Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BALCZÓ ZOLTÁN európai parlamenti képvi­selő: Elnök úr, köszönöm a szót. Három kérdésre szeretném megadni a személyes válaszomat. Az első: létező veszély-e a kötelező kvóta Magyarországra nézve? Indokolt-e a jelenlegi alaptörvény-módosítás, és szükség lesz-e további küzdelemre?

Igen, a kötelező betelepítés létező veszély. Élő határozat van erről, a Miniszterek Tanácsa 2015 szep­temberében meghozta. Ez napirenden van. A kikényszerítésére születtek megdöbbentő javaslatok; a Bizottság részéről az, hogy az az ország, amely nem fogadja be az előírt létszámú migránst, az migránsonként 250 ezer eurót, 75 millió forintot kell hogy fizessen. És elárulták magukat, azt mondták, ez nem büntetés, ez szolidaritás, mert ennyibe kerül egy migránsnak körülbelül az ötéves felkészítése, hogy netán a munkaerőpiacon helyet találjon. Szolidaritási alapon Magyarország legyen évi 15 millióval szolidáris? Egy olyan ország, ahol a minimálbér a létminimum alatt van? Nem is beszélek a nyugdíjasokról. Ez teljesen abszurd!

Egyébként nem 1200 migránsról van szó. Úton-útfélen elhangzik az Európai Parlamentben, hogy ez ál­landó algoritmus legyen a szétosztásra, és Tim­mer­mans alelnök 2015 végén azt mondta, hogy csak ebben az évben másfél millió migráns érkezett. Ennek alapján érezzük azt, hogy ennek milyen súlya van.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Orbán Viktor azt mondta a minap, hogy reméli, hogy az Európai Bizottság belátja, hogy a miniszterelnökök döntésével szemben nem lehet napirenden tartani a kötelező kvóta kérdését. Nos, sajnos nem ez a helyzet. Nem igaz az, hogy bürokraták állnak szemben a politikusokkal, mert politikusok hozták a 2015. szeptemberi döntést a Miniszterek Tanácsában, és 2016. február végén a csúcson a miniszterelnökök erősítették meg, hogy ennek a végrehajtása minden elemében kötelező, ahol ezt a tanácskozási következtetést egyébként Orbán Viktor is elfogadta a 27 európai vezetővel együtt. Tehát sokkal súlyosabb a helyzet.

Az Alaptörvény módosítása, igen, indokolt. Ki kell egészítenünk az Alaptörvénynek azt a részét, amelyben gyakorlatilag elfogadtuk az Európai Unió jogának elsőbbségét azokkal a passzusokkal, amelyek bevezetik a számunkra nagyon fontos alkotmányos identitás fogalmát, és ezt nyilvánvalóan a saját önálló alkotmányos hatáskörünkben kívánjuk meghagyni. Igen ám, de ha ezt elfogadjuk, ezzel célba értünk? Megint a miniszterelnök urat idézem: „Az egy bonyolult kérdés, hogy a nemzeti jogok és az EU jogszabályai milyen viszonyban vannak egymással.” Nos, igen, ne gondoljuk azt, hogy ezt a jogi érvelést el fogják fogadni.

Látom, hogy hogy fogadták az Európai Parlamentben az érvénytelen népszavazást. Arra használták ki, a szocialista frakcióvezető rögtön kijelentette, hogy a magyar nép többsége milyen józan, szembefordult ezzel a rasszista kormánnyal, és a többségre hivatkozik azért, mert nem érte el az 50 százalékot a részvételi arány. Természetesen ez nincs így. Tudjuk, hogy a támogatottság valójában megvan, és egyébként abban is igaza van Vona Gábornak, hogy az MSZP egy politikai lehetőséget kapott, hogy ezt az alkotmányozást bírálja.

De itt hadd mondjam el Morvai Krisztina érvelését, ami elhangzott az Európai Parlamentben. Jogi értelemben akkor nem tehetnék meg ezt a módosítást, ha 50 százalék fölötti részvételnél az igenek kerültek volna többségre. Erről pedig szó sincs. Tehát itt további kemény küzdelmet kell majd vívni az európai színtéren.

És azt tudom ígérni, hogy mi a Jobbik nevében ki fogunk állni e magyar érdek mellett ugyanúgy, ahogy megtettük 2015. szeptember 2-án (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a magyarországi helyzet tárgyalásánál, ahol a baloldaliak szankciót követeltek, a Fidesz pedig részt sem vett az ülésen. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)