Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.11:07:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

159. ülésnap (2020.10.26.), 20. felszólalás
Felszólaló Farkas Sándor (Fidesz)
Beosztás Agrárminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:00


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy azok a gondolatok, amelyeket itt képviselő úr most előhozott, és Nagyatádi Szabó István korábbi nagyszerű mezőgazdasági miniszterrel kapcsolatban elmondott, azok valóságtartalma a miniszteri jellemzésben igaz, de az összevonása a mai képzetekkel, és a mai helyzetbe való ültetése viszont szerintem alaptalan. Már csak azért is, mert ha a magyar mezőgazdaság fejlődését és az elmúlt évtizedek lépéseit megnézzük, számtalan olyan eset történt, amikor igazából nem minden esetben  és ez akár a kisgazda miniszterre is vonatkozik, ha nem is Nagyatádi Szabó Istvánra , azért voltak olyan vargabetűk a mezőgazdaság fejlődésében, értelmezésében, amit akár a mai napig sem tudtunk teljes mértékben kiheverni. Itt mondok egy aktuális példát: itt van a családi őstermelés, azt megelőzően pedig a kárpótlási törvényből fakadó nehézségek, amelyek a mai napig is meghatározók a magyar földbirtok-politikában. Hogy Nagyatádi Szabó István hogyan vélekedett, hogyan öltözködött, hogyan vett részt a közéletben, az már történelem, de ha most összehasonlítjuk  és ez furcsán fog hangozni a számból  a mai magyar agrárvezetéssel, azért, úgy gondolom, hogy ég és föld a két korszakot összehasonlítani. Nem is lehet, már csak azért sem, mert akkor teljesen más tulajdoni viszonyok és nem utolsósorban gazdasági fejlődés volt az agráriumban. Elindult már akkor is egy fejlődés, de ahogy az előbb említettem, annyi törés, annyi szakadás, annyiféle visszafordulás volt a több évtized során, amelyet mindig újra kellett tanulni, mindig újra kellett igazodni, újra meg kellett teremteni a lehetőségeket az agráriumban. Ez a szép az agráriumban, hogy nemcsak agrárpolitikában, hanem a természeti viszonyok közötti újrakezdés, a mindennapok újrakezdése, a mindennapok, nyugodtan mondhatom, tanulása adja annak a szakmának a nagyszerűségét, amit mi agrárosnak tartunk.

Ugyanakkor meg kell említenem azt is, hogy a mai viszonyok között látjuk azt, hogy az a gazdasági fejlődés, amely a különböző támogatáspolitikákkal a gazdáknak, a gazdaszervezeteknek a megbecsülésével jár  és ezt nyugodt szívvel merem mondani, nemcsak megbecsüléssel, hanem szakmai egyetértéssel, ugyanakkor kikérve természetesen ezeknek a szakmai szervezeteknek a véleményét , ezeket felhasználva tudjuk az agráriumot továbbfejleszteni, értékes ágazattá nyilvánítani. És most, amikor a koronavírus-járvány ideje van  volt, van, és sajnos még talán lesz is egypár hónapig vagy ki tudja, meddig , egyértelmű, hogy az agrárágazatnak minden egyes dolgozója kivétel nélkül a kicsiktől a nagyokig, a kertésztől az állattenyésztőig, a növénytermesztőtől a traktorosig, és nem is tudom végigsorolni az összes szakmát, mind azért dolgozik, hogy ennek az országnak a biztonságos élelmiszer-előállítása, és nem csak az előállítása, megtermelése mindannyiunk asztalán legyen.

Úgy gondolom, ez egy olyan óriási, nemcsak hogy önként vállalt feladat, hanem ez mindenkinek benne van a génjeiben, akik jelentős részben mezőgazdaságból élnek, részben örökségből, részben pedig a szakmaelsajátításból adódóan. Ez az a feladat, ez az az erő, ez ad számunkra minden felemelkedést  nyugodtan mondhatom , az agrártársadalomnak a társadalmi megbecsülését, mert mondjuk meg őszintén, hogy az elmúlt 60 vagy 40 évben  nem az elmúlt 10 évet jellemeztem, hanem az azt megelőző időszakban  az agrártársadalomnak a társadalmi megbecsülése egyértelműen nem volt meg.

Most eljutottunk oda, hogy igen, a magyar társadalom, a magyar emberek jelentős része ezt a munkát elismeri, és ezzel is tudjuk mi, akik az agrárium részben vezetéseként, részben aktív résztvevőjeként éljük az életünket, hogy oda tudjuk tenni az asztalra azt a teljesítményt, azt a jólétet, azt a biztonságot, amit akár élelmiszernek vagy akár más terméknek nevezünk az agrárágazatból kikerülve. Ehhez pedig azok a politikai intézkedések szükségesek, amelyeket már részben Nagyatádi Szabó István több évtizeddel ezelőtt elkezdett, ma pedig mi jelentős részben ezeknek az alapján a mai kornak megfelelően, a mai tudásnak, a mai technológiák figyelembevételével tudjuk ennek az ágazatnak a szerepét tovább növelni és erősíteni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai