Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.15.23:28:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

281. ülésnap (2005.12.14.), 144. felszólalás
Felszólaló Dr. Péterfalvi Attila András
Beosztás adatvédelmi biztos
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:07


Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy az Országgyűlés előtt fejthetem ki véleményemet a minősített adat védelméről szóló T/18708. számú törvényjavaslatról.

A minősített adatok védelme az információszabadság és az információs önrendelkezési jog legerősebb korlátja, ezért kezdettől kitüntetett figyelemmel kísértem a törvényjavaslat tervezetének előkészítését. A hatályos titokszabályozás az államtitok és a szolgálati titok megkülönböztetésén alapuló kétszintű minősítési rendszert ötvözi a káralapú, négyszintű minősítési jelölési rendszerrel. Remélhető, hogy az új, négyszintű minősítési rendszer ki fogja küszöbölni a jelenlegi hibrid titokszabályozás hiányosságait. Erre már a 2003. évi országgyűlési beszámolómban is utaltam.

Üdvözlendő, hogy a törvényjavaslat kimondott célja a magasabb minősítési fokozatba tartozó iratállomány csökkentése, és nagyrészt elfogadható a titokminősítés rugalmasabbá tételére és a járulékos adminisztratív terhek csökkentésére irányuló törekvés. Összességében pontosabbá, differenciáltabbá válik a titokvédelem fogalmi apparátusa. A törvényjavaslat lényeges újdonsága, hogy minden minősíthető adatfajtát a törvény melléklete fog felsorolni. A szolgálati titokkörök közleményként való közzététele a hatályos titokszabályozás neuralgikus pontja, ezért a tervezett módosítás egyértelműen kedvező.

A minősíthető adatfajták jegyzékének összeállítása során a törvény-előkészítők számos javaslatomat elfogadták. Maradt néhány pontosításra szoruló rész, ezekről előzetesen tájékoztattam az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságát. Javaslataim arra irányultak, hogy a külön törvény értelmében nyilvános, illetve az úgynevezett kiemelten közérdekű adatok - mint például a környezet állapotának adatai - titokminősítésére csak kivételesen kerülhessen sor, hiszen például az utóbbi csak az egészség megóvásához fűződő érdeknek alárendelten történhet. Ugyancsak fontos, hogy a titokköröket pontosan és közérthetően, a jog nyelvén fogalmazzák meg. E vonatkozásban egy-két titokkört példaként meg is jelöltem.

Helyes, hogy a szigorúan titkos adatokat a minősítés meghosszabbításával is legfeljebb 80 évre lehessen titkosítani, azonban az alacsonyabb minősítési szinteken a jelenlegihez képest jelentősen megnő a titok maximális érvényességi ideje. A másfélszeres, de akár háromszoros lehetséges védelmi időtartam szükségessége még akkor is kétséges, ha a titkosítás feltételei a mostaninál szigorúbbak lesznek.

A demokratikus jogállamban fenn kell tartani az alapvető jogok és a titkosítás alapjául szolgáló államérdekek közötti egyensúlyt, ezért remélem, hogy a jogalkalmazók élni és nem visszaélni fognak a rugalmasabb szabályokkal.

A törvény elfogadása esetén - törvényes jogkörömben eljárva - figyelemmel fogom kísérni az új titokszabályozás alkalmazását. Amennyiben pedig a tisztelt Országgyűlés igényli, a minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat további parlamenti szakában is készséggel állok rendelkezésre, és természetesen véleményezem az esetleges módosító indítványokat is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai