Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy hallhattuk már előtte is az expozéból, hogy a chicagói egyezmény a mai téma, illetve annak a 19. függeléke, amely módosításra került, és ez bevezetésre kerül a magyar jogrendszerbe is. Hallottuk, hogy 1944-ben jött létre, december 7-én született meg ez a chicagói egyezmény, az ENSZ egyik szakosított intézményeként jött létre a nemzetközi polgári repülés szervezete. December 7e egyébként azóta a nemzetközi polgári repülésnek is a világnapja, tehát ezt minden évben megünneplik a repüléssel foglalkozó szervezetek.

Nyilván, mint erről már volt szó, Magyarország nem tudott csatlakozni ehhez a szervezethez az alapításakor, hiszen éppen Budapest ostroma zajlott, és éppen Magyarország területén dúlt legaktívabban a második világháború ezekben az órákban, ezekben a napokban, így mi csak jóval később tudtunk csatlakozni, 1969-ben ehhez az egyezményhez a ’71. évi 25. számú törvényerejű rendelet elfogadásával.

Hogy miért is jött lére a chicagói egyezmény, szeretnék idézni a ’44. december 7-ei dokumentumból. „A nemzetközi polgári repülés jövőbeni fejlődése nagymértékben hozzájárulhat a világ nemzetei és népei között a barátság és a megértés megteremtéséhez és fenntartásához, továbbá kívánatos a súrlódások elkerülése, valamint a nemzetek és népek közötti együttműködés elősegítése, melytől a világ békéje függ.” Tehát nagy szavak, amit megfogalmaznak, de talán 1944 decemberében azért teljesen más jelentősége volt ezeknek a szavaknak, és teljesen másképp értelmezték is akkor az emberek, és valóban azt gondolom, hogy a második világháború utolsó előtti évének poklában mindenki a békét kívánta, és valóban a világbéke volt talán akkor a legfontosabb.

Mik voltak a főbb szempontok, amiért létrejött ez a chicagói egyezmény? A nemzetközi polgári repülés biztonsága, a rendszeres fejlesztés, a nemzetközi légi közlekedés észszerű és gazdaságos lebonyolítása, a lehetőségek egyenlőségének a biztosítása, nagyon fontos kérdés ez az utóbbi is. Mint már az előző KDNP-s képviselőtársam is idézett ebből a cikkből, a 14. cikk már akkor is foglalkozott a betegségek elleni hatékony fellépéssel. Idézem: „A szerződő államok hatékony lépéseket tesznek a kolera, a tífusz, a feketehimlő, a sárgaláz, a pestis és egyéb fertőző betegségek légi jármű útján történő terjedésének a megakadályozására. Nemzetközi egészségügyi rendelkezéseket dolgoznak ki, amelyek a légi közlekedés során alkalmazandóak.”  tehát hogy milyen protokollokat kell alkalmazni, és mindez  lám, milyen fontos  sajnos a XXI. században, a 2020-as években is hihetetlenül aktuális.

(23.40)

Talán a légi közlekedésnek nem kis szerepe van abban, hogy a Covid-19-fertőzés is tulajdonképpen pillanatok alatt tudott eljutni Európába Kínából, pillanatok alatt jutott el az Egyesült Államokba, és hálózta be a világot, még akkor is, ha valóban ma XXI. századi módon a legmodernebb protokollokat dolgozták ki arra, hogy ezeket a fertőzéseket minél inkább háttérbe tudják szorítani, és megelőzzük a betegségek világméretű elterjedését.

Tehát ez a szervezet, a polgári légi közlekedés államközi szintű csúcsszervezete, a repülésbiztonság és a légi közlekedés védelme az egyik legfontosabb feladata, az egységes és szigorú szabályok betartása. Nemzetközi szabványokat és ajánlott gyakorlatokat alkot, amelyeket a tagállamoknak be kell tartani, valamennyi tagállamnak. Jelenleg 193 tagállam van. Szakbizottságokban, úgynevezett annexekben, függelékekben adja ki a légi közlekedés szakterületére vonatkozó legfontosabb szabályokat. Ilyen ez is, a mostani, ami kiadásra került, ez a 19. függelék vagy annex.

És hogy mennyire fontos az, hogy ezek az egységes szabályok megalkotásra kerüljenek, egy másik példát is szeretnék felhozni, ez pedig az egységes európai égbolttal kapcsolatos európai szabályozás, amelyet szeretnék itt példaként felhozni, hogy miért is jó ez. Az egységes európai égbolt kezdeményezés célja a légiforgalmi és légi navigációs szolgáltatások hatékonyságának a fokozása. Mióta ezt bevezették, s ezzel foglalkoznak Európában, a 2004-es szinthez képest megháromszorozódott a légtérkapacitás, mindez annak függvényében, hogy tudjuk, Európa nem lett nagyobb 2004 óta, ugyanakkora a területe, mégis a légtérkapacitása megháromszorozódott, s ezt elsősorban az egyezményeknek és a közös szabályoknak és a szabványoknak a bevezetése okozta. Viszont tízszeresére nőtt ugyanezen idő alatt a légi biztonság, amely, azt gondolom, hogy mindannyiunk számára a legfontosabb a repülőutak során. Ez a nagyon szép mutató a tízszeresére nőtt, a légi biztonság, mindez 15 év alatt. Ezenkívül 10 százalékkal mérséklődött a repülés káros környezeti hatása, ami, azt gondolom, a XXI. században nyilván egy nagyon-nagyon fontos tényező.

És még egy fontos dolog, hogy a biztonság, a hatékonyság, a környezetvédelem mellett még mi a fontos: nyilván az ár is nagyon fontos az utasok számára, és a költséghatékonyság is jelentősen nőtt ezeknek a szabályoknak a bevezetésével, és mára eljutottunk odáig, hogy kevesebb költséggel több kilométert tudnak repülőútjuk során a repülők megtenni. Tehát a szabályozás azt jelenti, hogy csökkennek az árak egy-egy repült kilométer vonatkozásában. Tehát a költséghatékonyság is nagyon fontos, de legfontosabb a biztonság, és ezenkívül a hatékonyság és a környezetvédelem is. Ezek azok a szempontok, amiket figyelembe kell venni, és ezért is nagyon fontos ennek a függeléknek is a beültetése a magyar joggyakorlatba, ezért mi is támogatjuk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)