Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.23:34:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

237. ülésnap (2012.11.13.), 178. felszólalás
Felszólaló Dr. Puskás Imre (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 6:21


Felszólalások:  Előző  178  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársammal a magyar központi költségvetéshez, a 2011. évi CLXXXVIII. törvényhez nyújtottunk be egy rövid módosító törvényjavaslatot, amely javaslat tartalmáról, okairól és a költségvetésre tett következményeiről szeretnék néhány mondatban összefoglalót adni a tisztelt Ház számára.

Először is, miért volt szükség erre a módosító javaslatra? Az elmúlt hetekben tárgyaltuk a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi LXII. törvény módosítását, sőt az elmúlt napon ennek a zárószavazása is megtörtént, tehát ezt a javaslatot a tisztelt Ház elfogadta. Ebben a módosító javaslatban, illetve ebben a módosításban, amelyről most említést tettem, számos olyan pont szerepel, amelyek többek között a költségvetési törvény azon rendelkezéseit is befolyásolják, amelyekhez most módosító javaslatot tettünk.

Az új módosított törvény, az 1994. évi LXII. törvény pontosabb, bővített definícióját adja többek között a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság keretösszegének, amelyet a forrásbevonás mértékét illetően felhasználhat, illetve amely mértékig terjeszkedhet, továbbá a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság működésével kapcsolatban is olyan változó szabályozás történt, amely szükségessé teszi a 2011. évi központi költségvetés ezen rendelkezéseinek a pontosítását.

Ezen túlmenően természetesen az Eximbanknak éppen az a célja, hogy forrásbevonással és forráskihelyezéssel, hitelezéssel élénkítse a magyar gazdaságot. Természetesen akkor éri el leginkább a célját, hogyha ez a lehetőség minél nagyobb mértékben a rendelkezésére áll, és ilyen értelemben minél inkább tudja a küldetését, a célját teljesíteni, és azokat a vállalkozásokat hitelhez, mozgástérhez, fejlesztési lehetőséghez, fejlődéshez juttatja, amelyek nyilvánvalóan elsősorban a külgazdaságokkal állnak piaci viszonyban, kereskedelmi viszonyban, és ez ezeket a lehetőségeket kívánja bővíteni. Ilyen értelemben tehát a forrásbővülés, a forráskeretszám növelése ilyen tartalmi célt is, nemcsak valami technikai célt, hanem tartalmi célt is szolgál.

Hogy az a módosítás, amely önök előtt hever, pontosan milyen tartalommal született, az első ránézésre látszik, hogy éppenséggel rövidült a költségvetési törvény 44. §-a. Ennek pedig az az oka, ahogy hivatkoztam rá, hogy az 1994. évi LXII. törvény a definíció vonatkozásával érintett szakaszokat illetően bővült, és ezért úgy gondoljuk, hogy talán szükségtelen, hogy a költségvetési törvény megismételje azokat a fogalmakat, illetve megismételje azokat a definíciókat, amelyeket ez a szakmai törvény pontosan meghatároz. Elégséges az, ha a költségvetési törvény ezen rendelkezése, ezen szakasza hivatkozik ennek a másik törvénynek a pontos definíciójára, rendelkezéseire, és csupán meghatározza azokat a keretösszegeket minden évben, a költségvetési törvény elfogadásakor, minden költségvetési törvényben, amely keretösszegekkel, amely mozgástérrel ezek az intézmények rendelkeznek.

Ilyen értelemben tehát visszahivatkozva az 1994. évi LXII. törvényre, ebből látszik, hogy a 44. § (1) bekezdése az említett törvény 7. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozik vissza, amely összeg egyébként így 320 milliárdról 1200 milliárdra növekszik, míg a 44. § (2) bekezdése a 7. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozik vissza, hiszen az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák állományának felső határa 40 milliárdról 80 milliárdra növekszik. A 44. § (3) bekezdése pedig a 7. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozik, miszerint a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási kötelezettségek és viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határa a korábbi 40 milliárdról 500 milliárdra növekedhet, amennyiben a tisztelt Ház ezeket a módosításokat majd elfogadja.

(15.50)

Ez a tartalmi része ennek a módosításnak. Természetesen, ha a költségvetési törvény módosításáról beszélünk, akkor felmerül a kérdés, hogy ez a költségvetés egyenlegét hogyan változtatja meg. Fontos leszögezni, hogy ez a módosítás ezeknek a keretösszegeknek a növelésével a költségvetés egyenlegét nem változtatja meg, ilyen értelemben sem az államháztartás hiányát, vagy más perspektívából nézve sem az államadósság mértékét nem növeli. Ez tehát egy lehetőségeket növelő, a gazdaság élénkítésében lehetőséget teremtő és reményeink szerint majd valóságos lehetőségeket is nyújtó módosítás, amely a költségvetés egyenlegét negatív értelemben nem változtatja meg. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a költségvetési módosítást támogassák majd.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  178  Következő    Ülésnap adatai