Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.29.10:27:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

200. ülésnap (2021.05.20.), 46. felszólalás
Felszólaló Hiszékeny Dezső (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:38


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! Van egy szép hagyomány itt a magyar Országgyűlésben: minden jelentősebb törvény esetén valamilyen üzenetet hordoz a törvény elnevezése. Különösen igaz ez a költségvetési törvényre. Nem is tudok olyan esztendőről, amikor ne kapott volna valamilyen nevet. Van, amikor előre kitalálják ezt a nevet, gondolom, inkább a tartalma alapján. Hallottunk olyanról régebben, hogy a szociális fordulat költségvetése vagy a derűs időskor költségvetése. Lehetnének ilyen fantázianevek. Na, most itt nem erről van szó. Nyilván arról van szó, hogy valamifajta tartalmat hordoz ez az üzenet a költségvetés elnevezése kapcsán. Azt is látom, hogy jelentős erőfeszítéseket tesznek a médiában arra, hogy ez így kerüljön be a köztudatba.

Ez alapján önök ezt a költségvetést az újraindítás költségvetésének nevezték el. Kicsit a múltba visszatekintve így eszembe jut egy gondolat, hogy ez majdnem olyan, mint amit régen mondott az önök egyik párttársa, aki azt mondta, hogy „folytatjuk”. Ez valami hasonlónak tűnik nekem.

Aztán az egy másik kérdés, hogy az emberek mit gondolnak erről. Nemrég voltam egy ilyen kisebb fórumon vagy beszélgetésen, ahol azt mondták, hogy ez a lerablás költségvetése lett. Azon meg elgondolkodik az ember, hogy mit lehet még innen elvinni. Hát, valószínűleg azt, ami még maradt.

Aztán az, ami az én fejemben megfordult akkor, amikor elolvastam ezt az üzenetet, hogy az újraindítás költségvetése, hát, támadt egy kis zavar a fejemben. Uraim, leállt valami? Elrontottak valamit vagy elromlott valami? Újraindítani akkor kell valamit, hogyha valami megállt. Ez szöges ellentétben van azzal, amit eddig önök kommunikáltak. Eddig az önök kommunikációjából az jött le, hogy itt száguld a gazdaság, dübörög, nem tudni, hogy hol lesz ennek vége, és most meg ezt olvasom, hogy itt újraindításról van szó.

De megfordult a fejemben, hogy talán fél évvel ezelőtt az önök miniszterelnöke kiállt, és azt mondta, próbálom idézni, hogy „soha nem látott történelmi léptékű gazdasági fejlesztés előtt állunk”. Ausztriával példálózott, ha jól emlékszem, hogy hipp-hopp, és utolérjük Ausztriát. Uraim, hol van? Hol van ez a történelmi léptékű gazdasági fejlesztési terv? Mert hogy semmit nem láttunk belőle azóta sem.

Akkor a nagy kérdés, ami fölmerül, hogy mi a valóság. Most akkor itt megállt valami, azért kell újraindítani, vagy száguld és dübörög? Hát, ha megkérdezzük az embereket, akkor ők bizony azt mondják, hogy itt valami bedöglött, mert ők abból indulnak ki, hogy az elmúlt esztendőben ők komoly bajba kerültek, és akitől lehetett volna segítséget kérni, az a füle botját sem mozgatta. Tehát valami nem működik, ők úgy érzik. Tehát az ő szempontjukból vizsgálva ezt az üzenetet vagy szlogent, szerintem telitalálat.

Ha a másik réteget nézzük, az ő szempontjukból is valami nem működik, valami elromlott, mert ők meg azt érzékelik, hogy elfogyott a pénz, legalábbis akkor, hogyha az önök oligarcháira gondolunk és a pénzéhségükre. És ha itt a számokat próbáltam a költségvetés tanulmányozása során összerakni, akkor nekem egy jó 15 000 milliárd forintnyi rés tűnik fel, amire várhatóan majd valamifajta hitelt kell fölvennünk.

A hitel szóról jut eszembe, hogy itt bármerre nézek az országban, mindenhol hitel, hitel, hitel, ezt hallani. Orosz hitel, kínai hitel, uniós hitel  az nem jó, mert azt túl olcsón adják , de hitel, hitel, hitel. Most ha ezen elgondolkodik az ember, akkor azt mondja, hogy tulajdonképpen az, hogy ha hitelről beszélünk és azzal gazdálkodunk, nem baj, nem egy szitokszó a hitel. Csak azt kell megnézni, hogy abból jó befektetés lesze vagy sem. Én most úgy érzékelem, hogy az orosz  ez Paks , a kínai  abból most már van több is , ezek nem igazán megtérülő hitelek. Sokan azt szokták mondani, hogy soha meg nem térülő hitelek. Annak nagy a valószínűsége, hogy az én életemben ez még nem fog megtérülni.

A másik ilyen riasztó esemény pedig az, hogy azok a beruházások, amelyekre önök ezeket a hiteleket fordítják, nem úgynevezett önfenntartó beruházások. Ez azt jelenti, hogy az elkészültük után évről évre az államnak további összegeket kell arra fordítania, hogy ezek egyáltalán működőképesek maradjanak. Tehát ezek nem jó befektetések, és azt hiszem, hogy van mitől riadoznunk.

Ha nézzük ezt az adósságállományt: 2010-ben ez 20 000 milliárd forint volt. Azt hiszem, hogy ez egy elismert szám önök által is. Ha jól láttam, itt 2022-re 45 000 milliárd forintról beszélünk. Hát, ez óriási összeg! Amikor ezt megismertettem néhány választópolgárral, az egyikük azt mondta, hogy a gyermekeink jövőjét lopják el. Nem igazán tudtam vele vitatkozni.

És ezt mind végiggondolva, amit eddig elmondtam, én azt gondolom, hogy az a költségvetés, amit önök készítettek, nem az újraindítás költségvetése, hanem ez a céltalan eladósodás költségvetése. Céltalan, hacsak arra nem gondolunk, hogy a hobbira vagy a haverok tuningolására fordított összeg valamifajta nemzeti cél, mert akkor nem céltalan, egyébként pedig igen. Ezzel a költségvetéssel nem felzárkózunk, ezzel nő a lemaradásunk. Tragédia a nemzetnek megítélésem szerint.

Most egy olyan alrendszeréről szeretnék szólni a költségvetésnek, amely az én megítélésem szerint nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az emberek itt ebben az országban jól élhessenek, ezek pedig az önkormányzatok működésével kapcsolatos költségvetési számok, hiszen a hatalommegosztás szempontjából, azt hiszem, nagyon sokat elmond, hogy a hatalom hogyan kezeli az önkormányzatokat, melyek választott szervek.

Először kerestem azt a korábban már többször beígért előrelépést az önkormányzatok finanszírozása kapcsán. Hát, kerestem-kutattam, nem nagyon találtam. Azt tapasztaltam, hogy nincs érdemi növekedés: 2021-ben ez 265 milliárd forint volt, 2022-ben pedig 267 milliárd forintot terveznek. Hát, ez érdemi növekedésnek semmiképp nem nevezhető.

Próbáltam a fejlesztések területén megkeresni, hogy hátha ott vannak azok a jelentősebb összegek, amelyeket korábban ígértek. Volt ez a program, talán még van is, ez a „Modern városok” program. Ott a fejlesztési pénzek úgy néztek ki, hogy 2020-ban 135 milliárd forint, 2021-ben 85 milliárd forint, és jövőre 50 milliárd forintot terveztek.

(12.30)

Hát, nem nevezném nagy ívű fejlesztési elgondolásnak ezt a leépítést, fejlesztésnek semmiképp nem nevezném. Egy ilyen év végi ködös délutánon, amikor ilyen maradványokról, egyebekről döntenek, akkor ezt egy ilyen délután alatt elszórják focira, egyházra vagy akár vadászatra egy pillanat alatt.

Ezek után úgy néz ki, hogy az önkormányzatok kifosztása után egyfajta megalázó vegetálás jöhet az önkormányzatok életében, de ez sajnos nem igaz, és azért sajnos, mert még ennél is rosszabb a helyzet. Eddig nem számoltunk azzal, hogy vannak olyan intézkedések, amelyeket az Orbán-kormány hozott az elmúlt esztendőben, amelyek jelentős mértékben rontották, és ma is rontják az önkormányzatok helyzetét. Az első ilyen Fidesz-találmány az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás. Ez azt jelenti, hogy ha gyakorlatilag valamelyik önkormányzat kicsit ügyesebben gazdálkodott, és minőségibb oktatást tudott például nyújtani az ott élőknek, azoktól elvették az oktatást, és őket pedig egyfajta adójelleggel működő szolidaritási hozzájárulás megfizetésére kötelezték. Ez az összeg 2019-ben 43 milliárd forint volt. Most 130 milliárd forintot terveznek, ez háromszorosa annak, ami eddig tervezve volt. Ha az önkormányzatok szempontjából nézzük, ez mínusz 87 milliárd forint.

Itt van a gépjárműadó. Körülbelül 90 milliárdos tételről beszélünk, 40 százaléka volt az önkormányzatoké. A teljes összeget elvonták tőlük, és az úgynevezett járványvédelmi alapba kellett ezt átirányítani. Ez gyakorlatilag egy újabb mínusz 35 milliárdos lyukat jelent az önkormányzatok költségvetésében. Egyébként érdemes megvizsgálni ezt a járványvédelmi alap elnevezést. Az volt az ideológia ehhez, hogy mindenkinek hozzá kell járulnia a védelmi költségekhez. A „mindenki”-n van most a hangsúly. Megnéztem, hogy ki mindenki az, aki ebbe a járványvédelmi alapba befizet, vagy be kell hogy fizessen. Az önkormányzatokon kívül senki. Akkor ki az a mindenki, akinek hozzá kell járulni? Egyetlen oligarcha nevét nem olvastam, csak az önkormányzatokat, a járványvédelmi alapba csak ők fizetnek be.

Az iparűzési adó megfeleződött, 150 milliárd forintot érint ez a történet. Itt azt ígérték, hogy kompenzációt kapnak majd az önkormányzatok. Hát, most nézegetem ezeket a kompenzációkat, de nem jó szó a kompenzáció. A pofapénz a jó szó, és elég undorító ez a kifejezés, és a megoldás is, de lehetne ilyen nyalipénznek is hívni, hogy ki mennyire jól tud, annyira magas összeget bír ebben kapni. A főváros például egy fillért sem tudott kapni ebből.

A negyedik ilyen történet, amivel az önkormányzatokat megpróbálják kivéreztetni, ez az úgynevezett ingyenes parkolás. Járványügyi intézkedésként vezették be ezt az intézkedést, ami egyébként közröhej tárgya, az emberek tényleg röhögnek rajta. A világon még sehol nem tudták ezt kitalálni. Nem is értem! Mindenki ilyen buta? De lehet, hogy nem ez a valós oka, ez valószínűsíthető. Van olyan önkormányzat, ahol ez havi több száz millió forintos kiesést jelent. Az intézkedés hatása járványügyi szempontból pedig gyakorlatilag zéró, viszont van más hatása, amit a városlakók naponta szívnak: a bűz és a kezelhetetlen dugók.

Az ötödik ilyen intézkedésük volt a közművezetékek  ez egy speciális Fidesz-adó  megadóztatása. Nehezen érthető az emberek számára, de akár hiszik, akár nem, ez a kormány adót vetett ki a vízcsövekre minden méter után, és ez nem vicc. Nem tudom, milyen adó jöhet még, majd adót vetnek ki a kéményre, az ablakra, a lábasra, a pohárra, a gatyára. Nem tudom, mi jöhet még. Az önkormányzatoknak kell fizetni, mert ők a vízvezetékek tulajdonosai. A négyszeresére sikerült emelniük. Ez több város esetében milliárdos nagyságrend. Ha azt, amit most én itt elmondtam, összesítjük, olyan 400-450 milliárd forint. Nettó befizetővé váltak az önkormányzatok gyakorlatilag, hiszen a működési támogatásuk ezt nem éri el.

Tehát én azt fogalmaztam meg, hogy a jövő évi költségvetés nagy vesztesei az önkormányzatok és rajtuk keresztül az emberek, aztán végső konklúzióként pedig azt, hogy még egy ilyen újraindítás, és arra mind rámegyünk. Köszönöm a figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai