Felszólalás adatai

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Komoly dolgokról csak komolyan érdemes beszélni. Ezért engedje meg, hogy egy oktatásban járatos, volt oktatási minisztertől idézzek, aki 2004. november 3-án a következőt mondta a parlamentben: "Megvan az értelmes határa, hogy meddig lehet, meddig kell, meddig szabad egy kisiskolában, egy kistelepülési iskolában nevelni a gyerekeket. Mert egy idő után, és ez a határ valahol a felső tagozatnál keresendő, már komolyan visszaüt, ha nincs elegendő szaktanár, nincs nyelvtanár, nincs számítógép, nincs internetes kapcsolat. Statisztikák is mutatnak erre. Azok a gyerekek, akik a felső tagozatot 50 fő alatti iskolában végzik, szinte alig jutnak be az egyetemre vagy főiskolára - statisztikailag szinte a véletlen kategóriájába tartozik. A másik oldalon is vannak azonban megfontolandó szempontok, és ezek így hangzanak: a gyerek szempontjából nem a műszaki felszereltség a legfontosabb, illetve nem minden életkorban ez a legfontosabb. A kérdés az, hogyan lehet megtalálni azt a keskeny ösvényt, azt a választóvonalat, ahol ez a két érdek harmonizálhat. Én úgy gondolom, hogy valahol az alsó és felső tagozat határán, a 4. és 6. osztály környékén van ez a pont. Ezért a mi álláspontunk az, hogy minden pénzügyi támogatást meg kell adni, nem pénzelvonással büntetni, hanem pozitív támogatást kell adni az alsó tagozat megtartására, az óvoda megtartására. És a felső tagozatnál, ahol a szaktanári ellátottság, az infrastrukturális háttér biztosítása a gyerek jövője szempontjából valóban kulcskérdés, ott pedig a társulásokat kell preferálni." Tisztelt Képviselő Úr! Ezt Pokorni Zoltán, az ön párttársa mondta itt, a parlamentben.

Azért hoztam ide ezt az idézetet, mert neki talán elhiszi azt, hogy a kistelepülési iskolák kérdése egy bonyolult szakmai kérdés, ahol gondosan kell egyensúlyozni, gondosan kell megtalálni a gyerekek érdekét leginkább szolgáló szervezési és finanszírozási megoldást. Mi most erre törekszünk. Azt a modellt, ahol a társulásokat támogatjuk, és a társulásokon keresztül támogatjuk azt, hogy minél több helyen maradjon helyben az alsó tagozat és az óvoda, mi ezt ilyen modellnek tartjuk. Ez biztosítja azt, hogy az óvoda és az alsó tagozat megőrizhető legyen a lehető legtöbb helyen, ahogy önök is szeretnék és önök is támogatják, de a lehető legjobb szakmai felkészülés, legjobb esély járuljon ehhez a gyerekek számára.

Ezt a modellt a 2006-os költségvetési törvény gyerekenként több mint 150 ezer forinttal támogatja. Ez azt jelenti, hogy az ilyen iskolatípusban, ilyen modellben tanuló gyerekek jelentős többletet, majdnem kétszeres többletet kapnak a többi iskolába járó társukhoz képest.

A második kérdés, amit ön is említett - és valóban, ez egy fontos kérdés -, hogy ezeknek az iskoláknak felújításra, támogatásra, modernizálásra van szükségük. Ennek érdekében PHARE-pénzből, regionális pénzből, címzett és céltámogatásból, a "XXI. század iskolája" program keretében több száz falusi, kistelepülési iskola modernizálására került sor az elmúlt négy évben, de a képviselő úrnak igaza van, többre van szükség. Az európai II. nemzeti fejlesztési tervből, az a szándékunk, hogy minden iskola számára biztosítsunk ilyen forrásokat.

A képviselő úr összekeverte a szegény gyerekek és a kistelepüléseken élő gyerekek kérdését. Ez a kettő nem azonos egymással. Mint egy mai korábbi interpellációs válaszomban a képviselő úr számára talán világosan el tudtam mondani, számos forrás van arra, hogy ezeket a gyerekeket segítsük az ingyenes tankönyvtől a családi pótlékon keresztül az ingyenes étkeztetésig, az Útravaló-programig és az Arany János kollégiumi programig.

Ezt azért is érdemes talán megemlítenem, mert a képviselő úr valószínűleg félreérti a kormányzati szándékot. Épp a Fidesz-kormány volt az, amelyik kollégiumi lehetőségeket biztosított a diákok számára az Arany János-programban. Ezt mi helyeseljük, sőt kibővítettük. A miniszterelnök úr is az ilyen lehetőségekről, az ilyen programokról beszélt.

Tehát, képviselő úr, az ön kérdésére az a válaszom, hogy nem jól értette, félreértette a kormány szándékait. Örülök, hogyha tanulmányozza a miniszterelnök úr beszédeit; később majd eljuthatunk oda is, hogy meg is értse őket.

Köszönöm szépen. (Derültség és taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Szerényebben!)