Felszólalás adatai

NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Ahogy a magyar népi bölcsesség igen helyesen mondja, hamar munka ritkán jó, és én úgy gondolom, hogy ilyen típusú döntéseknél ez különösen érvényes.

Én ugyan készséggel elhiszem, hogy az az időveszteség, ami messze nem volt végzetes a iraki kontingens kiküldése ügyében, valakinek túl sok volt, de én például erőteljesen kétlem, hogy még ezzel is elértük volna azt, hogy ott a magyar katonákat ne tekintsék ugyanolyan ellenségnek, mint az amerikaiakat, különösen ha még ugyanolyan ruhát is viselnek, mint az amerikaiak. Lehet, hogy vannak baráti törzsfőnökök, akik ezt másként gondolják, de remélem, hogy nem ad erre csattanós választ az élet, hogy valójában minek tekintik őket.

Én azt gondolom - és itt erről eddig nem beszélt senki -, hogy azért itt a 3. § indoklásában van egy szerintem életveszélyes kockázat. Miről is szól ez? Arról szól, hogy hagyjuk el a javaslatból a külföldi fegyveres erőknek az ország, azaz a Magyar Köztársaság területéről kiinduló külföldi alkalmazására vonatkozó szövegrészt. Azért engedje meg a világ, ez azt jelenti, hogy a valamilyen úton-módon ide került külföldi fegyveres erő gondol egy nagyot és merészet, és, mondjuk, valamelyik szomszédunk ellen elindít egy hadjáratot, és ebben olyan szinten engedékenyek vagyunk, hogy ehhez még a mi parlamenti jóváhagyásunk sem kell. Én ezt semmi szín alatt nem támogatnám.

De azt gondolom, hogy Göndör képviselőtársam jó helyen kapiskál, amikor azt mondja, hogy bennünk most, ebben a történelmi szituációban nincsen túl nagy készség egy ilyen típusú alkotmánymódosítás elfogadására. Ezt jól tetszik látni.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)