Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.10:13:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

65. ülésnap (2019.04.02.), 44. felszólalás
Felszólaló Csárdi Antal (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:57


Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tegnapi napon benyújtott törvényjavaslat valójában nem egy meglepő lépés, azt gondolom, a mostani helyzetben. Azt már jól ismerjük, hogy a kormány előszeretettel alkalmazza ezt a lehetőséget, amit a képviselőtársnőm is említett az előbb, és azt gondolom, hogy ugyanakkor mégis hozzá kell tennem, hogy ez nem egy előre megtervezett lépés volt, hiszen az európai parlamenti választási szünet előtt az utolsó üléshéten így benyújtani, ezt semmi nem indokolja, vagy legalábbis nem indokolja sem az expozé, sem az indoklás. Így aztán ott tudom folytatni, ahol a képviselőtársam abbahagyta.

Két héttel ezelőtt kezdődött meg hivatalosan az a folyamat, ami odáig jutott, hogy ez a javaslat benyújtásra került, ugyanis két héttel ezelőtt vonta vissza a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitel Bank működési engedélyét. Ez több szempontból is egy fontos lépés, de azt gondolom, legelőször arról szükséges beszélnünk, hogy hogyan jutott el idáig ez a pénzintézet. 2015 februárjában zárult le egy korszak, ami a kétezres évektől nagymértékben meghatározta a pénzügyi spekulációs piacot. A Buda-Cash Brókerházban történtek megmutatták, hogy milyen módon lehet éveken keresztül a pénzügyi felügyeletet átverni  mást küldünk el jelentésként, mint ahogy valójában az az ügyfél számláján szerepel. Tehát kettős számlavezetést alkalmazunk, és ezt nagyon fontos megjegyeznünk, mert ez sok éven keresztül zajló folyamat volt, és sok év alatt jutottunk el odáig, hogy végül ennek következtében és ennek eredményeképpen ez kiderült, és a Buda-Cash, valamint a Quaestor csődbe ment, tönkretéve ügyfelek százait, ezreit.

Fontos erről beszélnünk, tisztelt képviselőtársaim, ugyanis a Buda-Cash csődje lavinát indított el a befektetési piacon, amelynek hatásai a mai napig érezhetők. Azért mondom, hogy ez mind a mai napig érezhető, mivel az embereknek a minimális bizalma is elment mindenféle pénzügyi szolgáltatástól; elveszítették a bizalmukat, már azt a keveset is, ami eddig volt. Ez csak azért probléma, mert a pénzügyi tudatosság növelése a Magyar Nemzeti Bank egyik fő feladata, és a saját bevallása szerint is a fő feladatának tekinti az ilyen típusú tevékenységét. Ezzel szemben jól láthatóan semmilyen eredményt nem tud felmutatni, teszem hozzá, a Magyar Nemzeti Bank ebben a kérdésben, de ezen azért nem kell csodálkozni, azt gondolom, ebben semmi meglepő nincs. Azzal tisztában vagyunk, hogy önöknek a legfontosabb az, hogy az állampapír-értékesítést csúcsra járassák, de abban én nem vagyok biztos, hogy ezek a lépések, amelyek most itt a Ház előtt vannak, megfelelő lépések ennek elősegítése érdekében.

Mozgalmas időszakon vagyunk túl, hiszen, azt gondolom, ez az időszak sok mindenre rámutat. Mozgalmas időszak azért is, hiszen nem túl régen a devizahiteles szerződések forintosításai is megtörténtek, amely után nem sokkal a svájci jegybank elengedte azt az árfolyamküszöböt, amely biztosította a franknak az erejét. Ezt azért kell megemlíteni, mert valószínűsíthető, hogy ez az esemény volt az, ami padlóra küldte a Buda-Cash Brókerházat, és ezzel magával rántotta a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-t is, amivel rengeteg ember megtakarítása veszett el. De valójában hogy is derülhetett ki a sok éven keresztül, körülbelül 15 éven át tartó csalássorozat?

A Magyar Nemzeti Bank mindig büszkén hirdeti, a Magyar Nemzeti Bank elnöke mindig büszkén elmondja, mindig beszámol arról, hogy az MNB-be beolvadt PSZÁF milyen sikereket ér el, és véget tudott vetni a régóta tartó csalássorozatnak. Valójában az történt, hogy a Buda-Cash jelentette az MNB-nek, hogy hatalmas baj van, és csak ezután derülhetett fény arra, hogy valójában mi is zajlott a brókerházban. Miért is volt ez baj?

Az előbb említettem, hogy ez egy mozgalmas időszak volt, és a svájci jegybanki döntés okozta ezt a problémát, amelyben elengedték az euró-svájci frank árfolyamküszöböt, és ezzel hatalmas károkat okoztak az említett cégeknek. Azt gondolom, arról is kell beszélnünk, hogy ebben a botrányban a minisztérium érdekes módon egy nappal hamarabb tudta, hogy onnan ki kell menekíteni a pénzét, és attól tartunk, hogy ez a törvényjavaslat azt a célt szolgálja, nem többet és nem kevesebbet, hogy a Magyar Nemzeti Bank továbbra is kézben tudja tartani a tőkepiaci folyamatokat. Sajnos azt hozzá kell tenni a Magyar Nemzeti Banknak az eddigi tevékenysége miatt, hogy ez nem az ügyfelek védelme érdekében, hanem jól láthatóan azoknak az érdekcsoportoknak, kormányzati, kormányzatközeli, gazdasági érdekköröknek a védelmében történik majd, mint amit megszokhattunk.

Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat sem benyújtásának módja miatt, sem annak tartalma miatt, sem annak a várható hatásai miatt nem támogatható. Az LMP nem fogja támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soriban.)




Felszólalások:  Előző  44  Következő    Ülésnap adatai