Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.15.16:15:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

76. ülésnap (2019.06.20.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Latorcai János (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:04


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék elnökének és a Költségvetési Tanács elnökének tegnapi felszólalása is megerősítette a Varga Mihály pénzügyminiszter úr által az expozéban elmondottakat, miszerint a magyar gazdaság jó úton jár. Az Országgyűlés elé terjesztett költségvetési javaslat nemcsak megfelel a vonatkozó hazai és uniós elvárásoknak, hanem stabil és kiszámítható növekedésre épülő jövőképet is felvázol. Ezt azért szeretném most, felszólalásom elején kijelenteni, mert a költségvetés jóval több, mint számok halmaza, szemben azzal, ahogy azt tegnap az egyik ellenzéki képviselőtársunk állította, majd felszólalásában még tovább menve az Eurostat által is valósnak minősített adatok hitelességét is kétségbe vonta. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés közös bevételeink és kiadásaink célokhoz rendelt világos jövőképe kell hogy legyen, egyfajta nemzeti célrendszer, amelynek középpontjában mindig valami kiemelten fontos feladat áll. Ha végignézzük a 2020. évi költségvetés legfőbb mutatószámait, akkor egyértelműen megállapítható, hogy ennek a célrendszernek a középpontjában ma a családok állnak. Ez pedig azért fontos, mert ha egy nemzet megmaradását nem külső migrációval kívánja biztosítani, akkor alapvető, hogy az állam segítse elő a családok pénzügyi biztonságának megerősítését, hiszen a családok, illetve a megszületendő gyermekek jelenthetik és jelentik egy nemzet, egy ország jövőjét.

(8.30)

Az elmúlt évek családbarát politikai döntései bizonyították, hogy a gyermekek születése és a családok gyarapodása következtében létrejött belső keresletbővülés alapjaiban járul hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez. E tapasztalatokra építve a kormány idén, februárban hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be, mely további jelentős pénzbeli ellátásokkal támogatja a gyermeket vállaló házaspárokat, így büszkén elmondhatjuk, hogy a családtámogatásokra fordított közpénzek mára már a GDP közel 5 százalékát teszik ki. Ebből a csomagból szeretnék néhányat kiemelni.

A tervek szerint 2020-ban otthonteremtési támogatásra mintegy 296 milliárd forint, a nagycsaládosok személygépkocsi-vásárlási támogatására 10,5 milliárd forint, míg az szja-mentességre a négygyermekes anyák részére 22 milliárd forint, a babatámogatás kamattámogatására pedig több mint 20 milliárd forint fog jutni. Rendkívül komoly összegek ezek, tisztelt képviselőtársaim. Sokan fel is teszik a kérdést, hogy megérie ez a rendkívüli befektetés. A Számvevőszék éppen két napja hozott nyilvánosságra egy érdekes elemzést a magyar családtámogatási politikáról, illetve annak számszerű eredményeiről, ezért engedjék meg, hogy abból néhány fontosabbat kiemeljek.

A magyar kormány a szociális támogatásokra, ezen belül is a családok támogatására különösen sokat fordít. A komplex intézkedések eredményeként a családtámogatásra szánt költségvetési források, adó- és járulékkedvezmények GDP-ben kifejezett aránya folyamatosan emelkedett. A 2010-es évi 3,5 százalékról 2018-ban már 4,8 százalékra nőtt, a források összege a 2010-2018 közötti időszakban megduplázódott, vagyis 960 milliárd forintról 1929 milliárd forintra emelkedett, jövőre pedig már  ahogy ez a költségvetésből kivehető  a 2200 milliárd forintot is meghaladja.

Az ÁSZ elemzése azt is mutatja, hogy a magyar családpolitika eredményessége már napjainkban is érzékelhető, hiszen már nem elhanyagolható mértékű a teljes termékenységi arányszám 2011-től bekövetkezett javulása. Ezen a területen természetesen bőven van még tennivaló, de látszik, hogy a végrehajtott változások a jövőt szolgálják. A családpolitikának minden területe több forrással gazdagodhat jövőre, mint az idei évben. Az oktatásra 48 milliárd, az egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd, a védelmi és rendészeti kiadásokra 174 milliárd, a kutatásra és fejlesztésre, annak a támogatására pedig 32 milliárd forinttal jut nagyobb összeg, mint az idei évben.

Mindez azt jelenti, hogy például az egészségügyben újabb többlépcsős bérfejlesztés valósulhat meg, miközben az Egészségbiztosítási Alap 10,2 százalékkal több forrásból gazdálkodhat jövőre, ezen belül a kórházak szempontjából fontos gyógyító-megelőző ellátási előirányzat 12,2 százalékkal, azaz 155 milliárd forinttal növekszik, vagyis a kórházak jövőre másfél havi pluszjuttatással kalkulálhatnak, és az „Egészséges Budapest” programra is 35 milliárd forint jut jövőre.

A nyugdíjakra betervezett források azt is jelzik, hogy a kormány 20 milliárd forintnyi nyugdíjprémium fizetésével is számol a jövő évben. Ezt kevesen említették meg a tegnapi napi vitákban, holott úgy gondolom, minden nyugdíjas számára ez is egy fontos tényező.

A költségvetésből világosan látható, hogy a kormány biztosította a forrást a rendvédelmi igazgatásban, a bölcsődékben, a kormányzati igazgatásban dolgozók anyagi elismerésére is, és ez folytatódik a kistelepülések megközelítésének javítására a „Magyar falu” programban, valamint a közúti és vasúthálózati infrastruktúra fejlesztésére a „Modern városok” program keretében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát jövőre több jut egészségügyre, nyugdíjakra, oktatásra, kutatásra, védelmi célokra, több jut a magyar családok biztonságára és életminőségének javítására, miközben az adók egyidejűleg csökkennek. A 2020-as költségvetésről tehát ennek alapján elmondhatjuk azt is, hogy az adócsökkentés költségvetése is. A cél e téren kettős: egyfelől a családok támogatása, mely jövőre adókedvezmények formájában is rekordösszeg lesz, mintegy 380 milliárd forintot hagy a költségvetés majd a magyar háztartásoknál; másfelől a munkavállalás támogatása, hiszen a jövő évben is kiemelt cél, hogy aki akar és tud dolgozni, az munkához is juthasson hazánkban.

Az eredmények e téren nem maradnak el, hiszen a foglalkoztatottak száma közel 4,5 millió, a 3,5 százalékos munkanélküliség nemcsak hogy a rendszerváltás óta a legalacsonyabb, hanem uniós összehasonlításban is kiváló eredmény. S mindezt úgy sikerült megvalósítani, hogy hazánk immáron hét éve teljesíti a költségvetésihiány-célra vonatkozó maastrichti kritériumokat is. Persze felvetődik a kérdés, hogy a világviszonylatban érezhető globális növekedéscsökkenés, különösen az eurozónára kiadott legfrissebb előrejelzések és a világban körvonalazódó számos veszélyforrás tükrében is megalapozottnak tekinthetőe a 2020-as büdzsé, és fenntarthatóe az a növekedési pálya és hiánycél, amelyet a kormány célul tűzött ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném kiemelni, hogy a magyar gazdaság az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság Európában. A 2020-as költségvetés számai azt mutatják, hogy a kormányzatnak változatlanul az a célja, hogy az esetlegesen bekövetkező romló külpiaci körülmények között is a növekedés üteme legalább 2 százalékponttal haladja meg az európai növekedés átlagát, és így folytatódhasson az a felzárkózás, amelynek köszönhetően 2010 óta már összességében 28,6 százalékkal bővült a magyar GDP.

És ennek a növekedésnek a forrása, tisztelt képviselőtársaim, nem lehet eléggé aláhúzni, nem hitelből s különösen nem külföldi hitelből finanszírozott, amit mi sem bizonyít jobban, mint az államadósság szerkezeti átalakítása és az az igencsak fontos tény, hogy a 2010-es jócskán 80 százalék feletti államadósság-mutató a tervek szerint a 2020. év végére 65,5 százalékra zsugorodik, azzal tovább folytatódik a jövő évben is a GDP-arányos adósság csökkenő tendenciája.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2020-ra a kormányzat mindösszesen csak 1 százalékos hiánycéllal kalkulál, és ugyancsak a nemzeti össztermék 1 százalékának megfelelő biztonsági tartalékkal tervez. Ez rendkívül megfontolt és felelős gazdálkodást jelez. Jövőre is csak addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér, bár ez a takarónk, ahogy a tegnapi napon is elhangzott, az elmúlt évek megfeszített munkájának és a magyar emberek összefogásának köszönhetően, hála istennek, egyre nagyobb.

Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt úgy látja, hogy a jövő évi büdzsé a stabilitás, a biztonság költségvetése, amely szilárd alapot jelent hazánk további fejlődéséhez. Ezért arra kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák a magyar emberek, a magyar családok jövőjét biztosító költségvetés elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(8.40)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai