Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. DEUTSCH TAMÁS európai parlamenti képviselő: Nagyon szépen köszönöm, kedves elnök asszony. Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! (Az ellenzéki képviselők az elnökre mutatnak.) Az a helyzet, hogy abbéli halvány gyanúmat meggyőződéssé erősítette ez a mostani parlamenti eszmecsere, hogy a magyar baloldal képviselői nem ismerik és nem értik az Európai Uniót, úgyhogy igyekszem néhány általuk elmondott tévedés súlyos hibáira felhívni a figyelmet.

(18.50)

Az első dolog az, hogy a két legkisebbik ellenzéki frakció igen tisztelt frakcióvezetőjét leszámítva, előszeretettel azt a szándékos csúsztatást fogalmazzák meg, hogy az országgyűlési határozati javaslat a kisebbségi jogokról szól. Egy frászt!  hogy az önök számára is érthető klasszikust idézzek. Az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak európai uniós szavatolásáról. A kisebbségi jogok meg az őshonos nemzeti kisebbségi jogok bizony, azt nem állítom, hogy köszönőviszonyban sincsenek egymással, de pontosan az a probléma, hogy a kisebbségi jogokkal kapcsolatos védelmi intézkedések jótéteményeiből kirekeszti az Európai Unió a mindennapi gyakorlatban 50 milliónyi honpolgárát, akik őshonos nemzeti kisebbségekhez tartoznak.

Úgyhogy tisztelettel azt tudom mondani, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek problémáival, így a határon túl élő magyar nemzeti kisebbségek problémájával kapcsolatos totális érzéketlenségüknek egyszer és mindenkorra vessenek már véget, és legalább ezt a terminus technicust kellő utálattal, ami önöket jellemzi a nemzeti ügyeket illetően, de legyenek képesek elmondani, hogy nem a kisebbségi jogokról, hanem az őshonos nemzeti kisebbségekről van szó.

Másodikként hadd mondjam el azt, hogy annál fárasztóbb európai mantra nincsen, hogy az Európai Unió alapításakor megfogalmazott egyetlenegy olyan érték, amely csorbítatlanul érvényesült, nem más, mintsem a kontinentális Európa békéje, azt legyenek kedvesek... (Ungár Péter közbeszól.) Nem, nem, nem, csak Ungár képviselő úrra nézek, nem ő mondta, ezt egyébként a ki tudja, hányadik kicsi ellenzéki frakció, az MSZP igen tisztelt frakcióvezetője mondta. A kontinentális európai béke, a délszláv háború, az északír polgárháború, a félig-meddig polgárháborús németországi hetvenes évekre utalok, meg spanyolországi állapotokra, és most Ukrajnában a kontinentális Európához tartozó területen dúló forró háború fényében, hogy ne mondjam, olyan történelmi tévedés, amiben általános iskola felső tagozatában egyest kap az ember, ha ezt mondja. Nem sikerült. A kontinentális Európa forró háborúktól mentes állapotát, a békét sem sikerült az Európai Uniónak fenntartani.

Ami a jogállamiságot illeti, kiváló lehetőségnek látom, hogy végre elmondjam azt, hogy az európai uniós alapszerződésben a 2. cikkben szereplő jogállamisági definíció azt hivatott szabályozni, hogy milyen jogállamisági feltételeknek kell megfelelniük az európai uniós intézményeknek a működésük során. Ezt fordították át arra, mint ha az európai uniós alapszerződés egyébként a tagállamok jogállami működésével lenne kapcsolatos.

Amit a Jobbik képviselője mondott a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban, ott megint csak a „nem ismeri, nem érti” kifejezést szeretném ideidézni. Csehország és Szlovákia úgy lehettek az Európai Unió tagjai, és 2004 óta a mai napig úgy tagjai az Európai Uniónak, hogy egyébként a jogállamiság, a demokrácia, meg én nem tudom, mennyi üresen csengő érv hangoztatása mellett ez a dekrétum a mai napig hatályos dekrétum ebben a két országban. Ne csináljunk már úgy, mintha az Európai Unió a Beneš-dekrétummal kapcsolatban bármi érdemlegeset tett volna! Asszisztál, szépen csendben elfogad egy olyan egészen elképesztő jogi normát, amely a kollektív bűnösség elve alapján a saját szülőhelyének erőszakos kitelepítésszerű…  nem, a „-szerű”-t nem mondom , kitelepítés keretében történő elhagyására kényszerített a magyar nemzethez tartozókat.

A Momentum frakcióvezetőjének  hogy fogalmazzak?  szerinte elfogadható lágy buzizásával kapcsolatban határozott tiltakozásomat szeretném kifejezni. Azt gondolom, hogy sem lágy, sem nem lágy buzizásnak nincsen helye a magyar parlamentben. Úgyhogy, ha majd legközelebb találkoznak vele, 2030-as sokk ide, 2030-as sokk oda, azt gondolom, hogy ettől mindenféleképpen tartsa magát vissza.

Nincsen egyetlenegy olyan jogkör, amit egyetlenegy európai uniós tagállam is átruházott volna az Európai Unióra. Könyörögve kérem önöket, számtalan egyetemet végzett parlamenti képviselő ül itt, minden egyetemen európai uniós ismereteket tanítanak: az európai uniós tagállamok semmilyen, a tagállami szuverenitás körébe tartozó jogkört nem ruháztak át, hanem bizonyos jogkörök közös gyakorlásában állapodtak meg az európai uniós intézményeken keresztül. Még egyszer mondom, ezt a több mint bosszantó, politikai motiváltságú csúsztatást legyenek kedvesek  lévén egy súlyos tárgyi tévedés  végre egyszer és mindenkorra abbahagyni. Sem Magyarország, sem Franciaország, sem Svédország  és a további 24 tagját az Európai Uniónak nem fogom felsorolni  egyetlenegy, a tagállami szuverenitási jogkörébe tartozó hatáskört nem ruházott át. Bizonyos hatásköröket közösen gyakorol uniós intézményeken keresztül.

Végül, de nem utolsósorban az apróságok után a két legfontosabb megjegyzés. Úgy tűnik, hogy ez a mai vita  személyesen viszonylag kevésszer tudok itt lenni, de lehet, hogy a parlament vitáinak jó része döntő részben olyan témáról szól, ami lazán vagy kevésbé lazán kapcsolódik vagy nem is kapcsolódik a napirend kérdéséhez. Kiváló barátom megfogalmazásával egy pillanatig vitatkoznék. Szerintem nagyon fontos kérdésekről beszélt Ungár képviselő úr. Nem mindenről is beszélt, hanem nagyon fontos kérdésekről. Ezek nem képezik a jelenlegi előterjesztés tárgyát. Én nagyon örülnék annak, ha ezekről a kérdésekről lehetne beszélni, mint ahogy mások is fölvetettek ilyen kérdéseket. De ami viszont a jelen előterjesztéssel függ össze, és azt jobbító szándékú módosító javaslatokkal tudná érinteni, ott ne legyen kishitű! Tisztelettel javaslom, hogy ezeket a módosító javaslatokat nyújtsa be, így van módja az előterjesztőknek azt végiggondolni, és adott esetben, ha kellő szakmai megalapozottságú, akkor azokat elfogadni.

Az már egy másik kérdés, és a felszólalása  hogy mondjam?  levegőssége enged engem ilyen reakcióra, hogy mindaz, amit elmondott itt most, azért az egy nagyon érdekes személyes politikusi tragédiát villantott fel. Ilyen nézetekkel hogy a búbánatban lehetett egy olyan választási szövetséget létrehozni, azokkal a partnerekkel, akik önnek jobbra ülnek, a politikai életnek meg a bal-, meg a balszélét, meg a legradikálisabb baloldalát jelentik? Nyilvánvalóan erről majd a visszaemlékezéseiben hallhatunk öntől.

De ami a leglényege az egésznek, hogy a most elhangzott felszólalások  még egyszer mondom, kivéve a két legkisebb ellenzéki frakció képviselőjének a felszólalását  világossá tették, hogy a Fidesz és a KDNP, a KDNP és a Fidesz a lehető legjobb helyen van. Az Európa jövőjét érintő kérdéseket tekintve létrejött a centrális erőtér. Itt vagyunk mi középen, a magyar polgárok elsöprő többségének az álláspontját értve, megértve, az általuk megfogalmazott álláspontokat ebben az országgyűlési határozati javaslatban is megfogalmazva, és természetesen vannak egyik oldalon azok az elképesztő túlzásoktól terhelt globalista elképzelések, amelyeknek a legrémisztőbb összefoglalóját Arató képviselő úr fogalmazta meg, ami a demokrácia netovábbjáról beszél abban az Európai Unióban, ahol a legantidemokratikusabb  hogy mondjam? , még egy, az önök soraiba tartozó polgármester által gyakorolt hétköznapi cenzúrához képest is durvább cenzúrával húzták ki mindazokat az elképzeléseket ezekből a közös európai anyagokból, amelyek a föderalista átalakítást nem képviselik, és utána itthon meg azt mondják, hogy nehogy már a szuverén magyar Országgyűlés saját határozatában azok a gondolatok megjelenjenek, amelyeket a magyar polgárok tíz- és százezrei gondolnak, és amelyeket egyszer már sikerült önöknek kicenzúrázni Brüsszelben, hát hogy jön ahhoz a Fidesz és a KDNP, hogy ezek a gondolatok megjelenjenek ebben az országgyűlési határozati javaslatban.

Tehát egyfelől ez a szörnyű túlzásoktól hemzsegő globalista mantra, a másik oldalról pedig nagyon izgalmas  az újbaloldali jelző ellen nyilvánvalóan Ungár képviselő úr tiltakozna , egy ilyen újbaloldali fundamentális antiglobalizmus, ami egészen izgalmas gondolatokat is megfogalmaz. Szerintem van annak helye, hogy az Országgyűlés, ha nem is plenáris ülésén, de szakbizottsági üléseken is ezekről a kérdésekről szót ejtsünk.

(19.00)

Egyetlenegy probléma van, ma ezek a nagyon távlatos, szinte történetfilozófiai absztrakciót érintő kérdések nem részei az országgyűlési határozati javaslatnak; egy konkrét európai uniós politikai program, az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat további sorsával kapcsolatos magyar parlamenti álláspont, amit kidolgoztak.

És végül, de nem utolsósorban, hogy a „last but not least” elkoptatott strasbourgi és brüsszeli szlogenjét ideidézzem, az a helyzet, hogy önök tényleg nem ismerik és nem értik, de nem is akarják megérteni, hogy az európai uniós intézmények hogy működnek. Hatalmas garral egy éven keresztül működtettek egy Európa jövőjéről szóló konferenciasorozatot, negyvenvalahány nagy észrevétel és 342 középkategóriájú észrevétel, majd erre azt mondja az Európai Tanács, az állam- és kormányfők testülete, hogy take note, tudomásul vettük. Tehát úgy pattant le ez az egész kezdeményezés az állam- és kormányfők testületéről, mint egyébként a fallabda egy erős ütés kapcsán a betonfalról. Szó sincs konventről, szó sincs semmi további foglalkozásról, tehát az a helyzet, hogy egy ilyen, lehet nyugodtan mondani, talán egy kicsit szerepjátszó, egy kicsit farizeus módon, kedvesnek álcázva, de nemet mondtak erre.

Tehát nagyon helyes, ez a maximum, az Európai Unióban, ha valamire nemet mondok, akkor azt tudom mondani, hogy igen, értettem, hogy mi szerepel abban a dokumentumban. Nem lett az elfogadva, nincs az továbbgondolva, tehát azt tudom mondani, hogy nagyon helyes, hogy ezt a magyar kormány határozott fellépésével is ennél mélyebben, ennél barátibban és ennél ölelőbb módon nem foglalkozott az Európai Unió állam- és kormányfőinek a testülete, hanem mint a kutya a vizet, lerázta magáról.

Úgyhogy azt tudom mondani, hogy ebből a szempontból a nagy erőfeszítések végén most úgy tűnik, hogy egyáltalán nem állnak rosszul a szuverenista, nemzeti elkötelezettségű erők az Európai Unió Tanácsában. Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)