Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.14.18:21:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2004.03.23.), 163. felszólalás
Felszólaló Dr. Schvarcz Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:12


Felszólalások:  Előző  163  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Picit olyan érzésem támadt, hogy savanyú a szőlő. Abban az esetben, ha fordítva vezetnénk be az országot az Európai Unióba, képviselőtársaim mekkora lelkesedéssel fogadnák ezeket a törvénymódosításokat.

(16.10)

Bartha képviselőtársam már elment; a bizottsági ülésen is elmondtuk, hogy volt válasz, és volt lehetőség arra, hogy ezt a törvényt tanulmányozzuk, hiszen ez a törvénytervezet körözésre került társadalmi szervezetekhez, civil szervezetekhez, véleményt mondtak róla.

A vitában már számos alkalommal elhangzott, hogy féltik azokat a jogosítványokat, azokat a jogokat, amelyeket az itt munkát vállalóknak mi biztosítanánk. Felteszem a kérdést: abban az esetben, ha a magyar munkavállalót külföldön nem illetnék meg ezek a szociális ellátási jogosítványok, mit mondanának erre? Csak olyan jogosítványokat biztosítunk, amelyeket viszonossági alapon mi is meg tudunk adni, illetve mi megkapunk az Európai Unióban.

Hatástanulmány. Most csatlakozunk először Európához. Nem tudjuk - és ez is elhangzott a bizottsági ülésen, nyomatékosan elmondták -, senki nem tudja előre megmondani, hogy mit jelent Európához csatlakozni, mivel először tesszük. Nem tudjuk, mit jelent ez munkavállalásban, mit jelent abban, hogy Magyarországról hányan mennek el külföldre munkát vállalni. Csak sejtések, becslések, feltételezések vannak, ezekre nagyon nehéz hatástanulmányt, pontos adatokat, költségvetési számokat mondani. S még egyszer elmondom, mert úgy látszik, ami a bizottsági ülésen világosan elhangzott, nem jutott el önökhöz.

Hozzászólásomban, amit előre bejelentettem, két kérdéssel szerettem volna foglalkozni, de mindenképpen szükségesnek éreztem, hogy elmondjam, amit az előbb önöknek már elmondtam, mert úgy tűnik, hogy nem értjük egymást, és ismételten elbeszélünk egymás mellett. Néhány vezérszónoklatban elhangzott egy-két ígéretes és nagyon jó mondat, hogy szükség van erre a törvényjavaslatra, és ellenzéki képviselőtársaink is azt mondták, hogy esetlegesen támogatni is tudják ezt a törvényjavaslatot. Nem mondjuk, hogy minden tekintetben tökéletes és jó ez a törvényjavaslat, hiszen számos törvényhelyet nyit meg. Nagyon nehéz ezzel foglalkozni, hiszen sok olyan paragrafus, sok olyan jogszabály és most már európai uniós direktíva is benne van, amit eddig nem szoktunk meg, s amire figyelemmel kell lenni ennek a törvénynek a tanulmányozása során. Biztos, hogy sokkal több időt, sokkal több időráfordítást igényel.

Én a gyógyszerekkel kapcsolatos reklámtevékenység szabályairól kívánok néhány szót szólni. Azt tudjuk, hogy ezt a gazdasági reklámtörvény és annak végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet szabályozza. Ezek meg kell hogy feleljenek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítmények közösségi kódexének is, az európai uniós irányelvnek és abból is a 86. és 100. cikkekben foglaltaknak.

A hazai viszonyok vizsgálata során felmerült azonban a reklámtörvénynek főleg a promócióra vonatkozó előírásai felülvizsgálatának szükségessége annak érdekében, hogy a gyógyszer-ismertetői tevékenységre vonatkozó szabályok megsértőivel szemben hatékony szankciók kerüljenek megállapításra és alkalmazásra. Ez azért is indokolt, mert az elmúlt időszakban nagyon sok szó esett arról, hogy miért szállt el a gyógyszerkassza, miért ment el a gyógyszerköltségvetés. Valószínű azért, mert vannak túlzott promócióra utaló tények, és vannak a promóció vonatkozásában nem megengedett, olyan intézkedések és olyan promóciós tevékenységek, amelyeket már mindenképpen szankcionálni kell.

A gyógyszer-ismertetői tevékenységre vonatkozó szabályok megsértőivel szemben hatékony szankciók alkalmazása szükséges, mely mind a gyógyszer-ismertetői tevékenységet végzőkre, mind a gyógyszerismertetőt alkalmazó gyógyszergyártókra alkalmazható. Erre tekintettel a gazdasági reklámtörvény 9. §-át kell kiegészíteni és módosítani azért, hogy a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyjogosultja a gyógyszerek és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek gyógyszerismertetését kizárólag részére a külön jogszabályokban meghatározott hatóság által kibocsátott engedéllyel folytathatja. Jelenleg a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe utalt ez a tevékenység, de mindenképpen indokoltnak tűnik, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet is foglalkozzon ezzel a tevékenységgel, és az Országos Gyógyszerészeti Intézetet is fel kell ruházni az eljárás lefolytatásának jogával.

A reklámtevékenység kapcsán elgondolkodtató, hogy számos olyan tevékenység van, amely közérdek. Ilyen például a véradás, a véradás reklámozása vagy a népegészségügyi program, ezért szükségesnek tartjuk, hogy forrásokat lehessen elkülöníteni ezekre a célokra, mert sem a Vöröskeresztnek, sem az egészséges életmódot propagáló szervezeteknek nincsen elég pénzük ezekre a célokra. Ennek érdekében benyújtunk egy módosító indítványt, amelynek értelmében szeretnénk bizonyos forrásokat elkülöníteni a forprofit reklám rovására a nonprofit reklámokra.

A törvényjavaslat egy részével kívánok még foglalkozni, és ez a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara újabb jogosítványairól szól, amely kibővítené a kamara jogosítványát, pontosan azért, mert az élet diktálja ezeket a módosítási szükségeket, hiszen a szakdolgozói kamarát hasonlóan olyan jogosítványokkal kell felruházni, mint az orvoskamara vagy a gyógyszerészkamara, ugyanis dönteni kell arról, hogy az ide jövő munkavállalók esetében kik alkalmazhatók Magyarországon, milyen viszonyokban és milyen feltételekkel. A törvényjavaslat ebben az esetben egyetértési jogot ad a szakdolgozói kamarának, s azért is jó, hogy létrejött ez a szakdolgozói kamara, mert a helyszínen, a megyei és a helyi szervekben tudják megmondani pontosan, hogy kit milyen feladatra lehet alkalmazni, kinek milyen jogosítványokat lehet adni, és ki az, aki Magyarországon egészségügyi tevékenységet folytathat. Azért is érdekes ez, mert az uniós direktívák kapcsán hét diplomát ismer el az Unió a belépésünk napjával, ezek zöme egészségügyi szakképesítéshez kötött, ilyen az orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerészi, a szülésznői és az ápolói diploma. Ezek a diplomák tehát május 1-jétől egyenértékűek lesznek az Unióban, és ha valaki itt munkát akar vállalni szakdolgozói vonatkozásban, akkor a szakdolgozói kamarának kell eldönteni azt, hogy vállalhat-e ilyen munkát vagy nem.

Az ingatlaneladással kapcsolatosan szeretnék válaszolni az elhangzott kérdésekre. A törvénytervezet kimondja, hogy az ezen ingatlanok eladásából származó bevétel nem a Kincstárat gazdagítja és gyarapítja, hanem ezt a pénzt az utolsó fillérig vissza kell forgatni az egészségügybe, és az egészségügy fejlesztésére kell használni. Itt számos ingatlan neve elhangzott. Vannak ezek között olyan ingatlanok, amelyek már régóta üresen állnak, s amelyeknek az értékesítéséből befolyt pénz sokkal több hasznot hoz az egészségügynek, mint ha évek óta ott állnának üresen. A Club Aliga vonatkozásában megoszlanak a vélemények közöttünk. Kétségtelen, meg kellene találni azt a formát, hogy az egészségügy számára valamilyen oktatási lehetőséget biztosítson ez az intézmény. De ha valaki megnézi a Club Aliga jelenlegi állapotát, tudja, hogy ott komoly beruházásokra lenne szükség ahhoz, hogy ennek az ingatlannak a hasznosulása megfelelő legyen, és oktatási célokra ez alkalmas legyen. Nem tudom, hogy van-e ennyi költségvetési pénz, vagy megoldható-e ez valamilyen módon a jelenlegi keretek között.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  163  Következő    Ülésnap adatai