Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.17.02:09:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

231. ülésnap (2021.12.14.),  41-52. felszólalás
Felszólalás oka Összevont vita
Felszólalás ideje 30:44


Felszólalások:   37-40   41-52   53-69      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a migráció elleni nemzetközi fellépésről, a poszt-cotonoui megállapodás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat összevont vitája. A Simicskó István, Aradszki András, Hargitai János, Latorcai János, Rétvári Bence, Semjén Zsolt, Seszták Miklós, Vejkey Imre, Földi László, Harrach Péter, Hollik István, Juhász Hajnalka, Móring József Attila, Nacsa Lőrinc, Soltész Miklós, Szászfalvi László, valamint Süli János KDNP-s képviselők által előterjesztett javaslat T/17816. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat előterjesztőjének. Mielőtt megadnám a szót, tájékoztatom képviselő asszonyt, hogy a nyitóbeszédre, a vita közbeni felszólalására és a viszonválasz elmondására összesen 20 perces időkeret áll rendelkezésére. Öné a szó, képviselő asszony.

JUHÁSZ HAJNALKA, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Alaptörvényünk kimondja alkotmányos önazonosságunk és keresztény kultúránk védelmét. A bevándorlás döntéshozatalával kapcsolatos kérdés minden tagállamnak a szuverén joga.

Sajnos, a nemzetközi világban a nemzetközi megállapodások vonatkozásában egyre jobban látszik az a tendencia, hogy a genderszemléletet vagy a migráció támogatását közvetlen vagy kereszthivatkozásokkal elrejtik. A magyar kormánynak az a célja, hogy a migrációt megállítsuk és helyben kezeljük, a kibocsátó országoknak helyben nyújtsunk segítséget. Ezt szolgálja a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényünk, melyet elfogadtunk 2016-ban.

A poszt-cotonoui megállapodásnak az egyik legnagyobb problémája és legproblematikusabb része az, hogy a migrációt pozitív színben tünteti fel, nem kiegyensúlyozott a megállapodástervezet szövege, mert nem foglalkozik a migráció vonatkozásában a köz- és nemzetbiztonsági kérdésekkel, nem foglalkozik a terrorizmus és a migráció kapcsolatával, a közegészségügyi kockázatokkal, és nem tér ki a megállapodástervezet arra a problematikára, hogy egy úgynevezett pull factort indíthatnak el ezek a nemzetközi megállapodások, amelyek a migráció támogatását célozzák meg európai uniós vonatkozásban.

Szeretném szintén hangsúlyozni, hogy múlt héten az Alkotmánybíróság döntést hozott arra vonatkozóan, hogy abban az esetben, ha a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, akkor a tagállam, mint Magyarország kiegészítő megoldásokkal élhet, mi pedig azt mondjuk, hogy meg kívánjuk állítani a migrációt. Szeretném hangsúlyozni, hogy a poszt-cotonoui megállapodás előzménye az úgynevezett loméi egyezmény volt 1975-ben. Annak idején ezeknek a társulási megállapodásoknak kereskedelmi és fejlesztéspolitikai célja volt az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal. A loméi egyezmény öt-öt éves meghosszabbításokat élt meg, és 2000-ben létrejött a cotonoui megállapodás kerete, de itt megjelennek a politikai dimenziók.

Mindamellett, hogy a szegénység felszámolása vagy a párizsi klímaegyezmény céljainak beépítése megjelenik ebben a tervezetben, óriási probléma, hogy a migráció vonatkozásában teljesen egyértelmű tendenciát mutat: pozitív és támogató jelleggel lép fel a poszt-cotonoui megállapodás tervezete is és a 2000-ben életbe lépett poszt-cotonoui megállapodás is.

(10.20)

Amit látnunk kell szintén ennek vonatkozásában, az az, hogy a genderszemlélet és a migráció támogatása mellett van egy nagyon komoly probléma, egy eljárásjogi probléma a poszt-cotonoui megállapodás tervezetével, mégpedig ez egy olyan probléma, ami jogállamisági kérdéseket is felvet az Európai Bizottság vonatkozásában. Az Európai Unió Tanácsa kimondta, hogy a poszt-cotonoui megállapodás vonatkozásában úgynevezett vegyes megállapodás jön létre, megosztott hatáskörrel; ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Uniónak, a tagállamoknak és ebben az esetben az afrikai, karibi és csendes-óceáni államoknak a tárgyalássorozata zajlik. Az Európai Bizottság ebben a szakaszban arra törekszik, hogy kizárólagos tárgyaló legyen. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogy a tagállamok a megállapodástervezet szövegezésébe nem tudnak beleszólni, ez uniós jog. Azt gondolom, hogy az értékrendszeren túl, amit nem tudunk elfogadni, az a migráció támogatása és a genderelmélet. Ez egy óriási probléma, mert nemzetközi jogászként is látom azt a tendenciát, hogy bizony az Európai Bizottság lopakodó hatáskörszerzésre törekszik, és ennek ez a megállapodástervezet tipikus és ékes példája.

Ezért azt gondolom, a politikai nyilatkozat egyértelműen megfogalmazza, hogy hazánk számára a migráció megállítása fontos, a határvédelem fontos, és annyit meg is kell említenünk a genderpropaganda kapcsán, hogy kiterjed maga a megállapodástervezet a szexuális oktatás kereteire, a szexuális irányultsággal és a nemi identitással is foglalkozik, és itt megjelennek az úgynevezett kereszthivatkozások ENSZ- és uniós egyezményekre.

Szeretnék még egyet hangsúlyozni: az ENSZ a globális paktumát 2018-ban fogadta el, és a poszt-cotonoui megállapodásnak ez a fajta tervezete ennek egy pici európai változata. Látnunk kell azokat a tendenciákat, hogy ezek a megállapodástervezetek bizony sok esetben elrejtik a genderpropagandát és a migráció támogatását, ezért veszélyeket hordoznak.

Fontosnak tartottuk ezt a KDNP részéről előterjeszteni, és kérem a támogatást a politikai nyilatkozat elfogadására vonatkozóan, amelynek a célja, hogy Magyarország ne legyen részese a poszt-cotonoui megállapodásnak. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom képviselő asszonyt, hogy a további vitában való felszólalásra és a viszonválaszra, a zárszó elmondására összesen 15 perces időkeret áll rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Vargha Tamás államtitkár úr kíván felszólalni. Öné a szó, államtitkár úr.

VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a kormány nevében szóljak néhány szót a poszt-cotonoui megállapodás elutasításáról szóló országgyűlési politikai nyilatkozatra vonatkozó képviselői indítványhoz.

Ez a megállapodás, amely új alapokra kívánja helyezni az Európai Unió és 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország közötti politikai, kereskedelmi és fejlesztési együttműködési kapcsolatokat, hosszas tárgyalásokat követően, talán 2022 elején aláírásra kész állapotban lesz. Ez a megállapodás, ha az aláíró országokat, az Európai Uniót és a 79 országot tekintjük és nézzük, akkor egy kiemelt stratégiai jelentőségű és hosszú távú keretet adna az együttműködésre e két országcsoport között, de ugyanilyen fontos, hogy azt is megvizsgáljuk, hogy a megállapodás olyan szöveget tartalmazzon, ami mindkét fél számára elfogadható.

Azt szeretném hangsúlyozni, hogy természetesen elismerjük az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal való együttműködés fenntartásának és további elmélyítésének fontosságát, azonban számos aggályunk van a poszt-cotonoui megállapodás szövegével kapcsolatban. Ezeket Magyarország részéről a szövegezési és tárgyalási folyamat során következetesen képviseltük, ennek ellenére azok a kifogásolt szövegrészek mégis megjelennek a megállapodásban.

Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a migráció szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, így azzal kapcsolatban minden tagállamnak jogában áll önálló döntést hozni. A megállapodás az Európai Unió számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívást jelentő migrációt pozitív színben tünteti fel, és hangsúlyozza annak előnyeit anélkül, hogy a migrációhoz kapcsolódó komoly biztonsági és egészségügyi kihívásokról említést tenne.

Ezért a mi álláspontunk, Magyarország álláspontja e tekintetben továbbra is változatlan: a migráció ösztönzése helyett erőfeszítéseinket elsősorban a kiváltó okok kezelésére, a helyi körülmények és életfeltételek javítására kell fordítanunk az újabb migrációs hullámok elkerülése érdekében. Emellett Magyarország álláspontja szerint a megállapodás szexuális és reproduktív egészségre és jogokra vonatkozó megfogalmazása is több ponton eltér a fenntartható fejlődési keretrendszer, az Agenda 2030 egyetemlegesen elfogadott nyelvezetétől. A megállapodás továbbá olyan egyéb nemzetközi dokumentumokra hivatkozik, amelyek Magyarország részéről nem támogatható rendelkezéseket tartalmaznak a szexuális irányultságot és a nemi identitást illetően. Ez Magyarország számára elfogadhatatlan, tekintettel arra, hogy szembehelyezkedik a Magyarország Alaptörvénye által képviselt családi, illetve a szülő-gyermek viszonyra vonatkozó értékekkel.

A megállapodással kapcsolatos tárgyalások ezen szakaszában már nincsen lehetőség a szöveg hazánk számára kedvező irányba történő módosítására, ezért a kormány részéről egyetértünk a képviselői indítvánnyal, a KDNP indítványával, hogy a poszt-cotonoui megállapodás aláírását utasítsuk el. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a vitában való további részvétele esetén 6 perc időkeret áll rendelkezésre a felszólalásokra.

Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. december 13-án tartott ülésén megtárgyalta a migráció elleni nemzetközi fellépésről, a poszt-cotonoui megállapodás elutasításáról című, P/17816. számú politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatot. Az összegző jelentést a bizottság a házszabály 82. §-a alapján 20 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Látniuk kell, hogy mi, a Fidesz-KDNP kiállunk hazánk jogai mellett. Hazánknak joga van ahhoz, hogy megvédje a polgárait, és megvédje keresztény értékeit, keresztény kultúráját. Szolidáris nemzetként pedig tudjuk, hogy kötelességünk segíteni a bajbajutottaknak, ugyanakkor olyan megoldást kell találnunk, amely nem újabb problémákat szül, hanem tartós és egyetemleges megoldásokat hoz. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy nem a problémát kell hazánkba és Európába importálni, hanem a segítséget kell a problémás területre vinni, ezzel megvédve mind hazánk, mind a másik ország színes, illetve hagyományos kultúráját és nemzeti értékeit.

Magyarország ezen elvek szerint cselekszik, amit az is megalapoz, hogy a napjainkban Európára nehezedő migrációs nyomás főként olyan országok állampolgárai miatt áll fenn, amelyek lakosságának összessége bőséggel felülmúlja Európa eltartóképességét. Ellentmondásosnak tartom, hogy az Unió napjainkban a fenntarthatóság mellett kampányol, miközben a fenntarthatatlan migráció pozitív hatásait hangsúlyozza a negatív hatások teljes figyelmen kívül hagyásával, sőt eltitkolásával.

Jelen megállapodás ezek mellett teljes mértékben összeegyeztethetetlen a magyar gyermekvédelmi törvénnyel is, hiszen olyan hivatkozásokat is tartalmaz, amelyek a szexuális oktatás kereteit a szexuális irányultság és a nemi identitás témakörére is kiterjesztenék.

(10.30)

A jelen megállapodás összeegyeztethetetlen továbbá hazánk Alaptörvényével is, mely szerint hazánk területére idegen népesség nem telepíthető be. Természetesen szívesen látunk Magyarországon minden olyan személyt, aki rendelkezik tartózkodási engedéllyel, látogatóba érkezik, vagy aki a magyar hatóságok által beengedett, egyedileg elbírált kérelem alapján, de mindig a magyar emberek akarata és a törvények szerint kell ezeknek az embereknek cselekedniük.

Az Alaptörvényünk a keresztény kultúra védelmének érdekében azt is rögzíti, hogy Magyarország védi a család szentségét, ami nemzetünk fennmaradásának is az egyik legfontosabb alapköve. A család szentségének pedig az alapja az egy férfi és egy nő közötti házasság  ezt is Alaptörvényünk mondja ki , továbbá a szülő és gyermek közötti természetes, gendermentes viszony. Alaptörvényünk kimondja azt is, hogy az anya nő, az apa férfi, és ezen nem akarunk változtatni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján Magyarország nem lehet része a poszt-cotonoui megállapodás jelenlegi formájának. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat támogatandó, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek. Tájékoztatom önöket, hogy a frakcióknak 10-10 perces időkeret, a független képviselőknek kettő perc áll rendelkezésükre. A vita közbeni kétperces hozzászólásokat is be kell számítani az időkeretbe.

Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az őszi ülésszak egyik legutolsó vitáján vagyunk. Külön öröm számomra, hogy az előttünk fekvő politikai nyilatkozatról az Európai ügyek bizottságának tegnapi ülése nyomán számolhatok be, ahol a tárgysorozatba vételről egyhangú bizottsági döntés született.

Ahogy az előterjesztőtől, Juhász Hajnalkától hallottuk, idén áprilisban tehát lezárultak a tárgyalások az Európai Unió, valamint az afrikai, karibi és a csendes-óceáni államok közötti cotonoui megállapodást követő új partnerségi megállapodásról, amely a következő húsz esztendőre meghatározza a politikai, gazdasági és ágazati együttműködés keretét. Szeretném kiemelni és hangsúlyozni, hogy ez a megállapodás globális jellegű, hiszen másfél milliárd embert érint, akik az ENSZ tagállamai több mint felének az állampolgárai.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, akkor mégis mi a baj ezzel az új megállapodással?  kérdezhetné bárki is közülünk. Nos, az ördög a részletekben bújik meg, tartja a népi bölcsesség, és ha valaki veszi a fáradságot és elolvassa ezt a dokumentumot, akkor kiderül, hogy itt sajnos nemcsak egy egyszerű megújításról van szó, hanem bizony, olyan érzékeny tartalmi kiegészítésekről is, amelyek fölött mi, úgy érzem, az Országgyűlés tagjai, képviselői nem mehetünk el szótlanul. Hiszen ezek a kiegészítések, ahogy hallottuk, ellene szólnak az Alaptörvényünk szellemiségének.

A tartalmi elemek közül mindjárt itt van az illegális migráció ügye, amely mint hallottuk, nagyon fontos kérdés, egész kontinensünk jövőjét alapvetően meghatározó jelenség. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a magyar emberek többsége már eldöntötte, hogy egyetért abban a magyar kormánnyal, hogy az illegális migrációt meg kell állítani. Éppen ezért az ENSZ globális menekültügyi paktumának megközelítése helyett a magyar polgárok biztonságát és a határaink hatékony védelmét kell előnyben részesíteni. Ahogy azt képviselőtársaim már korábban hangsúlyozták, kontinensünk korábban nem tapasztalt szervezett illegális migrációs nyomás alatt áll mind a déli, mind pedig a keleti határszakaszon. E kérdésben tehát úgy érzem, hogy az Országgyűlésnek érdemes a hangját hallatni és álláspontját megjeleníteni, hiszen bennünket is megillet a ius murmurandi és a ius resistendi, azaz a szólás és az ellenállás joga.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tartalmi elemek mellett azonban van egy másik bökkenő is, amiért én is az eljárásjogi aggályaimat szeretném röviden összefoglalni. Az uniós ügyekben ugyanis eltérően alakul a brüsszeli Európai Bizottság, illetve a tagállamokat tömörítő Tanács nemzetközi szerződések terén játszott szerepe, függően éppen az adott nemzetközi szerződés tartalmától. Egyszerűbben fogalmazva: amikor tehát egy megállapodás a tagállami hatáskörbe is tartozó kérdéseket szabályoz, akkor azon megállapodáshoz a tagállamok hozzájárulása is szükséges. Emlékeznünk kell még az EU és a harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodásokra, ahol még, ahogy visszaemlékszem, az Európai Bíróság véleményeire is szükség volt annak eldöntésére, hogy egy megállapodás úgymond EU only, azaz csak uniós hatáskörű kérdéseket szabályoz, vagy mixed, tehát vegyes megállapodás, amelynek jóváhagyásához igenis a tagállamok támogatására is van szükség. Egyébként a 187 oldalas új megállapodásról idén áprilisban a felek ideiglenesen tehát megállapodtak, de nem véletlen, hogy éppen a hatásköri kérdésekben nem tudtak megállapodni.

A lényeg tehát az, tisztelt képviselőtársaim, hogy álláspontunk szerint az Európai Bizottság egyedül nem járhat el az új megállapodás esetében. Meglátásom szerint erre a lisszaboni szerződés semmilyen jogalapot nem biztosít. Az ókori rómaiak korában ezt úgy értékelték, hogy nemo plus iuris, azaz az Európai Bizottság nem igényelhet több jogot, mint amennyit a szerződések ráruháztak. Éppen ezért minden egyes, úgynevezett lopakodó jellegű hatáskörbővítés elleni kísérletet meg kell akadályoznunk és szóvá kell tenni. Tekintettel arra, hogy az új megállapodás a tagállami hatáskörbe tartozó például bevándorláspolitikát is érinti, valamint a genderszemléletnek is teret enged, ez ellen Magyarországnak fel kell lépnie. Az új megállapodás, ahogy hallottuk, ugyanis olyan dokumentumokra hivatkozik, amelyek a szexuális oktatás kereteit a szexuális irányultság és a nemi identitás témakörére is kiterjesztenék, így tehát ennek elfogadása az Alaptörvényünkkel és a gyermekvédelmi törvénnyel is ellentétes.

Tisztelt Elnök Úr! A Fidesz frakciója ezért is támogatja, hogy a kormány az Európai Unió Tanácsában minden lehetséges fórumon akadályozza meg, hogy Magyarország a poszt-cotonoui megállapodásnak jelen formájában részese legyen, illetve tegyen meg mindent az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek a védelméért. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítvány elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak, független képviselőnek. A felszólalásra kettőperces időkeret áll rendelkezésre. Parancsoljon!

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. A kérdés: hol van az ellenzék? Ötven perce lett volna az ellenzéki képviselőknek elmondani azt, hogy ez a KDNP-s javaslat miért álságos. Mindjárt el fogom mondani, azzal, hogy hazánk távol marad ennek a megállapodásnak az aláírásától, azt is eléri, hogy nem garantálja 79 afrikai ország azt, hogy ha illegális migráns bejön Magyarországra vagy Európába, vissza fogják venni. Ez a javaslat az és ez a folyamat az, ami megmutatja, hogy az ultraliberális európai uniós tisztségviselők hogyan terelik át a populista, a népet gyakran félrevezető kormányzatok felé a szavazók szavazatait.

Ezt a helyzetet, ami mára kialakult, valóban nem a Fidesz, nem a KDNP, nem a magyar kormány és nem a politikai közélet teremtette, hanem azok az ultraliberális, kényelmes jólétből az Európai Unió színtereire érkező háziasszonyok stílusa, amely, elmondom önöknek, például milyen fejezetet teremtett az idén áprilisban.

(10.40)

Robert Dussey, Togo külügyminisztere az egyik főtárgyaló ebben a témában, és a finn biztos asszony, aki ezt a megállapodást gondozza, azt mondja a tárgyaláson Togo külügyminiszterének: nézze, itt van két nagyon fontos probléma, az egyik az, hogy néhány afrikai országban a homoszexualitás illegális, és nem tartják be azokat az európai elveket. Erre azt mondja Togo külügyminisztere: de kérem, ez kulturális kérdés, mi nem tudjuk 79 ország kulturális viszonyait és gondolkodásmódját egy ilyen megállapodásért átalakítani.

És ez a mentalitás generálja, hogy az Európai Unió országaiban a populista politikai erők kormányon vannak, mert ezek képtelenek ott a háziasszonyi gondolkodásból kilépni, és globálisan tekinteni egy ilyen megállapodásra. Önök ezt azért tudták itt előterjeszteni, mert az Európai Unió területén, az Európai Bizottságban ilyen felelőtlen és öntörvényű, ultraliberális emberek ülnek. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az összevont vitát lezárom.

Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, aki az előterjesztő képviseletében kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem képviselőtársaimnak a politikai nyilatkozat támogatását, megköszönjem az Európai ügyek bizottságának és a Törvényalkotási bizottságnak is a munkáját.

Képviselőtársaim hosszan elemezték a megállapodás pozitív és negatív oldalait is, felhíva a figyelmet a veszélyekre, például a migrációs hullámok következő időszakban történő megerősödésére, amit nemcsak mi, hanem nemzetközi szakértők, nemzetközi intézetek mondanak; a német korábbi belügyminiszter 500 ezer és 5 millió közé tette azoknak a számát, akik csak Afganisztánból fognak a jövő évben elindulni, és erre a hullámra még mások is rácsatlakozhatnak. Úgyhogy látjuk azt, hogy folyamatosan nő a migrációs nyomás. Magyarország déli határán idén eddig 110 ezer migráns próbált meg illegálisan Magyarország területére lépni, míg tavaly egész évben ez a szám „csak” 44 ezer fő volt. Úgyhogy láthatják képviselőtársaim, hogy micsoda nyomás van Magyarország déli határain is, a balkáni útvonalon, a földközi-tengeri útvonalon, és most már északról, keletről is, a lengyel, litván, lett határokon is óriási a migrációs nyomás.

Ennek a helyzetnek a kellős közepében érkezik az Európai Bizottság, amikor a belügyi biztos, Ylva Johansson azt mondja, hogy szükségünk van még több migránsra; hogy a migránsok nélkül a koronavírus-válsághelyzetet sem tudtuk volna megoldani. És Varga-Damm Andrea képviselő asszony is ebben a kérdésben érkezik meg, amikor azt mondja, hogy márpedig igenis szükség lenne arra a nyilatkozatra, hogyha levesszük az ideológiai részét, például az LMBTQ-lobbit tekintve, ami a migrációs folyamatokat csak erősítené. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem érti! Már megint nem érti!)

Azzal a kérdésével a képviselő asszonynak teljesen egyetértek, hogy hol vannak a baloldali képviselőcsoportok, hol vannak a baloldali képviselők, miért gondolják azt, hogy egy fontos vitától mindenféle előzetes jelzés nélkül csak úgy távol maradnak, és nem vesznek részt benne. Én azt gondolom, hogy a migráció további erősödésének súlyos biztonsági, civilizációs és  most már egyértelműen látjuk  egészségügyi kockázatai is vannak.

A mostani megállapodásban mi nagyobb teret szeretnénk szánni annak a lehetőségnek, hogy a migráció ösztönzése helyett a helyi körülményekre és életfeltételek javítására kell összpontosítania az Európai Uniónak. Szerintünk ennek kellene nagyobb hangsúlyt kapni a poszt-cotonoui megállapodásban, nem pedig a migráció ösztönzésének.

Szerintünk az sem elfogadható, hogy egy ilyen nyilatkozatban, egy ilyen megállapodásban a migrációt kizárólag pozitív színben tüntetik fel, és az előnyeit hangsúlyozzák a migrációnak, és nem teszik hozzá azokat a komoly kihívásokat, komoly veszélyeket, amivel ez a megállapodás járna.

Szerintem az is felháborító, hogy a migráció szabályozását megpróbálják például a megállapodáson keresztül is kivenni a nemzeti hatáskörből, a nemzeti szuverenitás hatáskörébe tartozó kérdés a migráció. A magyar emberek számos alkalommal, népszavazáson és országgyűlési választásokon is és nemzeti konzultációban is nemet mondtak a bevándorlásra, nemet mondtak a bevándorlási kvótákra.

Emellett Magyarország Alaptörvénye védi a családot, illetve a szülő-gyermek viszonyt, ezzel azonban, azt gondoljuk, hogy szembemegy a megállapodás által hivatkozott dokumentum, amely a szexuális oktatás kereteit a szexuális irányultság és a nemi identitás témakörére is kiterjesztené.

A megállapodás egyes elemei tehát nem összeegyeztethetők Magyarország Alaptörvényével és az általunk képviselt értékrenddel. Mindebből kifolyólag elutasítjuk a poszt-cotonoui megállapodás aláírását Magyarország részéről, és ebben a politikai nyilatkozatban is arra akarjuk felkérni a kormányt, hogy ne vegyen részt ennek a megállapodásnak az aláírásában, és az európai uniós intézményekben próbáljon meg vagy  ahogy erre államtitkár úr is utalt  a szövegezés megváltoztatására további erőfeszítéseket tenni, vagy a megállapodást utasítsa el. Én arra kérem önöket, hogy a parlament ezt a felhatalmazást, ezt a kérést fogalmazza meg a kormány felé.

A mai napon mindenkinek lehetősége lesz szavazni erről a politikai nyilatkozatról, amely már kötni fogja a kormány kezét ebben a kérdésben. Én azt remélem, hogy mindannyian egységesen ki tudunk állni Magyarország biztonsága és értékrendje mellett. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:   37-40   41-52   53-69      Ülésnap adatai