-ben 152, 2011-ben 66 törvénysértést megállapító határozatot hozott.

A hatósági közbenjárásnak és a következetes joggyakorlatnak köszönhető többek között, hogy az RTL Klub a 2011-ben a ValóVilág 4 epizódjait már este 9 óra után és, megítélésünk szerint helyesen, 16-os karikával sugározta. A médiahatóság kiskorúak védelmét érintő konkrét jogeseteivel kapcsolatban szükséges leszögezni, hogy az új médiatörvény a korábbi Rrttv.-hez képest lényegesen összetettebb, a különböző ügytípusokhoz jobban igazítható és kötelezően értékelendő mérlegelési szempontokat, alapelveket előíró szankciórendszerrel rendelkezik.

(19.40)

Nagy kihívást jelent az interneten felbukkanó, a kiskorú gyermekekre káros, törvénybe ütköző tartalmak felkutatása. Mint az előző napirendi pontnál erről szó volt, az elnök asszony kezdeményezésére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság átvette egy civil szervezet által működtetett, a törvénybe ütköző internetes tartalmak bejelentését lehetővé tevő magyarországi online forró drót üzemeltetését. A Médiatanács emellett a szakma teljes konszenzusával kidolgozta az interneten megjelenő, a kiskorúakra veszélyes tartalmak hatékony műszaki védelmére vonatkozó ajánlását, amelyet ma már nagymértékben használnak az érintettek. A dokumentum részletesen kitér minden megjelenési platformra. Az ajánlás ugyan elsősorban a szolgáltatók számára készült, de az abban megfogalmazottak meggyőződésünk szerint a szülők számára is értékes információt tartalmaz.

Az elmúlt években a televíziós reklámozás technológiai szinten rengeteget fejlődött, ezért az új reklámozási technikák szabályozása - az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv rendelkezéseinek implementálásával - bekerült az új médiatörvénybe is. Az új reklámjogi rendszer keretében engedélyezett termékmegjelenítés részletes szabályait, alkalmazási kereteit és feltételeit a Médiatanács a műsorterjesztők és a médiaszolgáltatók képviselőivel közösen dolgozta ki, és a 2011. július 19-én elfogadott, kötelező jelleggel nem bíró ajánlásában tette közzé. A dokumentum célja, hogy egységesítse a jogalkalmazói gyakorlatot, illetve követhetővé és előre láthatóvá tegye azt a médiafogyasztók és a médiaszolgáltatók számára is. A Médiatanács ezáltal hatékonyabban tudja védeni a közönség érdekeit a médiában megjelenő nagyszámú és sokféle reklámozási technikával szemben is.

Kérdés hangzott el a kulturális bizottság meghallgatásán a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatosan. 2011-től a kiegyensúlyozott tájékoztatás egyes szabályai megváltoztak. Ezen előírás kizárólag a lineáris médiaszolgáltatásokban közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámokkal kapcsolatban fogalmaz meg követelményeket. Az előírás érdekében a közösséget érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jeleníteni a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat kell a közönség számára összegyűjteni és bemutatni. Egy vitatott kérdés, közérdeklődésre számot tartó esemény bemutatásakor az egyes, az ügy szempontjából releváns nézeteknek kell megjelenniük. Egyébként az Alkotmánybíróság az új médiatörvény hatálybalépése előtt az 1/2007. számú határozatában kimondta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a médiaszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen.

A korábbi gyakorlattól egyébként eltérően kizárólag kérelemre indulhat ilyen eljárás, de ezt megelőzően - hasonlóan a korábbi törvényi szabályozáshoz - a kérelmező köteles először közvetlenül a médiaszolgáltatóhoz fordulni. Szélesedett ugyanakkor a kérelemre jogosultak köre, hiszen az eljárást bármely néző, illetve bármely hallgató kezdeményezheti, a vizsgálatra pedig hatósági eljárás keretében kerül sor.

2011-ben 73 médiatanácsi és 48 hivatali döntés született a kiegyensúlyozott tájékoztatással összefüggésben. Ebből 30 esetben a kérelem elutasítására került sor, megállapítva, hogy a médiaszolgáltatók nem sértették meg az Smtv. 13. §-át, 28 esetben pedig hivatalból szűnt meg az eljárás elsősorban hiánypótlás nem teljesítése, kérelem elkésettsége vagy hatáskör hiánya miatt.

Kérdés volt továbbá a kulturális bizottság meghallgatásán a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók hírműsoraiban megjelenő bűnügyi hírek arányának ellenőrzése. A törvényi előírás a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló bűnesetek vonatkozásában 20 százalékban maximálja az egy adott hírműsorban bemutatható bűncselekményeket. A törvény e követelmény számonkérésekor éves szinten biztosít lehetőséget a Médiatanácsnak, azonban a Médiatanács monitoring főosztálya folyamatos méréseinek eredményét internetes honlapján közzéteszi havi szinten, illetve a médiaszolgáltatókkal elektronikus kapcsolatban, e-mailekben értekezik, és heti szinten tájékoztatja őket arról, hogy az előírás betartásával hogyan állnak.

A Médiatanács szintén az Mttv.-ben foglalt rendelkezések alapján a frekvenciás médiaszolgáltatókra új médiaszolgáltatási díjmodellt alakított ki, amely révén a médiaszolgáltatási díjak már megfelelnek a törvényben rögzített arányosság követelményének, továbbá nem elhanyagolható hatásként jelentkezett az is, hogy csökkentek az új médiaszolgáltatási díjmodell bevezetésével a rádiós és televíziós piacra korábban jellemző piaci egyenlőtlenségek. A Médiatanács az új díjak kialakításánál figyelembe vette az elmúlt években lezajló gazdasági válságnak a médiapiacra, a reklámozókra gyakorolt hatását, ezért a 2010-ben érvényesülő átlagos, egy vételkörzet egy lakosára jutó díjat 25 százalékkal kedvezőbb árszinten határozta meg. Összességében mindez a médiaszolgáltatók 80 százalékának esetében jelentős díjcsökkenést hozott úgy, hogy közben egyik szolgáltatónak sem emelkedett a díja.

A Médiatanács 2011-ben is folytatta a 2010 októberében megkezdett munkát a lejáró analóg rádiós frekvenciák pályáztatása területén. Ezzel kapcsolatban egyébként szintén kérdés hangzott el a kulturális bizottságban. 2010 és 2011 folyamán 59 rádiós frekvencia járt le, ebből 5 körzeti és 54 helyi volt. Ezeknek a rádiós frekvenciáknak a hasznosításáról sürgősen dönteni kellett, hiszen a jogelőd ORTT majd' fél évig határozatképtelen volt. 2011-ben a Médiatanács 32, egyébként még az ORTT által kiírt pályázat esetében folytatott le eljárást, ezen kívül további 51 olyan pályázati eljárást is lefolytatott, amely esetében az ORTT csak elindította a frekvenciatervezést, azonban a pályázati kiírás elfogadásáig már nem jutott el. A Médiatanács 2011-ben összességében 51 pályázati felhívást tett közzé, és ezek közül nyolc pályázati eljárás során nyertest is hirdetett. A Médiatanács pályáztatási eljárásra vonatkozó szabályai egyébként megváltoztak, a közigazgatási eljárás szabályai alá tartoznak. Az új szabályozás egyértelműen sokkal transzparensebb és rendezettebb pályázati eljárást tesz lehetővé. A pályáztatás alatt lévő frekvenciák korábbi jogosultjainak a törvényi feltételek fennállása esetén egyébként biztosítjuk a folyamatos működést.

A Médiatanács a hazai szabályozásban újdonságnak számító módon először a reklámok hirtelen megnövekedő hangerejének kérdését is megvizsgálta. A Médiatanács monitoring főosztálya már 2010 végén elkezdte alkalmazni az úgynevezett Humanoid magyar fejlesztésű hangerőmérő szoftvert, így a médiatörvény hatálybalépésére már pontos adatok álltak a hatóság rendelkezésére. Az adatok egyébként folyamatosan megtalálhatók a Médiatanács honlapján is. Mivel a korábbi törvényhez képest újdonságnak számít a reklámhangerőre vonatkozó szabályozás, ezért a Médiatanács türelmi időszakot biztosított a médiaszolgáltatók számára, és csak 2011 őszétől kezdte meg a rendszeres hatósági ellenőrzést. 2012 februárjáig a Médiatanács 17 darab olyan határozatot hozott, amelyben megállapította és szankcionálta - egyelőre a legenyhébb jogkövetkezménnyel, a figyelmeztetéssel - a médiaszolgáltatókat a reklámhangerősségre vonatkozó előírások megsértése miatt.

A Médiatanács a közszolgálati és a jelentős befolyási erővel rendelkező televíziók számára előírja, hogy meghatározott műsorszámtípusok esetében, illetve meghatározott műsoridőarányban - ez 2011-ben már legalább négy óra volt - feliratozással vagy más módon biztosítaniuk kell, hogy műsoraik hallássérült nézők számára is elérhetőek legyenek. A Médiatanács 2011-ben ellenőrzést indított, hogy feltárja a feliratozással vagy jelnyelvi tolmácsolással ellátott műsorok arányát a hat országos sugárzású televízióban. Az ellenőrzés a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével való együttműködés keretében zajlott és zajlik. A műsorok ellenőrzésében siket, illetve nagyothalló kódolók is közreműködtek, közreműködnek. Egész Európában egyedülálló kezdeményezés volt a Médiatanács részéről, hogy a SINOS-szal történt összefogásban végzi a törvényben előírt kötelezettségek ellenőrzését. Egyébként meg kell jegyezni, hogy a törvény 2015-re elírja, hogy a kötelezetteknek valamennyi műsorukat elérhetővé kell tenni a siket és nagyothalló nézők számára is.

A Médiatanács 2011-ben is folytatta a közszolgálati tartalmakat és a közösségi médiaszolgáltatásokat támogató tevékenységét. Az elosztható pályázati keretek és a nyertesként kihirdetett pályázóknak megítélhető összegek 2011-ben jelenősen növekedtek. Míg 2010-ben a Médiatanács hat pályázati felhívást tett közzé 699 millió forintos keretösszeggel, addig 2011-ben már nyolc pályázaton lehetett támogatást igényelni, több mint másfél milliárd forint értékben.

(19.50)

A Médiatanács változatlanul kiemelten kezelte és kezeli a helyi és kisközösségi médiaszolgáltatók támogatását, sőt a korábbi évekhez képest az elosztható támogatási keretösszegeket is jelentősen megemelte. A közösségi médiaszolgáltatások támogatására 2011 során a korábbi 379 millió helyett 600 millió forintos támogatási keretet határozott meg, a helyi médiaszolgáltatók állandó műsorai készítésének támogatási keretösszegét pedig szintén megemelte 690 millió forintra, amellyel egyébként visszatért a 2007-es, válság előtti év kereteihez.

A Médiatanács működésének szintén kiemelt figyelmet érdemlő tevékenysége a filmtámogatások rendszere. A támogatási tevékenységünk hatékonyságának javítása érdekében konzultáltunk és konzultálunk a filmes szervezetekkel. A velük való júliusi egyeztetések után alakítottuk ki első körben a dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, kisjátékfilmek, valamint az animációs filmek műfajába tartozó alkotások támogatási rendszerét. Meg kell itt jegyezni, hogy a Médiatanács nem a közszolgálati médiaszolgáltatók tartalmi struktúráját tölti fel ezekkel a támogatásokkal, illetve megtámogatott alkotásokkal, hanem ez egy független, a független magyar filmeseknek szóló klasszikus kultúratámogatási tevékenység. A Médiatanács 2011 novemberében hirdette meg az animációs, ismeretterjesztő filmeket és a dokumentumfilmeket, és további 20 millió forintot ezen időtájban elkülönített televíziófilm-forgatókönyvírásra, televíziófilmterv-fejlesztés támogatására is. Az új szemléletű pályázati felhívások egyébként figyelembe veszik a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos koncepcióját is. Az alkotók tapasztalataira, illetve tanácsaira támaszkodva egyszerűbb, ésszerűbb és kiszámíthatóbb pályázati rendszert építettünk fel, és a Médiatanács a 2011-es tapasztalatokra építkezve 2012-ben jelentősen tovább szélesítette a támogatási és pályáztatási tevékenységét.

A fentiek összegzéseként elmondható, hogy a Médiatanács 2011-es éve az új jogszabályi környezet élettel való megtöltésének jegyében telt, amely időszakban összesen 43 ülésen több mint kétezer, egészen pontosan 2049 határozatot hozott. A 2011. év végére elmondható, hogy a Médiatanács a piaci szereplőkkel, a szakmai és civil szervezetekkel mindvégig szorosan együttműködve már javarészt kialakította az új törvények jogalkalmazási gyakorlatát, ezáltal kiszámítható, piacbarát környezetet hozott létre a piaci szereplők számára is.

Ezúton is köszönjük a szolgáltatók és a társadalmi szervezetek részéről mutatott együttműködést és szakmai hozzáállást, amely sok tekintetben megkönnyítette munkánkat. A szereplők iránti tisztelettel, nyitott szakmai partnerszervezetként, megfelelő szakmai alázattal fogjuk folytatni a jövőben is munkánkat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)