Felszólalás adatai

DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Néhány héttel ezelőtt, a benyújtást megelőzően egy egyeztetést hívott össze az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, Hankó Faragó Miklós úr ebben a tárgyban, és azon valamennyi párt képviseltette magát.

(18.50)

Sajnos, ezek a kifogások akkor részben sem hangzottak el az ott jelen lévők részéről. Elfogadom, akkor még nem állt kellő idő arra, hogy pontosan áttekinthessük - ez akár mindannyiunkra igaz - ennek a törvénytervezetnek az érdemét. Most viszont eljutottunk odáig, hogy a törvénytervezetet benyújtották. Egyébként akkor - épp az én felvetésemre - egy plusz hetet várt az Igazságügyi Minisztérium a törvénytervezet bizottsági vitájával, azért, hogy mindannyian kellőképpen felkészülhessünk, és áttekinthessük ennek a törvénynek a teljes meritumát.

Nagyon sok kifogás hangzott el, és úgy gondolom, ezen kifogások közül nagyon soknak van alapja, ezt nem kívánom vitatni. Mégis, egy helyzet is van, ezt önök pontosan érzékelik. Én Répássy képviselő úr szavaiból felelősségérzetet, megállapodási készséget véltem kiolvasni a kétharmados törvények tekintetében is. Ez a felelősségérzet nagyon fontos, mert ha a szükséges szabályokat Magyarország csatlakozásáig, tehát április 26-ig nem tudjuk elfogadni, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülünk: szembekerülünk azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket vállaltunk a csatlakozás során.

Kétségtelen, lett volna erre egy másik technikai megoldás is, utalásszerűen ez itt elhangzott, hogy a csatlakozási szerződés mellékleteként fogadtatja el a Ház az ezzel kapcsolatos, szorosan a csatlakozáshoz kapcsolódó módosításokat. Ez egy lehetséges megoldás lett volna, de azt hiszem, akkor teljes mértékben jogos lett volna ellenzéki képviselőtársaimnak az a felháborodása, hogy itt egyfajta árukapcsolásról van szó, hiszen a csatlakozás ellen senki nem fog szavazni, és akkor minden más részlete is így mehetett volna át. Tehát ezért helyeseltem, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem ezt a megoldást választotta. Választhatta volna ezt is, de ez valóban nem lett volna elegáns. Szerintem a jobbik megoldást választotta. Azon lehet vitatkozni, hogy ez néhány héttel hamarabb elénk kerülhetett volna, hisz magam is úgy látom, de nem érzem, hogy emiatt nem vitathatnánk meg érdemben ezt a javaslatot.

Salátatörvény: természetesen ebben a Házban 1995 óta joggal mindig berzenkednek a képviselők az úgynevezett salátatörvényekkel szemben, és az is természetes, hogy elsősorban mindig az ellenzékben lévő képviselők, tehát ez nem párthovatartozástól függ. Így van, emlékszem rá, hogy Salamon képviselő úr és más képviselőtársai a Bokros-csomag kapcsán megfogalmazták a kifogásaikat, erre jól emlékszem, de arra is emlékszem, hogy a Háznak ezen az oldalán Mikola egészségügyi miniszter úr nevezetes salátatörvénye kapcsán hasonló módon vetették fel a kifogásaikat.

Azt hiszem, az az alkotmánybírósági állásfoglalás, amit Salamon képviselőtársam idézett, eligazít minket ebben az ügyben. Alapvetően kétségkívül az a jó, ha egy törvénymódosító javaslat egy meghatározott törvény módosítására irányul, az a tiszta, világos, áttekinthető helyzet, ebben biztos, hogy nincs vita közöttünk, de bizony, vannak olyan helyzetek - és ezt az Alkotmánybíróság vonatkozó álláspontja is megengedi -, amikor belső szoros logikai összefüggés miatt egy törvényjavaslat több törvényjavaslat módosítását is szükségessé teszi. Persze, ez vita kérdése. Azt érzékelem, hogy önök elégségesnek tekintik-e azt a logikai összefüggést, amelyet Magyarország európai uniós csatlakozása teremt meg, alapvetően mint egy jogforrásnak a magyar jogrendszerre való kiterjesztése, ezen lehet vitatkozni. De azért az az álláspont is védhető, amit a minisztérium képvisel, hogy van belső összefüggés a törvényjavaslatok között.

Itt egy érdekes számháború fültanúi lehettünk mindannyian, hogy hány törvényt és hány kétharmados törvényt módosít, illetve érint ez a törvényjavaslat; mindegy, hogy mennyit, egy biztos, nagyon sokat érint. De azt is tudjuk, hogy nagyon sokat egyetlen szakaszában vagy egyetlen vonatkozásában érint. Talán az mégiscsak túlzó várakozás lenne, ha akár 44, akár 74 - többféle szám is elhangzott - külön törvényjavaslatot nyújtott volna be a Ház. Ennyi vezérszónoki körrel, miniszteri expozéval, általános vitával, azt hiszem, ez egy túlzó várakozás, amit egyetlen kormány sem tenne meg, akármilyen összetételű is, és talán Salamon képviselőtársam sem várja ezt el, aki az imént nagyon ékesszólóan beszélt a törvények összekapcsolásával szemben.

Miről van itt tulajdonképpen szó? Legalábbis engedjék meg, hogy én így értelmezzem, ez bizonyos értelemben vett zárókő az egész csatlakozási folyamatban. Itt egy-két pontját lehet vitatni - zászlóhasználat, gyülekezési törvény, annak a szoros összefüggéseit -, de azért alapvetően a rendelkezések túlnyomó többsége szorosan és egyértelműen az uniós csatlakozással függ össze, sőt nagyon fontos, a csatlakozás első napjával összefügg, mert olyan intézkedéseket vagy rendelkezéseket léptet hatályba, amelyeknek az első naptól működniük kell, ellenben azt kockáztathatjuk, hogy állampolgárok fordulhatnak az Európai Bírósághoz, megállapítva azt, hogy Magyarország nem tett eleget a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Ezt nyilvánvalóan egyikünk sem akarja.

Számomra nem kérdéses, hogy sem a kormányoldalon, sem az ellenzéki oldalon nincsenek olyanok, akik az országnak, az ország megítélésének, az ország európai elfogadtatásának rosszat akarnának. Ezért is értékelem a magam részéről Répássy úr higgadt, megállapodásra törekvő gondolatait, és remélem, a vita során ez a hangvétel lesz az uralkodó. Ennek alapján lehet a szükséges kompromisszumokat kötni, ahol lehet kompromisszumot kötni, mert, tisztelt képviselőtársaim, az esetek többségében nincs lehetőség a kompromisszumra. Egyszerűen közösségi irányelv van, kötelező közösségi joganyag és annak az átültetése. Itt vitatkozhatunk azon, hogy ez szimpatikus, tetszik, nem tetszik, meg kell tenni.

Engedjék meg, hogy csak néhányra utaljak, mert nagyon sok minden elhangzott, és nagyon sok mindennel egyet is értek, bár van, amivel nem, de nem mindenről akarok beszélni. Az egyik fontos célkitűzése ennek a törvénynek a tartalmi dereguláció. Ugyanis vannak olyan szabályok, amelyeknek automatikusan hatályon kívül kell helyeződniük, elsősorban az Európai Megállapodás alapján a csatlakozásig érvényben lévő különleges rendelkezésekre gondolok, amelyek ugyan azonos rendelkezésekkel lesznek pótolva, de ezek már a tagság tényéből következő törvényi előírások, nem pedig külön megállapodások. Alapvetően az Európai Megállapodás is hatályát veszti a csatlakozás pillanatában, tehát ez a dereguláció szükséges, elmaradhatatlan. Azt hiszem, ebben nincs vita, nem emlékszem rá, hogy ezt képviselőtársaim vitatták volna.

Az uniós állampolgárok magyarországi jogai: már most is sokan élnek itt, különböző statisztikák vannak ezzel kapcsolatban, de nyolc-tízezerre tehetjük azokat, akik hosszabb-rövidebb ideig életvitelszerűen Magyarországon élnek. Május 1-jétől - és hangsúlyozom, elsejétől, nem ötödikétől, nem tizedikétől - számos vonatkozásban semmilyen megkülönböztetés köztük és a magyar állampolgárok között nem tehető. Vannak bizonyos vonatkozások, amelyekben igen, ez tény, és ezekre külön kitér, de ezeket a rendelkezéseket át kell vezetni. Nagyon sok törvényi hely van, amely a magyar állampolgárok vonatkozásában állapít meg jogosultságokat vagy kötelezettségeket, ezeknek bizony május 1-jétől vonatkozniuk kell valamennyi uniós állampolgárra. Ez az Európai Unió területén is igaz, de a magyar állampolgárokat sajnos nem mindenben, például a munkavállalás területén nem érinti, mert itt derogáció van. Azt hiszem, abban is mindannyian egyetértünk, hogy a munkavállalás tekintetében ez helytelen megkülönböztetés, ami a nyolc csatlakozó országot érinti, de a legtöbb vonatkozásban azonos szabályozás fog ránk is vonatkozni. Tehát itt nincs mozgástér, ezt május 1-jéig meg kell csinálni.

Szó volt az ágazati törvényekről is és azok jogharmonizációs módosításáról. Kétségtelen, ezek között sok kétharmados törvény is van, ezeket is a maguk értékén kell kezelni. Ilyen az ügyészségi törvény. Ezzel kapcsolatban nem hallottam kifogást, és úgy gondolom, nem is nagyon lehet, hiszen az ügyészség feladatai az európai igazságszolgáltatási együttműködésben egyértelműen meghatározottak, abban részt kell vállalnunk. Ez az Unió harmadik pilléres együttműködése, az együttműködés egyik legfontosabb iránya. Azt hiszem, képviselőtársaim is értik most, Madrid után a biztonság jelentőségét, az igazságszolgáltatási együttműködés jelentőségét. Ennek a hátráltatása senkinek nem lehet az érdeke.

(19.00)

A közszolgálati jogviszony: azzal számolunk, azt szeretnénk, ha az uniós intézményekben minél többen hosszabb-rövidebb ideig munkát vállalhatnának. Nagyon sok honfitársunk néhány évig, van, aki talán a nyugdíjáig is ott fog munkát vállalni, közszolgálati viszonyból lép ki, és esetleg pár év után közszolgálati viszonyba lép be.

Ez a kérdés teljesen rendezetlen volt, vagy rendezetlen a mai napig, és a törvény kínál erre megoldást, fölkínálva számukra, hogy visszatérhessenek ugyanúgy a közszolgálati viszonyba, és magát az uniós intézményekben töltött munkaviszonyt is ennek tudják be. Nem hiszem, hogy ezzel kapcsolatban lehetne önöknek vagy bárkinek problémája.

Kőolaj és kőolajszármazékok biztonsági készletezése: ez abból a szempontból fontos ügy, mert ez többször fölmerült, hogy miért nem sokkal korábban született meg ez a törvény, és ez talán a legjobban tudja példázni azt, hogy miért nem születhetett meg. Ezzel kapcsolatban a '90-es évek végén volt már egy közösségi irányelv, ezt Magyarország átvette és alkalmazza is. Csakhogy 2003 őszén, talán októberben, nem tudom pontosan, mikor, egy új irányelv született meg. Ez az, amikor azt sokszor szoktuk emlegetni, hogy az Unió olyan, mint egy mozgó célpont. És bár mi abban a hiszemben voltunk, hogy teljes mértékben megfelelünk a közösségi előírásoknak, ezek változtak bizonyos pontokon. Ezeket át kell ültetni a csatlakozás pillanatában. Nekünk ebben az ügyben is harmonizáltnak kell lenni.

Menedékjog és külföldiek tartózkodása: azt hiszem, hogy erről Kósáné Kovács Magda nagyon szépen, emelkedetten beszélt, és nagyon igaza volt abban, amit mondott. Nem nagyon tudok ehhez mást hozzáfűzni. Úgy ítélem meg, hogy itt ugyan lehetséges bizonyos tekintetben az a vita, és ugye, itt is egyeztetésekre szükség van, de azért alapvetően az irányt az Európai Unió irányelvei kijelölik.

Itt a mozgástér szintén kevés, és ráadásul nemcsak arról van szó, hogy kevés, hanem az, amit ez a törvény javasol számunkra, kifejezetten kedvező, az Magyarországot beemeli az európai menekültpolitika fő vonalába, ahová tartozni szeretnénk, egy humánus, egy emberséges, egy befogadó jellegű menekültpolitikáról van szó. Ehhez nagy lépést tehetünk az uniós szabályok elfogadásával.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerése: ez elsősorban a szakmai oklevelek elismeréséről szól. Fontos dolog, hogy a külföldi szakmai gyakorlat elismerését is előirányozza, illetve ezen oklevelek alapján az adott mesterségek itthoni gyakorlását engedélyezi. Ez is ahhoz kell, részben a külföldiek Magyarországon való beilleszkedése, részben pedig, a kölcsönösség alapján magyarok majdan lehetővé váló külföldi munkavállalása szempontjából fontos.

Végezetül még egy elemre szeretném fölhívni a figyelmet, ami szintén viszonylag új keletű, de azt hiszem, senki nem fogja vitatni a lényegét, az Európai Csalásellenes Hivatal, az OLAF-fal való együttműködés szabályaira gondolok. A korrupció mindenütt probléma Európában, és senki sem tagadhatja, hogy nálunk is probléma. Az OLAF széles körű jogosítványokkal rendelkezik a korrupció feltárására a tagállamok területén. A jelenlegi jogrendünk nem engedi meg, hogy külső intézmények nyomozati tevékenységet folytassanak, vagy akár csak gyanút fogalmazzanak meg. Ehhez a szükséges szabályokat ez a törvényjavaslat teremti meg.

Én sem tudok, és nem is akarok végigmenni a hetvenvalahány jogszabályon, nem is lenne értelme. Azt szeretném kérni ellenzéki képviselőtársaimtól, megszívlelve bizonyos felvetéseiket és bizonyos javaslataikat, hogy itt egy konstruktív légkörben történjen nem is csak a vita, hanem majd a részletes vita kapcsán a végső törvényjavaslat elfogadása, beleértve a kétharmados részét is ennek a törvénynek. Hiszen itt egyértelműen nélkülözhetetlen és fontos az ellenzék egyetértése, figyelembe véve azt a közös felelősséget, amely mindannyiunkat terhel Magyarország sikeres és zökkenőmentes európai uniós csatlakozása érdekében.

Köszönöm a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a kormánypárti padsorokban.)