Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.26.02:11:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

84. ülésnap (2003.09.09.), 10. felszólalás
Felszólaló Fülöp István (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:03


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FÜLÖP ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány 2003. február 26-ai ülésén elfogadta a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának növelésére vonatkozó koncepciót, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést.

A kormány az 1022/2003. (III.27.) számú kormányhatározatában már előírja, hogy a Vásárhelyi-terv által érintett területeken a térség lakosságának feltételeit javító környezet- és természetbarát, az Európai Unió követelményrendszerével összhangban lévő, terület- és földhasználat kialakítását elősegítő terveket, valamint a kapcsolódó szakterületek gazdasági és infrastrukturális terveit ki kell dolgozni.

E pont végrehajtásával biztosítható, hogy a fejlesztés az árvízvédelem prioritásának figyelembevétele mellett a Tisza-völgy népességének esélyt adó programjává válhasson. A terület lakossága döntően a termőföldből él, és ebből remél megélhetést a jövőben is. A mezőgazdasági termelés szerkezete nem minden esetben alkalmazkodott a meglévő természeti adottságokhoz.

A Tisza-völgy lakosságának és gazdaságának sorsa döntően a folyó vízgazdálkodási sajátosságától függ. A térségi problémákat vízháztartási és árvízvédelmi koncepció nélkül megoldani nem lehet, de az árvízvédelem helyzete sem javítható a térség, a környezetgazdálkodás részvállalása nélkül.

Felvetődik a kérdés, hogy a kormánynak van-e a térségre hosszú távú fejlesztési programja. A tervvel kapcsolatos egyik legfontosabb elvi követelmény ugyanis, hogy a kijelölt prioritások alapján alkalmas legyen az árvízvédelem kérdését egy összehangolt, nagyobb léptékű tiszai tájrendezési és vidékfejlesztési terv keretein belül, annak első fontos lépcsőjeként rendezni, ahol fontos szempont az ott élő lakosság életkörülményeinek javítása, a térség természeti értékeinek megtartása, az eddigi gyakorlattól eltérően sok esetben a vízfölöslegek elvezetése helyett a mély árterekben való odavezetése.

A folyó ökológiai adottságainak megfelelő vízügyi beavatkozások tervezéséhez a vízgyűjtő egészét egységként kell kezelni. A terv végrehajtása, megkezdése során megkezdődtek a műszaki tervezések és felmérések. Az érintett térségekben néhány lakossági fórumra is sor került, ahol az érintett lakosok zöme a tározóterületek igénybevétele tekintetében a kárpótlást, illetve kisebb részen a kisajátítást is elfogadhatónak ítélte meg. A fórumokon a hozzászólók számos, az árvízvédelem témakörén kívül eső vízgazdálkodási és területfejlesztési problémát is felvetettek.

A választókerületemben tartott igen viharos és indulatoktól sem mentes fórumon elsődleges igényként merült fel, hogy végre valósuljon meg egy, a vidék, a táj, településeink lakosságának érdekeit figyelembe vevő, komplex vidékfejlesztési program, amelynek része a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése is. Ebben a komplex programban az érintett településeken valósuljanak meg olyan programok, amelyek lehetőséget teremtenek az infrastruktúra fejlesztésére, az agrárkörnyezet, az agrár-vízgazdálkodás javítására, a lakosság helyben tartására, a megélhetésükre.

Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat, milyen lehetőségeket lát, és mit szándékozik tenni annak érdekében, hogy térségünkben a terv keretében a kormányhatározatnak megfelelően egy komplex vidékfejlesztési program valósuljon meg, amely felvázolja a térség fejlődési lehetőségét, és ennek megfelelően alakítja majd ki e térségben a Tisza árvíz-mentesítési programját.

Mikor valósul meg az érintett településeinken e terv keretében a szennyvízhálózat teljes kiépítése, a meglévő szennyvíztisztító telepek kapacitásának bővítése és a belvízelvezető művek rekonstrukciója? Mikor tervezik megvalósítani azokat a beruházásokat, amelyek a tervezett árvízi víztározók területén az egyes települések közötti összekötő utak megfelelő minőségű kialakítását jelentenék Kocsord, Szamosszeg, Szamoskér, Ópályi és Mátészalka között? Mikor történik meg a vizes élőhelyek kialakítása, a Kraszna mederkotrása, és hogyan tervezik megoldani a víztározáson kívüli időszakban a szükséges víz pótlásának biztosítását?

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai