Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Most előterjesztések tárgysorozatba-vételi kérelmének tárgyalása következik. Az MSZP képviselőcsoportja a házszabály rendelkezése alapján kérte, hogy az Országgyűlés döntsön az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság által elutasított, az egyes törvényeknek a dolgozó szülők védelme érdekében szükséges módosításáról szóló T/13548. számú törvényjavaslat tárgysorozatba-vételi kérelméről.

Megkérdezem az előterjesztőket, kívánják-e a tárgysorozatba-vételi kérelmet indokolni 5 perces időkeretben. Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk a '80-as évektől fokozatosan súlyosbodó demográfiai problémával néz szembe, amellyel a maga eszközeivel minden kormány igyekezett megküzdeni. Így volt ezzel az önök által sokat szidott szocialista kormány is abban a bizonyos 8 évben. A családi pótlék mintegy háromszorosára nőtt ebben az időszakban, óvoda-, bölcsődefelújítások történtek, többek között európai uniós forrásokból. A legrászorultabbaknak ingyenes volt az étkeztetés óvodákban, általános iskolákban, bölcsődékben, és egyébként ott volt a lehetősége az adójóváírásnak a legnehezebb sorsú családok esetében. Tehát ők több jövedelemhez jutottak, ezáltal az ott felnövekvő gyermekek is több forráshoz jutottak.

Önök tulajdonképpen egyetlenegy megoldást gondoltak erre a demográfiai problémára, ez az egykulcsos adóval kombinált családi adókedvezmény rendszere, amely a leggazdagabb 10-15 százaléknak nyilvánvalóan jó megoldás volt, hiszen sok családban több százezer forint pluszjövedelemhez jutottak, de egyébként az ezzel párhuzamosan növekvő élelmiszerárak, egyéb terhek - például az áfa is Európa-csúcs már Magyarországon - ellehetetlenítették a legnehezebb sorban levő családokat, és ezek a családok a családi adókedvezményt nem tudták igénybe venni, főleg ha több gyermeket neveltek, 3-4 vagy 5 gyermeket.

Mi ezt mondtuk már a ciklus elejétől, hogy ez így nem jó, ez így nincs rendben, hiszen a gazdagabb így még gazdagabb, a szegényebb még szegényebb lesz, és ráadásul ez a társadalom, amit önök építettek, nem családbarát társadalom. Így nem lehet segíteni azon a helyzeten, amiben az ország van, nem lehet megoldani a demográfiai problémát.

Tettünk javaslatokat, de mindig elutasították ezeket a javaslatokat. Ha jól emlékszünk, úgy nagyjából tavaly ősszel kaptak észbe. Egyrészt bejelentették, hogy kiterjesztik a járulékokra a családi adókedvezményt, másrészt pedig egy demográfiai, népesedéspolitikai programot jelentettek be jó sok hibával, persze ezek jelentős elemeit mi is támogattuk, így a gyed extrát is, de nagyon sok olyan észrevétel érkezett már a parlamenti tárgyalása során is a jogszabályhoz, amelyeket önök nem vettek figyelembe, lesöpörték az asztalról.

Az egyik ilyen a bölcsőde igénybevételével kapcsolatos: gyeden lévő szülők nem kérhetik gyermekük napközbeni elhelyezését. Ez nyilvánvalóan ellentmond annak, hogy a dolgozó szülők is bátrabban vállaljanak újabb gyermeket, hiszen így hátrányba kerülnek. Tulajdonképpen arra ösztönzi ez a helyzet őket, hogy minél tovább maradjanak otthon, ez pedig a munkaerőpiacon a majdan felcseperedő gyermekek nevelése kapcsán az ő helyzetüket rontja. Ez semmiképpen nem jó. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke felhívta erre a figyelmet, a szaktárca nem kérte ki előzetesen a véleményüket. Úgy ítéljük meg, hogy a helyzetet orvosolni kell.

A második probléma az eredeti javaslatukkal - és ezt orvosolnánk - a dupla gyes kérdése. A családok támogatásáról szóló törvény úgy szól, hogy gyermekgondozási segélyre való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn, eszerint tehát jogosult a szülő a két gyesre. Az önök új jogszabálya azonban úgy fogalmaz, hogy a gyermekgondozási támogatás havi összege független a gyermekek számától, azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Tehát nem egyértelmű a helyzet. Erről több napilap, internetes portál is cikkezett. Fel kéne oldani ezt az ellentmondást. Sajnos, nem voltak erre hajlandóak, leszavazták a bizottságban a javaslatunkat. Itt az utolsó ülésnap, itt a lehetőség arra, hogy megoldjuk ezt a kérdést is.

A harmadik: rengeteg családot és kisgyermekes anyukát is érintő probléma az, hogy az új munka törvénykönyve szerint a gyermek 3 éves koráig csak akkor áll védelem alatt a szülő, ha fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Amint visszatér a munkába, ez a védelem megszűnik. A bizottsági ülésen felvetettem, hogy ez nincs rendben. Változtatnunk kell ezen, hiszen ez egy bizonytalan jövő, bizonytalan helyzet az édesanyáknak, a gyermeket nevelő szülőknek. Azt mondta erre az önök kormányzati képviselője, aki ott volt a bizottságban mint a kormány képviseletében eljáró személy, azt válaszolta, hogy a rugalmas munkaerőpiacba ez nem fér bele, mert ha mindenféle pluszszabályokat fogunk hozni, akkor nem fogják alkalmazni a kisgyermekes anyukákat, és ezzel ők milyen hátrányos helyzetbe kerülnek.

Tehát az önök képviselője azt mondta a bizottsági ülésen, hogy az a zseniális és nagyon jó munkaerő-piaci helyzet a kívánatos szerinte, hogyha csak úgy, minden további nélkül a munkából visszatérő édesanyákat, ha 3 éves kornál fiatalabb a gyermekük, ki lehet rúgni. Ez egy elfogadhatatlan álláspont. Ezt tisztázzák az illetővel, én azt javaslom önöknek. De persze ez minket nem is igazán érdekel, mert minket a 3 éves kornál fiatalabb gyermeket nevelő szülők érdekelnek, az ő érdekükben, a munkaerő-piaci védelmük érdekében ezt a döntést meg kell hozni. Nyilvánvalóan a nők társadalmi szerepe olyan, hogy a 3 év alatti gyermekekkel kapcsolatos problémákat elsősorban ők oldják meg. Ez egy ilyen társadalmi helyzet Magyarországon. Ezen fokozatosan változtatni kell, és nyilván az apák szerepét is erősíteni ebben, hogy könnyítsék az édesanyák ilyen típusú terheit, de még sajnos nem tartunk ott, tehát ebben a pillanatban igenis szükség van erre a védelemre.

Ebben a három pontban módosítanánk az önök által elfogadott jogszabályt. Ez segítene a kisgyermekes családoknak azért, hogy az igazán rászorultak, azok, akiknek erre szükségük van, azok is védelemben részesüljenek.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a frakciók, valamint a független képviselők részéről kíván-e élni valaki a kétperces felszólalási lehetőséggel. Ez képviselőcsoportonként egy képviselő és az első szólásra jelentkezett független képviselő számára mint lehetőség adott.

Felszólalásra jelentkezett Szél Bernadett képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azzal kezdem, hogy támogatni tudjuk ezt a javaslatot, hiszen olyan problémákat próbál kiszűrni, amelyek valóban meg tudják nehezíteni a nők társadalmi reintegrációját a gyermekszülés kapcsán. (Kinyit egy zöld színű esernyőt, majd a vállára teszi.)

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy Szalai Piroska asszony másfél éven át készítette elő ezt a jogszabályt, és mégis maradtak benne olyan problémák, olyan helyzetek, amelyek egy nő szempontjából nagyon komoly problémát tudnak jelenteni. Az egyik például az, ami arról szól - ezt nem sikerült benne eltalálni -, hogy ahány gyermek, annyi pluszköltség, ezért nagyon fontos lenne, hogy ahány gyermek van, annyi gyest lehessen igénybe venni. Ezt ügyesen felismerték, és azt gondolom, hogy ez mindenki számára támogatható javaslat.

A másik kitétel arról szól, hogy gyed mellett - sajnálatos módon - jelenleg nem lehet bölcsődei elhelyezést igénybe venni. Ez azért problémás, mert egy nő csak akkor tud dolgozni, ha addig valaki vigyáz a kisgyermekére.

(11.40)

Tehát logikus az, hogy az a nő, aki gyedet kap, az a gyermekét bölcsődébe vihesse.

Azt meg talán nem kell hosszasan indokolnom, miért tartom fontosnak azt, hogy a kisgyermeket nevelő nők pluszvédelmet kapjanak. Az új munka törvénykönyve nagymértékben gyengítette az ő munkaerő-piaci helyzetüket azzal, hogy rendes felmondással is kirúghatóvá váltak. Szalai Piroska sajnos ezzel kapcsolatban rosszul nyilatkozott, ő azt állította, hogy felmondási védelem illeti meg a háromévesnél fiatalabb gyermeket nevelő asszonyokat. Ez sajnos nem igaz. Abban az esetben, ha nincs olyan munkakör az adott munkáltatónál, ami véleményük szerint megfelel a munkavállaló képesítésének, akkor a nők kirúghatóvá válnak. Ezt mindenképpen meg kell szüntetni. Nagyon méltatlannak tartjuk azt, hogy azt az asszonyt, aki gyermeket vállal és ez a gyermek háromévesnél fiatalabb, az a pluszvédelem nem illeti meg, ami korábban egyébként rendelkezésre állt.

Hozzáteszem, fontosnak tartanám azt is, hogy változassanak azon a jogszabályon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ami a kisgyermekes nők képzését korlátozza. Én ebben is nagyvonalúbb lennék a kormánypártok helyében.

Köszönöm. (Dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tájékoztatom a képviselő asszonyt, hogy az ülésterem csapadékmentes (Derültség.), tehát úgy gondolom, hogy a védelemre nem biztos, hogy szükség van. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Bohóc!)

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Bertha Szilvia képviselő asszony, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót.

BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Jobbik is maximálisan egyetért ezekkel a kezdeményezésekkel, ahogy nagy részét már a munka törvénykönyvének tárgyalásakor is benyújtottuk módosító javaslatként. Természetesen a kormány nem fogadta el, és leszavazták.

Azonban azt hozzá kell tenni, hogy mindamellett, hogy védeni kell a gyermekes nőket a munkában, emellé oda kell tenni a másik oldalról a munkáltatók számára a kompenzációt. Ugyanis hiába mondta MSZP-s képviselőtársam, hogy ez nem igaz, hogy hátrányba fognak kerülni a fiatal, esetleg gyermekvállalás előtt álló nők; ez tény, hogy hátrányba kerülnek, amennyiben nincs megfelelő kompenzáció a munkáltatók felé, amiért megéri vállalni a kisgyermekes nők foglalkoztatását.

A másik, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt vannak némi fogalmi tévedések. Tehát úgy tűnik, hogy az MSZP-frakció nem nagyon áll a helyzet magaslatán, amikor a gyermeknevelési támogatásokról kell beszélni. Ugyanis itt egy olyan konstrukciót raktak össze, hogy egy munkavállaló szülési vagy gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra megy, de közben nem igényel sem gyedet, sem gyest. Ez nem egy reális, életszerű felfogás, de konkrétan nem tudjuk, hogy miről szól a törvényjavaslatnak ez a része.

Ettől függetlenül a többit támogathatónak ítéljük és támogatjuk, csak felhívnám a figyelmet, hogy kicsit mélyedjenek el a családok mindennapjaiban, mert ez nem egy életszerű gondolatsor.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Lenhardt Balázs, független képviselő. Megadom a szót kettőperces időkeretben.

DR. LENHARDT BALÁZS (független): Bocsánat, elnök úr, véletlenül nyomtam meg a gombot, nem kívántam élni a felszólalás lehetőségével.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e... (Jelzésre:) Bocsánat, Varga képviselő úr, parancsoljon, öné a szó.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd mondjam, hogy elképesztően sajnálom, hogy a kormánypártok ezúttal sem szólaltak meg az előterjesztés tárgyalásakor, csakúgy, mint a bizottsági ülésen sem tették ezt. Ott a kormány képviselője szólalt meg, és azt mondta, hogy kiszolgáltatottá kell tenni a hároméves kornál kisebb gyermeket nevelő anyákat, mert ez a rugalmas munkaerőpiac. Ezt utasítottam el, de most sem reagáltak erre.

Hadd mondjam azt, hogy köszönöm Szél Bernadettnek a támogató szavakat, hasonlóan látunk sok kérdést ennek kapcsán, és én úgy érzem, hogy a kormánypártok képviselőivel is szembejönnek már szerintem most ezek a problémák vagy észrevételek. Ha tartanak fogadóórát - ha tartanak -, akkor valószínűleg tájékozódhatnak ilyesmiről. Ha nem, akkor pedig még a következő hónapokban sok érdekes helyzetet fognak tapasztalni.

Három témát érintett a javaslatunk, ebből kettő szemléletbeli kérdés. Tehát még csak - azt mondom - különösebb költségvetési hatásai sincsenek, hiszen a bölcsődei elhelyezés kapcsán az egy szemléletbeli kérdés, hogy önök a dolgozó szülőket támogatják-e ebben a kérdésben. Azt kell mondjam - és ezt Bertha Szilviának is mondom -, nekünk egyértelmű az álláspontunk, és ez egyértelműen érthető az előterjesztésből is: akinek háromévesnél kisebb gyermeke van, az részesüljön munkaerő-piaci védelemben. Ez rengeteg kisgyermekes anyának lenne segítség.

Ez az általános elvünk, javaslatunk, el lehet dönteni, hogyan viszonyul ehhez egy politikai párt. Aminek valamilyen költségvetési kihatása nyilván van, az pedig a dupla gyes lehetősége, tehát annak az egyértelműsítése, hogy gyermekenként, ahány gyermeket nevel valaki, és ha ezek a kisgyermekek életkorban közel vannak egymáshoz, akkor mindegyikőjük után igénybe veheti a szülő a gyest. És itt az öregségi nyugdíjra utaló másik szabálynak az ellentmondását pedig fel kellene oldani.

A helyzet egyértelmű. Sajnos az is, hogy abból, hogy nem szólaltak meg, hogy támogatják-e az előterjesztést, sajnos azt is egyértelműnek látom. Én azonban mégiscsak arra kérem önöket, gondolják még egyszer végig, ezek olyan javaslatok, amelyeket szakmai szervezetek, kisgyermekes családok az elmúlt hetekben, hónapokban sokszor elmondtak a média nyilvánosságát is felhasználva. Itt az utolsó parlamenti ülés, van még most lehetőségünk kijavítani ezeket az élethelyzeteket.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Felszólalások:   83-88   89-98   99-100      Ülésnap adatai