Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Hazánk jövője szempontjából sorsdöntő évek állnak előttünk. A következő években alapvető változásokra kell felkészülnünk, és alapvetően kell átformálni gazdaságunkat és társadalmunkat, hogy a súlyosbodó globális problémákkal szembe tudjunk szállni. Fenntarthatóvá és rugalmasan ellenállóvá kell tenni rendszereinket, különben a ma ismert civilizációnknak vége lesz. Ezt már az Európai Unió is felismerte. A következő ciklusban minden korábbinál nagyobb, mintegy 18 500 milliárd forintnyi EU-s forrást használhatunk fel, ezen belül is több mint 5000 milliárd forint áll rendelkezésre a zöldenergiák támogatására, a körkörös gazdaság kialakítására, az ökológiai mezőgazdasági átállásra és más klíma- és környezetvédelmi célokra.

Nagyon nem mindegy, hogy ezt a töméntelen pénzt mire és hogyan költjük el. Ekkora forrással nagyon hasznos fejlesztéseket is meg lehet valósítani, de óriási pusztítást is lehet okozni ennyi pénzzel, és létfontosságú, hogy ez a forrás ne néhány ember vagy csoport gazdagodását szolgálja az ország fejlődésének kárára. A feladat tehát az, hogy átálljunk egy válságállóbb és fenntarthatóbb gazdaságra. Most a járvány és gazdasági hatásai elfedik, hogy egy sokkal súlyosabb válság, egy ökológiai és klímaválság is zajlik. Ezeket az egymásba fonódó válságokat egyszerre kell kezelni, ezért dilettantizmus és bűnös felelőtlenség az autóiparba, luxusszállodákba, kínai vasútba, méregdrága atomenergiába, ingyenélő fideszes újgazdagok támogatásába önteni a pénzt.

Magyarország gazdasága extrém módon nyitott és a külföldi tőke aránya extrém magas, tehát extrém mértékben vagyunk kiszolgáltatva a globális piacok mozgásainak és zavarainak. Márpedig ezekből a jövőben egyre több lesz, ezért a globális piacnak kiszolgáltatott és fenntarthatatlan gazdaság helyett egy reziliens, azaz ellenálló és körkörös, azaz hulladék nélküli gazdaságot kell építeni, azaz növelnünk kell gazdasági szuverenitásunkat. Hogy fideszes képviselőtársaim is értsék, ennek alapja a gazdaság lokalizációja, azaz a hazai piacra alapvető szükségleti cikkeket termelő kisvállalkozások megerősítése. A vizet, az energiát, az élelmiszert, a tisztálkodási és tisztítószereket, az építőanyagot, közlekedési eszközöket és fő ruházati cikkeinket meg kell tudunk termelni itthon vagy regionális keretek között, így lesz a gazdaság válságálló.

A gazdaságban az EU-s forrásoknak is ezen a területen kell a megerősítést szolgálni. Legfontosabb a víz. Ma a víz világnapja van, és azt látjuk, hogy élővizeinket elpazaroljuk, és a fideszes vízgazdálkodási tervek is teljesen rossz irányba mennek a nagyipari öntözéssel. Vízi közműveink katasztrofális állapotban vannak, mintegy 1500 milliárd forintnyi beruházás hiányzik. Talán furcsa, de gazdaságfejlesztésünk első lépése az kell hogy legyen, hogy vizeinket biztosítjuk, mert a víz maga az élet.

Engedjék meg, hogy ezt a felszólalást felhasználjam arra, hogy reagálok dr. Ágostházy államtitkár úrnak egy néhány órával ezelőtt tett hozzászólására. Föltette azt a költői kérdést, amit az ellenzéki padsorokban is hallottunk, hogy hol a pénz, és megpróbálta a maga szűkös keretein és lehetőségein belül megmagyarázni. Ebből mondjuk, nagyon furcsán jött ki, hogy a 13. havi nyugdíj és az európai uniós források mennyiben kapcsolódnak egymáshoz, de én nagyvonalú leszek, ezt most elengedem.

De akkor hol van a pénz, tisztelt államtitkár úr? Csak néhány nevet mondok: Mészáros Lőrinc, Szijj László, Garancsi István, Tiborcz István, itt van a pénz. Itt van a pénz! És kiváló együttműködésről beszélt az OLAF-fal, amiről annyit tudunk, hogy az OLAF nem hozta nyilvánosságra a Tiborcz-féle Elios-ügy jelentését, és a „Híd a munka világába” ügyben is azt tapasztaltuk, hogy az OLAF kifejezett kérésére sem sikerült a NAV-nak a szükséges dokumentumokat felmutatnia. Ez az a kiváló együttműködés az OLAF-fal? Hát, gratulálok!

A helyzet az, ön azt mondja, hogy itthon kevesebb a vádemelés korrupciós ügyben. Hát, amíg Polt Péter a főügyész, én ezen nagyon nem csodálkozom. Csak egyetlenegy példát az idő rövidsége miatt, csak egyetlenegy példát engedjen meg nekem: Juhász Péter videóját szeretném a figyelmébe ajánlani, azt a videót, amelyben Nagy Szilárd polgármester úr meséli el azt a történetet, amelyik Boldog István büntetőügyéhez köthető, ahol 50 százalékot kellett visszafizetnie adott önkormányzatnak, hogy fejlesztési forráshoz jusson. 50 százalékot! És mi volt erre a kiváló együttműködés egyik felének, Polt Péternek a reakciója? Gyakorlatilag az ügyben érintett ügyészeket vagy leváltotta, vagy áthelyezte. Én nem tudom állítani, és ezért nem is állítom, de bennem felmerül a gyanú, hogy talán ezeket az ügyészeket lehet, hogy nem lehetett kézivezérelni, és így lehetett minimalizálni a veszteséget egy olyan botrányban, ami már kiborult.

Azt gondolom, hogy a Fidesz-kormány politikájáról mindent elmond, mindent elmond, hogy a mai vitában azon kívül semmilyen érdemi információt nem tudtak nyújtani a Háznak, mint hogy mi volt 2006-ban. Önök vezetik ezt az országot most már 11 éve, és még mindig 2006-tal példálóznak? Azzal kellene példálózni, hogy mit oldottak meg, de ma a társadalom szétszakítottsága sokkal nagyobb, mint amit valaha ez az ország látott.

Ez az ország többet, jobbat érdemel, és a következő uniós ciklusban nemhogy követeljük, elvárjuk, sőt ’22-től mi magunk valósítjuk meg, hogy az uniós források az itt élő honfitársaink érdekében lesznek elköltve. Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki padsorokból.)