Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KÓNYA PÉTER (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 2017. október 5-én megszavazta a fideszes magyar képviselők szavazata nélkül a határokon átnyúló korrupciós és családi bűnesetek felgöngyölítését végző európai ügyészség létrehozását. Eddig 20 európai uniós tagállam, köztük a velünk szomszédos Szlovénia, Szlovákia, Románia, Ausztria csatlakozott, illetve jelezte csatlakozását az úgynevezett megerősített együttműködéshez ezen ügyészséggel.

(15.10)

Az európai ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására az uniós strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az Unió pénzügyeit, érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez.

A csatlakozás a tagállamoknak önkéntes, ugyanakkor több európai uniós vezető politikus, köztük Vĕra Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa is arról nyilatkozott, hogy azon tagországok, amelyek nem biztosítják az uniós kohéziós pénzek felhasználásának átláthatóságát, korrupciómentességét, a jog uralmának érvényesülését, a következő költségvetési ciklusban jelentős támogatásoktól eshetnek el.

Miután a magyar kormány mind ez idáig nem jelezte Magyarország csatlakozását, illetve csatlakozási szándékát, határozati javaslatot nyújtottam be erről a parlamentnek, amelyet a parlament Európai ügyek bizottsága után 2017. november 14-én kormánypárti többségű szavazatokkal önök tárgysorozatba sem vettek. A tárgysorozatba-vételi vita során kormánypárti képviselőtársaim azzal érveltek és arra hivatkoztak, hogy egy esetleges csatlakozás során sérülhetne Magyarország szuverenitása, és mindez alkotmányos aggályokat vethet fel. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szervezet működése, mint például ahogy egy közös európai hadsereg létrehozása is, amit egyébként az Orbán-kormány is támogatna, felvethet ilyen kérdéseket, ugyanakkor a csatlakozó húsz tagállamot ez egyáltalán nem zavarja. Akkor minket miért is zavarna?

Az úgynevezett gránitszilárdságú Alaptörvényt önök már számos alkalommal módosították. A vita során jeleztem, hogy ellenzéki képviselőtársaimmal készek vagyunk biztosítani a kétharmados többséget az Alaptörvény módosításához, ha csak ez lenne az akadálya annak, hogy Magyarország csatlakozzon az európai ügyészséggel való együttműködéshez. Álságos tehát az Alaptörvényre hivatkozva elutasítani azt, hogy egy európai ügyészi szervezet ellenőrizhesse az európai adófizetők által befizetett összegek felhasználását, és visszaélések esetén eljárást indíthasson akkor, ha ezt a magyar ügyészség nem teszi meg. Egy olyan országban, ahol a kormánytagok és a kormánypárti képviselők nem érintettek korrupciós ügyekben, érdekük, hogy ne kerüljön rájuk a csalók szégyenbélyege (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ezért nyugodt szívvel engedik, hogy vizsgálódhasson náluk az európai ügyészség (Az elnök ismét csenget.), hiszen semmi takargatnivalójuk, félnivalójuk nincs.

Kérdezem tehát, hogy miért fél az Orbán-kormány az európai ügyészséggel való megerősített együttműködéstől. Várom válaszát, államtitkár úr.