Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés Kulturális bizottságának alelnökeként két területet fogok érinteni a felszólalásomban: az egyik a sport, a másik pedig az innováció.

Ha már a sportnál tartunk, akkor mindannyian tudjuk, hogy zajlik a XIX. FINA vizes-világbajnokság itt Budapesten, és ehhez két gondolatot szeretnék hozzáfűzni. Az első az, hogy mindössze négy hónap alatt készültek fel a szervezők a világ egyik legnagyobb nemzetközi sporteseményének megrendezésére, és úgy tűnik, hogy ez kiválóan sikerült. Tehát elsősorban akkor gratulálok a szervezőknek, és természetesen a magyar sportolóknak, hiszen Milák Kristóf tegnap világcsúccsal világbajnoki címet szerzett. Úgyhogy hajrá, magyarok, hajrá, magyar sportolók!

Sport, ahogy említettem, versenysport és szakmai feladatok támogatása. 2023-ban továbbra is kiemelt cél a hazai sport versenyképességének megtartása, illetve javítása. Ennek érdekében az olimpiai eseményeken történő részvétel támogatása 900 millió forinttal, a nem olimpiai sportágak versenysportjának szakmai és működési támogatása 224 millió forinttal, az utánpótlásedzők helyzetének javítása érdekében ösztönző programok indításának, a meglévők megerősítésének, kiterjesztésének támogatása pedig 173 millió forinttal növekedik 2023-ban; az idei évhez viszonyítva ez összességében mintegy 1,3 milliárd forint.

Magyarország Kormánya prioritásként kezeli, hogy minél több kiemelt jelentőségű nemzetközi sporteseménynek legyen házigazdája Magyarország. 2023-ban változatlanul az a cél, hogy a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények minőségi lebonyolításával tovább erősítsük sportdiplomáciai szerepünket, biztosítsuk versenyzőink számára a hazai környezetben történő nemzetközi tapasztalatszerzést. Többek között a következő kiemelt jelentőségű események kerülnek támogatásra: a 2023. évi atlétikai világbajnokság 19 milliárd forinttal, a 2023. évi karate-világbajnokság 2 milliárd forinttal, a 2024. évi sakkolimpia is FIDE-kongresszus 1,4 milliárd forinttal, a 2023. évi Gyulai István Memorial atlétikai magyar nagydíj 835 millió forinttal, a 2023. évi Tour de Hongrie kerékpáros körverseny 300 millió forinttal és a 2024. évi Európai Egyetemi Játékok 132 millió forinttal.

Sportesemények, sportszakmai tevékenységek, sportteljesítmények elismerése 2023-ban. Az olimpiai járadék a Központi Statisztikai Hivatal által számított országos szintű bruttó nominál átlagkeresethez viszonyítva került kiszámításra, ez indokolja az idei év keretéhez képest a 725,6 millió forintos forrásnövekedést. A sportlétesítmények elismerésére az idei évi bázishoz képest 350 millió forinttal, a 2022. évi téli olimpiai jutalomra elkülönített összeggel csökkentett összegű forráskeret kerül biztosításra.

Sportágfejlesztés. Melyik a 16 kiemelt sportág? Asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, cselgáncs, kajak-kenu, kerékpár, ökölvívás, korcsolyasport, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás és vívás. A 16 kiemelt sportág sportágfejlesztési feladatainak támogatására több mint 8,5 milliárd forintot, a 23 felzárkóztatási sportág sportágfejlesztési feladatainak támogatására 582 millió forintot, a feltörekvő sportágak tehetséggondozó programja keretében 20 sportág részére 140 millió forintot biztosít a költségvetés.

2023-ban kiemelt cél, hogy a megkezdett szakmai munka folytatása, az elért eredmények fenntartása és a 2024. évi olimpiára történő felkészülés zavartalan biztosítása érdekében, az idei évi forráskeretet alapul véve, megnövelt mértékű támogatást kapjanak az imént általam említett sportágak. A kiemelt sportágak sportteljesítmény-fejlesztési elképzeléseinek támogatási programja keretében 2013 és 2022 között állami támogatásból megvalósult projektek száma 966 darab, a folyamatban lévő projektek száma pedig 256 darab. Nyilván itt az a cél, hogy ezeket legkésőbb 2023 első félévében le tudjuk zárni.

A 2023. évben is folytatódik a Magyar Úszó Szövetség által kidolgozott „Minden gyermek tanuljon meg úszni!” program. Ez a program tavaly indult el 20 városban, mintegy 12 ezer óvodai nagycsoportos és kisiskolás korú gyermek bevonásával; ahogy említettem, 2022-ben indult el a program.

Sportfejlesztés. 2023-ban 2 milliárd forint kerül biztosításra a kiemelt vidéki sportszervezetek sportfejlesztési feladatainak megvalósítására. Itt három kategória van: az egyik a legalább 14 szakosztállyal vagy 1000 fő igazolt sportolóval rendelkező sportegyesületek, esetükben 300 millió forint lehet a támogatás éves szinten; a második kategória a legalább 7 szakosztállyal vagy több mint 700 igazolt sportolóval rendelkező sportegyesületek, esetükben 220 millió forint a támogatás; a harmadik kategória pedig az, hogy az 5 szakosztállyal és 350 fő igazolt sportolóval rendelkező sportszervezetek évi 25 és 180 millió forint közötti támogatásban részesülhetnek.

Sportáglétesítmény-fejlesztés és -üzemeltetés. 2023-ban is fontos célkitűzés a sportlétesítmények megfelelő színvonalú, gazdaságos működtetése, a kapacitáskihasználtság és a fenntarthatóság racionalizációja, valamint a folyamatban lévő beruházásokhoz szükséges források biztosítása és az elengedhetetlen fejlesztések megvalósítása. A megépült, illetve épülő sportlétesítmények megfelelő felkészülési helyszínt biztosítanak ahhoz, hogy a magyar sportolóink minél sikeresebben szerepeljenek a sport- és világversenyeken. A sportlétesítmények kihasználtságát a helyi és a környékbeli sportszervezetek, iskolák és egyéb szervezetek is biztosítják.

Ahogy említettem, a második témám az innováció. „A magyar jövő a kultúra innovációjának és az innováció kultúrájának az elterjedésén múlik.”  mondta nemrégiben, néhány nappal ezelőtt Csák János miniszter úr, és ezzel a gondolattal maximálisan egyetértek.

Innováció, kultúrafejlesztés. Arányaiban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma 2010 és 2020 között: 97,3 százalékkal, szemben az Európai Unió átlagával, ami 40,5 százalék; ez azt jelenti, hogy a kutató-fejlesztők száma a 2010. évi 31 480 főről 59 628 főre nőtt Magyarországon 2020-ra. A GDP-arányos K+F ráfordítás a 2010. évi 1,1 százalékról 2020-ra 1,6 százalékra nőtt; a cél az, hogy 2030-ra ez 3 százalék legyen. Az állami K+F források közel két és félszeresére emelkedtek: a 2010. évi 147 milliárd forintról 387 milliárd forintra 2020-ra. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóintézeteinek költségvetését is több mint a duplájára emeltük az elmúlt években, 17,5 milliárd forintról 40 milliárd forint közelébe, valamint ezenfelül a kormány döntést hozott 36,5 milliárd forintnyi fejlesztésről a kutatóintézet-hálózat tekintetében. A megemelt finanszírozás eredményeként átlagosan 30 százalékkal növekedett a kutatóintézetekben dolgozók, kutatók bére is. 2023-ban már több mint 50 milliárd forint a kutatási alaprész keretösszege, azaz közel tízszer annyi forrást biztosít a költségvetés erre a célra, mint 2009-ben.

Innovációs szakterület. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, röviden NKFI Hivatal, biztosítja a kutatás-fejlesztési és innovációs terület állami támogatását. Az NKFI Hivatal létrehozása és az NKFI Alap forrásainak felhasználása Magyarország tudományos és gazdasági versenyképességét, az európai kutatási térbe való eredményes bekapcsolódását és gazdasági növekedését szolgálja.

(17.40)

A kormánynak ezért a legfontosabb célkitűzése az innováció területén, ahogy azt a 2021-ben elfogadott K+F+I stratégia is meghatározza, hogy Magyarország 2030-ra az EU top 10 innovátora közé kerüljön, az NKFI Alap terhére meghirdetett pályázati konstrukciók is ezt a célt szolgálják.

Az NKFI Alap tárgyévi elsődleges forrását a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék képezi, amelynek összege a Pénzügyminisztérium prognózisa alapján a 2023. évben 121 milliárd forint lesz, ami a 2022-es költségvetéshez képest 29,6 milliárd forintos növekedést jelent. A kutatási alaprész a 2023. évben 50,3 milliárd forint kiadási előirányzat, ami a 2022. évi forráshoz képest 833,6 millió forintos bővülést jelent.

A kutatási alaprészbe beépült „Új nemzeti kiválóság” program eredményeként a legelső lépéstől kezdve egymásra épülő pályázati konstrukció keretében kerülnek támogatásra a kutatói pályán elinduló egyetemi és doktori hallgatók, a pályájuk elején járó posztdoktorok és posztdoktori időszakot követő éveikben önálló kutatást indító tehetséges fiatal kutatók, valamint a már elismert, korábbi tudományos eredményekkel rendelkező kutatók ígéretes projektötleteik megvalósítása érdekében. A kutatási alaprész keretében 2020-ban elindított kooperatív doktori program célja, hogy a kutatás-fejlesztés, innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát, elsődlegesen az MTMI, azaz a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai területeken, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi és gazdasági hasznosításában.

Külön pályázati program a mecenatúraprogram, amely segíti a hazai tudományos kutatói közösség nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódásának ösztönzését, hazai közfinanszírozású támogatás igénybevételével elért kutatási eredmények nemzetközi tudományos konferenciákon való bemutatását, hazai rendezésű nemzetközi konferenciák szervezését, a tudomány és az innováció eredményeit széles társadalmi rétegek számára közérthetően bemutató és népszerűsítő médiaalkotások elkészítését, valamint a tudományos szakkönyvek papíralapú és egyidejűleg nyílt hozzáférésű elektronikus megjelenítését.

Végezetül: a „Nemzeti laboratóriumok” alaprész a 2023. évben 13,4 milliárd forint kiadási előirányzat, ami az idei évhez képest 7,8 milliárd forintos bővülést jelent. A 2020. évben elindított „Nemzeti laboratóriumok” program egy többéves, nemzetközi szintű kutatás-fejlesztési eredmények elérését célzó kiemelt kormányzati program, amelynek célja olyan fókuszált hazai csomópontok létrehozása, amelyek összefogják az adott szakterületek legkiválóbb, legkompetensebb hazai szereplőit, egyetemi tudásbázisokat, vállalkozásokat, kutatóintézményeket, és konstruktív együttműködésen alapuló dinamikus színteret, termelékeny környezetet biztosítanak a koordinált felfedező és kísérleti kutatások számára.

Végezetül egy gondolat: a magyar állam feladata, hogy segítse a magyar észjárást tükröző világszínvonalú alkotók, alkotások létrejöttét. Azt gondolom, hogy két területet kiragadva  ez a sport és az innováció  és természetesen áttekintve a jövő évi költségvetés tervezetének részleteit, Győr megyei jogú város képviselőjeként, ahol a sportélet sokrétű és eredményes, és maga a kutatás-fejlesztés, az innováció az egyetem szintjén jelen van, mindenképpen elfogadásra javaslom a jövő évi költségvetés tervezetét. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)