Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BARKÓCZI BALÁZS, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Vezérszónoki felszólalásom elején szeretném elmondani, hogy a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja nem fogja támogatni a törvényjavaslatot, ezt meg is fogom indokolni, ugyanakkor az államtitkári expozéra nagyon nem reagálnék, hiszen ezt a vitát már körülbelül egy hete, hogyha jól emlékszem  ugye, államtitkár úr? , lefolytattuk itt, a Ház falai között. Szerintem egyikünk véleménye sem változott azóta radikálisan, annyi történt, hogy önök most nyilvánvalóan minden megszólalásukban a saját politikai érdekeiknek megfelelően elkezdenek brüsszelezni. Hogy most ehhez a törvényjavaslathoz hogy jön Brüsszel, hogyha ezt elmagyarázza majd nekem, államtitkár úr, azt nagyon szépen megköszönöm, hacsak nem úgy, hogy minden győzelmi, fideszes győzelmi jelentés ellenére azért még mindig komoly veszélye van annak, hogy az oktatói, kutatói és hallgatói csereprogramokból a magyar diákokat ki fogják zárni pont önök miatt és az önök, a fideszes politikusok által kitömött közalapítványok miatt.

Annyit szeretnék még elmondani, mielőtt rátérnék a témára, hogy ha valaha valakinek eszébe jutna meghirdetni az indokolatlanul hosszú törvényjavaslatok versenyét, akkor ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, jó eséllyel indulna, tehát tényleg azzal van teletűzdelve az egész, hogy a „30”-at hol kell egy szóról egy számra cserélni. Ilyenkor az ember két dologra gondol: vagy az történik, hogy önök azt szeretnék, hogyha a törvényjavaslatban sok bába közt elveszne a gyermek, vagy maradtak még patronok a hivatalokban, és az újabb közbeszerzésig  hiszen itt az év vége  azokat el kell használni.

De lássuk, hogy hogyan jutottunk el ehhez a törvényjavaslathoz! Ugye, a 2018-as választások után önök egyből nekifogtak annak, hogy megreformálják, helyesebben mondva bedarálják a magyar tudományosságot, hiszen meg akarták mondani, hogy bizonyos kutatási projektekre mennyi pénz szánható. Egyetlenegy probléma volt ezzel, hogy a Magyar Tudományos Akadémiával nem egyeztettek. Most én elborzadva hallottam Pósán képviselő úrtól, hogy azt mondja, hogy a szabályozás kidolgozása és az egyeztetés egy későbbi történet. Azért emlékeztetném önöket, hogy nemrégen volt egy törvényjavaslat, a státusztörvény, ahol ugyanezt eljátszották, hogy csak a törvény által érintett pedagógusokkal, iskolákkal és oktatási szereplőkkel nem egyeztettek, és úgy próbálták meg azt áterőltetni. Talán ennek a mostani törvényjavaslatnak nem ez lesz a vége.

Ugye, az Akadémia akkor a tudomány szabadságának védelmében tiltakozott, önök azzal érveltek, hogy a kutatói autonómia nem azt jelenti, hogy itt bárki azt kutathat, amit akar.

(11.40)

A Magyar Tudományos Akadémia kompromisszumos javaslatára nemet mondtak, és azt mondták, hogy az alapkutatásokkal szemben a közpénzt a gazdasági hasznot hozó innovációra szeretnék fordítani. Jelzem, ez egyébként egybecseng az önök magatartásával a szakképzéssel kapcsolatban is, mármint a szakképzésről is lesz szó. Ott a folyamatos koncepcióváltások is  ugye, négyévente történik egy koncepcióváltás, egyiknek sem hagynak időt kifutni, mindig mintha lóhalálában meg akarnának reformálni egy területet  odavezettek, hogy oktatási szempontok helyett önök inkább gazdasági szempontokat tartanak célravezetőnek a szakképzés területén is.

2018. június 30-án leváltották Pálinkás Józsefet, a döntési jogköreit részben Palkovics László innovációs miniszter vonta magához, a kifizetéseket pedig önök annak idején felfüggesztették, és jó szokásukhoz híven a kormányközeli propagandasajtó akkor egyből listázásba kezdett, hogy ott ki a Soros-ügynök a kutatási hálózatokban, illetve a felsőoktatásban, és hogy ki a brüsszelita. Ennek egyfajta ilyen permutációját hallhattuk most, és gondolom, majd én is meg fogom kapni ezeket a jelzőket nemsokára.

2019. május 6-án a Tudományos Akadémia közgyűlése elutasította a minisztérium tervét az intézethálózat átadására. Akkor, a 2019. május 26-ai európai parlamenti választás után önök olyan törvénymódosítást készítettek, amely már augusztus 1-jével elvette az MTA összes kutatóintézetét, és meg is szavazták, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alá tartozzanak ezek a kutatóintézetek. Ez 2019 augusztusában megalakult Maróth Miklós elnöklésével, majd most úgy látszik, hogy az elnöki feladatokat tőle Gulyás Balázs fogja átvenni. Majd erre is szeretnék egyébként rákérdezni államtitkár úrnál.

Amiért véleményem szerint nem támogatható ez a törvényjavaslat, egyrészt azért, mert a kutatóhálózat vezető testületi tagjainak a jogait radikálisan szűkíti. Arról van szó, és azt tartalmazza ez a javaslat, hogy a kutatóhálózat kilenctagú irányító testülete helyett annak elnöke egy személyben dönthessen a kutatóhelyek megállapításáról, átszervezéséről, illetve a megszüntetésükről is. A törvényjavaslat szerint a testület elnöke hagyja jóvá ezeknek a céljait, feladatait, szervezeti és működési szabályait, és működtet majd „igazgatási tevékenység ellátására, valamennyi kutatóhelyre kiterjedő komplex szervezeti és vállalatirányítási rendszert”. Ez utóbbi hatáskör eleddig nem létezett, úgyhogy ezt is szeretném majd államtitkár úrtól megkérdezni, hogy ez miért szerepel most a javaslatban.

Mindez kiderült, ezt Gulyás Balázs neurobiológus kezdeményezte, azonban én úgy gondolom, hogy még ennél is nagyobb probléma az, hogy a csökkentett hatáskörű irányító testületből is indoklás nélkül kizárhatók a vezetők, akik gyakran a legtekintélyesebb kutatók. Eddig az volt a szabály, hogy nyolc tag közül legalább kettő kutatóközpontok, kutatóintézetek egyik vezetője vagy dolgozója legyen. Ők viszont a közeljövőben már nem kerülhetnek be, csak beosztott munkatársak.

A névváltoztatás nem kardinális kérdése a törvényjavaslatnak. Annyit azért mégiscsak szeretnék megkérdezni államtitkár úrtól, hogy ha önök annak idején azzal érveltek az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat mellett, hogy „a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs körökben könnyen és egyértelműen beazonosítható lesz ez az új hálózat, és az új név hozzájárul az ország ismertségének és elismertségének növekedéséhez”, akkor ez most miért változik meg, ráadásul úgy, hogy egy közpénzből működő tudományos intézetnek, egy intézménycsoportnak egyáltalán nem lesz magyar neve. Ez számomra még önöktől is furcsa.

Ami azonban valószínűleg az egész salátatörvény lényege, és ezért is fekszik ez most itt előttünk, a ház előtt, arra már államtitkár úr is utalt, képviselőtársam is utalt, ez pedig nem más, mint az ingatlanok, tehát a nemzeti vagyon átjátszása különböző fideszes politikusokkal kitömött közalapítványoknak. Azt mondták, hogy kettő ilyen van, a Széchenyi István Egyetemet működtető alapítvány, amelynek Palkovics László az elnöke  milyen meglepő , megkapja a ZalaZONE Zrt. két ingatlanját. Az egyik Zalaegerszegen, a másik pedig Egervár külterületén található. Emellett pedig a Budapesti Gazdasági Egyetem megkap egy budapesti belterületi ingatlant. A Budapesti Gazdasági Egyetemről azért fontos tudni, hogy az a Ruff Zoltán az alapítvány vagyonellenőre, aki Mészáros Beatrix médiacégét vezeti. Tehát önöknél a kutatási hálózatokról szóló törvénynél, a felsőoktatás átalakításánál is így nő össze, ami összetartozik.

Az is szerepel itt, hogy a Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark a Magyar Kultúráért Alapítvány tulajdonába kerül ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel.

Ugyanakkor volt itt egy X. kerületi ingatlanról is szó szintén a Magyar Kultúráért Alapítvánnyal kapcsolatban. Erről döntött is az Országgyűlés, hogy az alapítvány tulajdonába kell adni. Azt mondja, hogy az alapítvány a 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladat ellátása érdekében hasznosította volna, azonban a tervezett projekt megvalósítására  ezzel indokolták  a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem látnak reális lehetőséget. Ezért tekintettel arra, hogy az ingatlan átadására az alapítvány részére nem került sor, valószínűleg  ezt már én teszem hozzá  azért helyezik most hatályon kívül azt a korábbi döntést, hogy más NER-közeli szereplőnek lehessen átjátszani ezt az ingatlant. Ha arra válaszolna államtitkár úr, hogy ki lehet ez a NER-közeli szereplő; az, hogy önökhöz közel áll politikai, üzleti vagy bármilyen kapcsolatok révén, afelől nekem nincsen kétségem.

Ismét idézet következik az előterjesztésből. Önök azt mondják, hogy az okleveles technikusi képzés legyen a felsőoktatás előszobája. Rendben van, én nem mondom azt, hogy ez nagyon ördögtől való dolog lenne, vagy hogy ne lehetne végső soron támogatni. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy mégiscsak jobb lenne, hogyha tényleg végre egy olyan szakképzési koncepcióval állnának elő, amit egyrészt végig tudnak vinni, másrészt pedig olyan, a szakképzésre jellemző gyermekbetegségekre is választ tudnának adni, hogy miért nem működik a duális képzés, vagy pont a technikusoknál miért nem lehet elérni az érettségit, miért nincs meg ez az átjárhatóság.

Én most csak egy dologra kérdeznék vissza, hogy ez miért önköltséges, és miért ösztöndíjas. Ugyanezt szeretném kérdezni a kooperatív doktori képzésnél is, hogy miért önköltséges, és miért nem ösztöndíjasok ezek a képzések. Ha már önök dobálóznak ilyen-olyan ózdi, budapesti, X. kerületi, nem tudom én, milyen ingatlanokkal a saját haverjaiknak, akkor szerintem valószínűleg erre is lenne költség.

Illetve amit még mondtam, annyit szeretnék megkérdezni államtitkár úrtól, hogy Maróth Miklósnak miért kellett távoznia, hiszen még egy bő egy év hátra volt az első elnöki ciklusából. Félreértés ne essék, tehát annyira én nem hullajtok krokodilkönnyeket Maróth Miklós után, akinek a honlapján egy Wass Albert-idézet fogadja a látogatót. (Nacsa Lőrinc: És akkor mi van?)

Itt szeretném zárójelben megjegyezni önöknek, hogy ha valóban egy polgári jobboldali írót szeretnének találni maguknak a XX. században, akkor Márai Sándort sok szeretettel ajánlom a figyelmükbe, tudom, ő már önöknek túl európai volt (Moraj a kormánypárti padsorokból.), ezért ragadtak le a háborús bűnös Wass Albertnél. (Nacsa Lőrinc: Hűha!) Jó, tehát szeretném egyrészt befejezni… (Zsigó Róbert: Része ez törvényjavaslatnak? Vagy csak a te véleményed?) Nagyon szépen köszönöm, hogyha befejezhetem (Zaj.  Az elnök csenget.), tisztelt képviselőtársaim. Olvassanak minőségi irodalmat, ezt tudom ajánlani maguknak.

Jó, tehát erre szeretnék még választ kapni államtitkár úrtól, hogy Maróth Miklósnak miért kellett távoznia, illetve miért kellett ugyanilyen váratlanul közös megegyezéssel Vida Gyulának távozni a Magyar Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpontjának főigazgatói posztjáról. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Vastaps!)