Felszólalás adatai

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az adatvédelmi biztos 2007. évi jelentését áttekintve megállapíthatjuk, hogy a biztos 2007-ben is az egyik legelfogadottabb közintézmény volt Magyarországon.

Ahogy már elhangzott, 2007-ben érkezett a hivatal fennállása óta a legtöbb beadvány, ennek eredményeképp 2724 vizsgálatot folytatott le. A jelentés egyik tanulsága, hogy a személyes adatok védelme okán az adatvédelmi biztoshoz fordulás évről évre növekvő tendenciáját a polgárok egyre öntudatosabbá válásában kell keresni. Ez a növekvő tendencia azt mutatja, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos probléma az állami, önkormányzati szférából egyre inkább átkerül a gazdasági szférába, amit szívből üdvözlünk, ugyanakkor még ezen a területen is vannak komoly előrelépési kényszerei a kormányzatnak.

A jelentés egyik megszívlelendő javaslata, hogy minden nagyobb önkormányzatnál legyen olyan adatvédelmi szakértő, aki tevékenységét hivatásszerűen végzi, ezáltal a közérdekű adatok nyilvánosságának és a közérdekből nyilvános személyes adatoknak a problémája igen korán elkerülhető az önkormányzati működés során.

Az önkormányzatok adatkezelési gyakorlatának legproblémásabb kérdései az önkormányzati képviselők személyes adatokhoz való hozzáférésének szabályozatlansága és a zárt ülések indokolatlan tartása. Ebben a kérdésben érdemes megfontolnunk nekünk, törvényalkotóknak egy esetleges törvénymódosítást az egyértelműbb szabályozás érdekében.

2007-ben kiemelt jelentőséget kapott az egészségügyi adatkezelés, mert az egészségügyi rendszer átalakítása számos egészségügyi adat továbbításával járt együtt. Az adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy az egészségügyi átalakítással kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésére olyan szűk határidőket kapott a kormánytól, ami az érdemi álláspont kialakítását lehetetlenné tette.

Az adatvédelmi biztos kezdettől fogva alkotmányellenesnek tartotta a vizitdíj visszaigénylésével kapcsolatos eljárási szabályokat. A biztos megállapítja, hogy az átalakítás során megszűnő egészségügyi intézményekben tárolt dokumentációk sorsa bizonytalan, ezáltal sérül az ott kezelt betegek információs önrendelkezési joga, mindez nehezíti a későbbi kezelések sikerét, ami által az egészséghez fűződő fontos alkotmányos alapjog sérül.

Az adatvédelmi biztos aggályosnak tartja az OEP-nek az egészségügyi potyautasok kiszűrésére irányuló módszerét is. Máig nem tudjuk, mit tett a kormány annak érdekében, hogy a megszüntetett egészségügyi intézményekben tárolt, rendkívül érzékeny és fontos egészségügyi adatokat tartalmazó dokumentációk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe, ugyanakkor azok a betegek, akiknek szükségük van ezekre az anyagokra, megkaphassák azokat.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a munkáltatók egyre fejlettebb technológiával felszerelkezve próbálják feltérképezni a hozzájuk jelentkezők magánszféráját és személyes adatait.

(13.30)

Súlyosan alkotmánysértőnek tartjuk azt a gyakorlatot a munkáltatók részéről, hogy a jelentkezőktől nem csupán hatósági erkölcsi bizonyítványt kérnek, hanem feddhetetlenségi bizonyítványt is, amely tartalmazhat olyan bűnügyi bejegyzéseket, amelyek hátrányai alól a jelentkező már mentesült.

További alkotmánysértő munkáltatói gyakorlat a munkatársak kamerás és levelezési megfigyelése, öltözőszekrényeik átkutatása, amelyek ellen a hatóságok nem lépnek fel kellő szigorral. Sajnáljuk, hogy a tisztelt Ház akkori többsége nem támogatta azokat a humángenetikai törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványainkat, amelyek a munkavállalók kiszolgáltatottságával visszaélő munkáltatói intézkedéseket tettek volna lehetetlenné.

Az oktatási miniszter számára komoly figyelmeztetésként hangzik a jelentés azon megállapítása, hogy az oktatási rendszerben fennálló adatkezelési visszaélések ügyében évek óta érdemi előrelépés nem történik. Alkotmányosan nem indokolható az oktatási intézmények hallgatóinak biometrikus beléptetési rendszerben történő rögzítése.

A biztos és hozzá csatlakozva a Fidesz is alkotmányellenesnek tartja a felsőoktatási törvény tavalyi módosításának azon részét, amely felhatalmazza az intézményeket új adatbázisok létrehozására anélkül, hogy érdemileg indokolniuk kellene az adatkezelés célhoz kötöttségét. Alkotmányellenes az úgynevezett regisztrációs központnak adott személyes adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazás és adatkezelési gyakorlat.

Ugyanakkor üdvözlendő az elektronikus hírközlésről szóló törvény azon módosítása, amely szerint előfizetői szerződések esetében 2007. január 1-jét követően az addigiakhoz képest csak lényegesen szűkebb körben kérhető az előfizetők személyes adata.

Veszélyes ugyanakkor az a távközlési szolgáltatói gyakorlat, hogy állami szervek megkeresése esetén minden további érdemi vizsgálat nélkül továbbítják a hatóságoknak az előfizetők adatait. A biztos ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a vonatkozó törvényi előírások tiltása ellenére sok szolgáltató jogellenesen ad át személyes adatot direktmarketing céljára.

2007-ben örvendetesen csökkent a bankok személyi igazolványt fénymásoló gyakorlata. Az adatvédelmi biztos 2007-ben több tárgyalást folytatott az úgynevezett pozitív adóslista ügyében, ám mind a mai napig fenntartja azon álláspontját, hogy nincs olyan cél vagy érdek, amely az adóslista létrehozását alátámaszthatná.

Külön probléma a pénzmosás elleni törvénynek a bankok számára jelentési kötelezettséget előíró rendelkezése, amely nem fogalmaz elég egyértelműen arról, hogy mikor kell a bankoknak jelenteni az egyes átutalásokról. Emiatt kérte az elmúlt időszakban a Magyar Posta bizonyos átutalások esetében a személyi azonosító okmány feltüntetését.

Végül néhány nappal ezelőtt a posta többszöri ellenzéki sürgetésre megszüntette ez irányú gyakorlatát. A rosszul megfogalmazott törvényhely azonban továbbra is hatályban van, módosítást a kormány eddig nem kezdeményezett. A biztosítók adatkezelésével kapcsolatos kifogások 2007-ben emelkedtek ugyan, ám döntő többségük egyedi adatkezeléssel volt kapcsolatos. Különösen veszélyes az élet-, baleset- és betegbiztosítások megkötését megelőző egészségügyi adatok biztosító általi megismerhetőségének kérése.

Az adatvédelmi biztos véleménye szerint a biztosítók számára kiskaput nyújt a jelenlegi törvényi szabályozás, ezért a biztosítók jó része indokolatlanul megköveteli az ajánlattételi eljárás során speciális egészségügyi és humángenetikai adatok megismerését és rendelkezésre bocsátását. Sajnáljuk, hogy az MSZP és az SZDSZ ezen megszüntető módosító javaslatainkat leszavazta az Országgyűlésben.

A biztos évek óta sürgeti új anyakönyvi nyilvántartási törvény elfogadását. A jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé az anyakönyvek tudományos kutatását, mert az egyébként más esetekben indokolt anonimizálási kötelezettség az anyakönyvek tényleges megismerését gyakorlatilag lehetetlenné teszi.

Szó volt már a parkolási társaságokról. 2007-ben a parkolási társaságok adatkezelése először került be az adatvédelmi biztos beszámolójába. Megállapítható, hogy a panaszok nagy része nem adatvédelmi kérdést érintett, így a biztos számára eljárási lehetőség nem nagyon volt. A legtöbb panasz a budapesti Centrum Kft.-vel szemben érkezett, amely a biztos megkereséseinek nagy részére nem is válaszolt. Ugyanakkor a polgárok is sokszor hibáznak a parkolási ügyekben, mert a gépkocsik eladását nem jelentik időben a hatóságoknak, és így számos pótdíjfizetési felszólítás érkezik az előző tulajdonos számára.

A jelenlegi szabályozás egyik hiányosságára hívja fel a Centrum Parkoló Kft. magatartása a törvényhozás figyelmét, nevezetesen, hogy valamilyen módon szankcionálni kellene azokat, akik nem működnek együtt alkotmányos intézményrendszerünk egyik legfontosabb szervezetével, az országgyűlési biztossal. Szintén nekünk szóló figyelemfelhívás a jelentésnek az a kitétele, hogy az adatvédelmi biztost egyre többen keresik fel saját adatkezelési rendszerük törvényességéről történő véleménynyilvánítás céljából.

Mivel a biztosnak erre nincs kapacitása, ezért célszerű volna a nyugat-európai gyakorlatot felhasználva adatvédelmi auditálási lehetőséget biztosítani az erre igényt tartó személyeknek és szervezeteknek, amelyeknek törvényességét felügyelhetné a biztos. Komoly jogalkotási dilemmaként derül ki a jelentésből az a megállapítás, hogy az információszabadság hazai szabályozása jóval előrébb tart az Európai Unió által megszabott irányelvnél, így a közös szabályozásként kezelendő irányelv átültetése a belső jogrendbe komoly szakmai viták tárgyát képezi. Reméljük, minél előbb fel tudjuk oldani az irányelv átültetése körüli problémákat.

Mivel sok esetben a személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánosságának alapjoga konfliktusba kerül, az adatvédelmi biztos felkérte a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy tekintse át a közfeladatot ellátó személyek jogállását rendező törvényeket, és kezdeményezzen módosításokat az adatvédelmi törvénnyel történő összhang biztosítása céljából. A törvénymódosítás mind a mai napig nem került az Országgyűlés elé, holott mint mindannyian tudjuk, a kormány is érzékeli az ezzel kapcsolatos, egymásnak ellentmondó jogértelmezések okozta bonyodalmakat. Hasznos lenne, ha a kormány végre beterjesztené a vonatkozó előterjesztéseket.

A biztos kiemeli, hogy a rendőrökkel kapcsolatos adatvédelmi problémák egyik oka, hogy az adatvédelmi törvény módosításának új szabályozását nem vezették át az ágazati törvényeken, így az új adatvédelmi szabályozás nem került bele a Hszt. átfogó, 2007-es módosításába.

Az eljáró rendőr adatai közérdekből nyilvános adatok, erre hivatkozva érkezett számos beadvány a 2006. október 23-ai eseményeket összegző, úgynevezett Papp-jelentés kapcsán. Ennek megfelelően az adatvédelmi biztos állásfoglalásának fényében került csak sor az elmarasztalt rendőri vezetők megnevezésére. A rendőrségi eljárásokkal kapcsolatban a biztos kifejti, hogy az intézkedést foganatosító rendőr nem minősül közszereplőnek, így fényképe nyilvánosságra nem hozható, csak az eljárásban érintett személyek köre, illetve a bűnüldöző és a szabálysértési hatóság ismerheti azt meg.

Az eddig elmondottakból két világos kritikát kell hogy elfogadjon a kormány. A jelentés egyértelműen rávilágít arra, hogy a kormány egyrészt nem teljesíti előterjesztési kötelezettségét az Országgyűlés számára, másrészt amikor teljesíti, olyan fércmunkákat erőltet át a Házon, amelyek alkalmazhatatlanok. Nevetség tárgya, hogy egy kétszer megerősített törvényt végül kénytelenek visszavonni, annyira használhatatlan.

Ami pedig az úgynevezett Papp-jelentés körüli huzavonát illeti, az, hogy csak az adatvédelmi biztos külön felhívására tették közzé azoknak a felelősöknek a nevét, akik tüntetők százait verették meg jogellenesen, emberek százait alázták meg, tökéletesen bizonyítja, hogy a kormány szánt szándékkal akadályozza a tisztánlátást az ügyben, hogy valójában mi is történt 2006 őszén Budapesten. Feltehetjük a kérdést: csak nem azért teszi ezt a kormány, mert ő maga is bűnös? (Közbeszólások az MSZP soraiban.)

Az adatvédelmi biztos jogalkotással kapcsolatos tevékenységét súlyosan akadályozta a kormány azzal, hogy szervei nem hagynak elegendő időt a megalapozott vélemény kimunkálására. A sokszor egy-két napos határidők nevetségessé és formálissá teszik a biztos véleménynyilvánítási jogát. A határidők azért is érthetetlenek, mert mostanában alig vannak érdemi törvényjavaslatok a tisztelt Ház asztalán. Az elmúlt évben született törvények és kormányrendeletek közül jó néhány olyan szerv számára ad szakazonosító - személyiigazolvány-szám, taj-szám s a többi - kezelési jogosultságot, amely nincs felhatalmazva törvényi szinten ezen kiemelkedően védendő személyes adatok kezelésére. Kiemelendő ebben a tendenciában az APEH-nek adott felhatalmazás taj-szám kezelésére, amely álláspontunk szerint súlyosan sérti az alkotmány rendelkezéseit.

Hasonlóan elfogadhatatlan a kormány azon törekvése, hogy egy elektronikus közigazgatási rendszerben kezeljenek különböző célból személyes adatokat. Véleményünk szerint e rendszeren külön felhatalmazás szükséges a polgártól, ha adatait újabb e-közigazgatási területen kívánják felhasználni.

Az adatvédelmi biztos hatáskörének egy másik problémás kérdése, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok működésével kapcsolatos számos releváns információhoz jelenleg nem juthat hozzá. Ezért is célszerű volna megfontolni az országgyűlési biztosok hatásköreit érintő törvények módosítását.

(13.40)

Szintén újragondolandó, hogy a közigazgatási hatósági eljárások során keletkezett adatokhoz kik férhessenek hozzá, mert a jelenlegi, nem eléggé egzakt szabályozás és a nem egyértelmű fogalomhasználat a Ket. ez irányú alkalmazhatóságát erőteljesen korlátozza.

2007-ben számos úgynevezett olajügy titkosságát feloldotta a kormány, ám az eljárás során történő anonimizálásokat véletlenül úgy oldották meg, hogy az egyes iratok közötti logikai összefüggések az olvasók számára rekonstruálhatatlanná váltak. További probléma a minősített adatok vonatkozásában, hogy titkosszolgálati dokumentumok kerülnek nyilvánosságra, illetve illetéktelen kezekbe. Ilyen lehallgatási jegyzőkönyvet küldtek a biztosnak véleményezésre az elmúlt év során a sajtó munkatársai.

A schengeni csatlakozással bevezetett Schengen Information System felügyeletét a tagállamok adatvédelmi hatóságai látják el. Tekintettel arra, hogy a jelentés elkészültéig az adatvédelmi biztosnak nem volt hozzáférési lehetősége a rendszerhez, a kormány többszöri kérés ellenére adós ezzel, így pillanatnyilag Magyarországon a rendszert nem lehet törvényesen működtetni. Ezen túlmenően jelenleg még az sincs szabályozva, hogy ki minősül a rendszer nemzeti része adatkezelőjének. Úgy gondoljuk, ezzel a súlyos mulasztással a kormány valamennyi schengeni tagállam előtt diszkreditálta Magyarországot.

Végül engedjenek meg egy konkrét esetfelelevenítést is. A biztos 2007-ben vizsgálatot folytatott az ORFK szervezeti egységeként működő NEBEK-Europol Nemzeti Irodánál, és számos törvénytelenséget tapasztalt. Megvalósult a cél vagy jogalap nélküli adatkezelés és adattárolás, a jogszabályok tudatos kijátszása, a polgárok tájékoztatáshoz fűződő jogának korlátozása. Információink szerint semmilyen felelősségre vonás nem történt az ügyben. Azt hiszem, ez az eset is rávilágít arra a legkomolyabb tanulságra, hogy a kormány 2007-ben semmit sem csinált ezen a fontos területen. Lényeges, a polgárok biztonságát, a közélet valódi tisztábbá tételét elérő törvényjavaslatok nem készültek, amiket pedig az Országgyűlésen áterőltettek, azoknak a nagy része is megbukott a jogalkalmazás során.

Tisztelt Országgyűlés! Az adatvédelmi biztos jelentésében foglaltakkal egyetértünk, azt elfogadásra javasoljuk. Reméljük, a kormány, ha már saját elhatározásából nem is, de a jelentésben foglaltak ösztökélő hatására legalább néhány probléma megoldásához hozzákezd. Bár az eddigi tapasztalatok nem nyújtanak túl sok bizalomra okot, amihez eddig hozzányúltak, az csak rosszabb lett.

Köszönjük a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiból.)