Felszólalás adatai

KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A lakásügyi jogszabálycsomag első elemeként került ma elénk általános vitára a társasházakról szóló törvény, és nagyon is időszerű, hogy idekerült, hiszen a társasházak jelenlegi állapotában egyes esetekben a működés megteremtése, más esetben a működés javítása, illetve a működés biztonságosságának a fokozása érdekében, úgy gondolom, előremutató és jó szabályozásokra történik javaslat ebben a törvénytervezetben.

A működőképesség megteremtése vonatkozásában elsősorban a konszenzuskényszer oldása, tehát az egységes, illetve a kétharmados szavazatokhoz kötődő, de a napi működést befolyásoló kérdések konszenzuskényszerének az oldása, más vonatkozásban pedig a szervezeti és működési szabályzat általánossá tétele, az alapító okirat és a szervezeti és működési szabályzat által kezelt területek szigorú szétválasztása, ami segít a társasházak működésében. A működés biztonságosságának a feltételrendszeréhez a kezelési tevékenység szakmai előírásokhoz kötése mint lényeges elem járul hozzá. Itt említem meg, hogy végre megtörtént az a lépés, hogy különválasztásra került a képviseleti és különválasztásra került a kezelési, a társasház- vagy az ingatlankezelési tevékenység. A törvény direkt módon rögzíti már az egyéni elszámolási kötelezettséget, így nem kerülhet sor olyan anomáliákra, hogy míg az egész társasházzal elszámol a közös képviselő, addig a tulajdonostársak erre hiába várnak.

A hátralékok kezelése vonatkozásában a fokozatosság intézménye kerül bevezetésre, a jogszabály leírja, hogy értesítés és ezt követően milyen lépések kapcsán lehet eljutni a jelzálog bejegyzéséhez, valamint szűkíti a közösköltség-fizetésre kötelezettek abbéli mozgási lehetőségét, hogy kihasználják a korábbi jogszabály által biztosított hat hónapos intervallumot.

(10.30)

Most ezt általában összességében hat hónapra húzza meg a jogszabályi javaslat. A kezesség vonatkozásában a korábbi, csak a szaktörvényekben lévő elemeket most már a társasházi törvény is kimondja, kiemeli, tehát a tulajdonostársakat a jövőben nem egyetemleges, hanem csak sortartó kezesség fogja terhelni. A működés biztonságához sorolom még utoljára a határozatok könyve intézményét, ami kronológiailag nemcsak a döntéseket, hanem a döntések végrehajtását is követhetővé, átláthatóvá teszi egy-egy társasház működésében.

Ugyanakkor egy szabályozási filozófiai váltásnak is a tanúi lehetünk. A gazdaság szereplői klasszikus hármasságának: a jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezetek és a természetes személyek esetében tulajdonképpen már régóta feszegetődik az a téma, hogy szükség van-e a jogi személyiség nélküli szervezetekre, illetve e tekintetben a társasházak amúgy is speciális helyzetben vannak: kvázi jogi személyiségek, hiszen egyes kérdésekben jogi személyként, más kérdésekben nem jogi személyként viselkednek.

Úgy gondolom, hogy az a párhuzam, ami a gazdasági társaságok vonatkozásában felfedezhető, szemlélteti ezt a változást: a részvénytársasági működés az intézőbizottsági működéssel, a korlátozott felelősségű társasági működés pedig a közös képviseleti működéssel vonható meg. Erre utal a kettős könyvviteli kötelezettség társasházak vonatkozásában való előfordulása is, ami most csak a vagyon kérdését, később majd a tőke, illetve a hitelképesség, a hitel kérdését is fel fogja vetni.

Szükségesnek tartom ugyanakkor, hogy a külön tulajdonok is hasonlóan határozott módon kerüljenek meghatározásra a törvényben, ne csak a közös tulajdonnal kapcsolatos jogosítványok kerüljenek szabályozásra; különösen a lakóingatlanok esetében jobban védjék az egyéneket, az intim szférájukat - hiszen nemcsak tulajdonosként vannak jelen - az esetleg egy többségi tulajdonossal szemben. Szükség van az összeférhetetlenségi szabályok változtatására is, hogy a gazdaság szereplői ne tekintsék menedékhelynek, átjáróháznak, átjárásnak a társasház-kezelési tevékenységet. Az ellenőrzöttség tekintetében pedig úgy látom, hogy a nagyobb társasházaknál, amelyek egy-egy gazdasági társaságnál jóval nagyobb gazdálkodási tömeget tudnak felmutatni, a könyvvizsgálat mint lehetőség kerüljön megfontolásra, a számvizsgáló bizottságnál pedig a szakmai követelmény és a felelősség kérdése kerüljön meghatározásra.

Ezzel együtt a költségvetési bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta a törvényt.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)