Felszólalás adatai

Felszólalások:   19-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében annak vezetője, Harrach Péter úr kért napirend előtti hozzászólásra lehetőséget: „Mi a kereszténydemokrácia lényege?” címmel. Parancsoljon, frakcióvezető úr!

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásom elején én is megemlékezem a fájdalmas trianoni békediktátumról. Ez a megemlékezés kapcsolódik ahhoz a mondathoz, ami már elhangzott ma itt a parlamentben. Ez a nemzet élni akar, és ez a kapcsolódás nem más, mint a nemzeti összetartozás napja. Így ez a nap nem csupán a fájdalmas megemlékezésé, hanem az összetartozás ünnepléséé is egyúttal.Még egy gondolatot engedjenek meg: hadd gratuláljak Szabó Timeának, nem annyira a felszólalásához, inkább az állapotához! Kívánom, hogy egészséges gyermeke legyen és boldog családi élete. (Szabó Timea: Köszönöm. - Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Minden, a magyar parlamentben ülő párt elkötelezett a demokrácia iránt. Ez az elköteleződés három irányból táplálkozhat: a liberális demokrácia, a kereszténydemokrácia, illetve a szociáldemokrácia megközelítéséből. Azt látjuk, hogy a liberális demokráciának nevezett megközelítés válságba került. Ez a válság pedig elsősorban antropológiai jellegű, tehát világnézeti probléma, amiből azonban következnek társadalompolitikai következmények is.

Mivel a kormányzat a következő időszakot egy kereszténydemokrata szemléletben képzeli el, ezért talán érdemes néhány szót szólni arról, hogy mit is jelent a kereszténydemokrácia. Elsősorban a keresztény ember- és társadalomképből indulunk ki, és ha megengedik, két fontos pillérre hívnám fel a figyelmet, amit ez a még hátralévő három perc megenged.

Az egyik az, hogy mi a teljes embert tekintjük, és nem csupán egyes vonásokat ragadunk ki az emberi jogokból és azt abszolutizáljuk, hiszen ez az, ami ma jellemző a liberális demokrácia képviselőire. Az emberi jogokat a felelősséggel, vagy ha úgy tetszik, a kötelességekkel együtt nézzük. Ezzel válik az emberképünk teljessé, és ha valamit konkrétan ebből most következtetni kellene, akkor hadd említsem meg azt a kormányzati szándékot, ami a munkaalapú gazdaságot és a munkaalapú társadalmat említi. Hiszen a munka nem csupán lehetőség, hanem felelősség is az ember számára, ilyen értelemben a jogaink és a kötelességeink, a felelősségünk összefügg. Ezért nyugodtan építhetjük a jövőnket egy munkaalapú társadalomra és gazdaságra. (Varju László: Szarvashiba!)

A következő pillére ennek a kereszténydemokrata értelmezésnek az, ami következik az emberképünkből, ez pedig az ember társas lény mivolta. Ha az ember társas lény, akkor fontosak a közösségek. Ezek a közösségek a másik pillérét alkotják a mi demokráciaértelmezésünknek, ami természetesen a ma már emlegetett családdal mint legkisebb közösséggel kezdődik, folytatódik az egyházi és civil közösségekkel, természetesen a valódi civil közösségekre gondolok, és folytatódik a nemzet egészének közösségével, ami a mai nap folyamán különös aktualitást kap.

És hogy miért van szükség erre a kereszténydemokrata értelmezésre ma Magyarországon, az nyilvánvaló: azért a válságért, amit látunk Nyugat-Európában. Ahogy említettem, ez a válság antropológiai gyökerű, vagyis az emberi jogok téves értelmezéséből és abszolutizálásából következik, és olyan jelenségeket tartalmaz, amik bizony nálunk elkerülendők lehetnek. Ha megengedik, azért ebből is néhány gondolatot idéznék, hogy mit jelent ma a nyugati világban ennek a válsága. Jelenti elsősorban azt, hogy az említett emberkép eltorzul, vagyis olyan, az emberi természettel ellentétes törekvések jelennek meg, amik a normális emberi kapcsolatokkal, házasság- és családképünkkel ellentétesek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és nem felelnek meg az emberi természetnek.

Lehetne sorolni sokáig. Lesz még alkalmunk erre. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Ismét Rétvári Bencének adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Valóban, amikor az európai civilizáció alapjait kell újra megnéznünk, hiszen a bevándorlási krízis miatt Európának újra a saját identitását fel kell fedeznie vagy felfedezi, és úgy lesz eredeti, hogy az eredetihez visszatér, vagy eltűnik, mint sok másik civilizáció a történelemben, akkor fontos tisztázni, hogy pontosan mit is gondolnak erről a liberálisok, baloldaliak vagy kereszténydemokraták, nemzeti gondolkodású emberek. Azt láthatjuk, hogy az elmúlt generációkban a liberalizmus eszmeileg a baloldalt Európában nagyrészt felfalta, és a szociáldemokrata értékeket a liberális értékek uralták vagy szorították ki. Éppen ezért ez már egy balliberális vagy ultraliberális gondolkodás leginkább, ami a nemzeti és kereszténydemokrata gondolkodással nemcsak Magyarországon, de Európa minden országában szembekerül egymással. Választásról választásra lehet látni - legutóbb az olasz választásoknál -, hogy az emberek miként akarják Európa egyre több országában a régi balliberális eliteket fenékbe billenteni és helyette egy nemzeti, kereszténydemokrata alapelvű politikát megvalósítani Európa egyre több és több országában. De azt is láthatjuk, hogy azért nem egyik napról a másik napra fog ez megtörténni és nem olyan egyértelműen, mint ahogy ez Magyarországon is megtörtént az elmúlt években. De Magyarországnak van olyan kormánya, amely kiáll a nemzeti érdekekért, amely szembe mer szállni a hatalmat birtokló elittel, még ha az nem is látható, még ha az fantomként létezik csak, és csak a különböző jelekből lehet észrevenni, hogy milyen irányban tevékenykedik.

Magyarország szembeszállt vele, éppen ezért Magyarországgal szemben minden héten különböző kötelezettségszegési, monitoring-, vagy hasonló eljárásokat indítanak, hogy ezzel próbálják elrettenteni az európai parlamenti választások előtt az összes többi hasonló nemzeti pártot Európában, hogy ne merjen a magyar útra lépni, mert ugyanezeket az eljárásokat kapja Brüsszelből.

Nos tehát, ha a kereszténydemokrata alapokat nézzük, kereszténydemokrata alapon állunk és megnézzük, hogy mi áll ezzel szemben a balliberális oldalon, akkor, míg ott a nyílt társadalom eszméje az, amely leginkább dominálja a nyugat-európai gondolkodást, nekünk egyfajta közösségi társadalmi eszménk van.

A mi közösségi társadalmunk az identitásban összekötő kapcsot lát abban, hogy valakinek mi a szülőföldje, hogy mi a nemzetisége, hogy mi a vallása, hogy milyen kulturális közösséghez tartozik. Ezt mi mind-mind összekötő kapocsnak látjuk, míg a nyílt társadalom eszméjének liberális követői ebben csak a diszkrimináció alapját látják, azt, hogy valakit ezért lehet hátrányos megkülönböztetésben részesíteni. Ők úgy tekintik, hogy az egyénnek egy folyamatos küzdelme van a világgal, folyamatos küzdelme van a hatalommal és a többi emberrel, hiszen a nyílt társadalom liberális filozófusai számára mindenki potenciális jogsértő. Minden ember szerintük abban érdekelt, hogy valakinek valamilyen jogát megsértse és őt diszkriminálja.

Ezzel szemben mi az Alaptörvénybe is a szabadság és a felelősség kifejezést iktattuk és nem azért, mert így gondoltuk, hanem azért, mert a nemzeti konzultációban az emberek elsöprő többsége, több mint 90 százaléka azt mondta, hogy nem egy régi liberális alaptörvényt szeretne, amely csak jogokról beszél, hanem egy konzervatívabb, kereszténydemokrata alaptörvényt, amely jogok és kötelességek egyensúlyáról beszél, ezért szól a szabadságról és felelősségről is az Alaptörvényünk. Éppen ezért mi nem potenciális jogsértőt látunk a többi emberben, hanem egy közösségnek a részét.

A liberálisok és a balliberálisok csak az állami újraelosztásban hisznek, ez látható a különböző nemzetközi kimutatásokban is, míg mi az emberek aktivizálásában hiszünk. Ez pedig látható az eredményeinkből is, hiszen jóval több ember, most már 750 ezerrel több ember dolgozik, és így sikerült a szegénység ellen is fellépnünk, nemcsak az újraelosztás eszközeivel, hanem az aktivizálás kereszténydemokrata eszközeivel is. A nyílt társadalom követői úgy tekintenek a nemzeti kultúrára, mint egy fogyasztási cikkre, mint egy lecserélhető termékre.

(14.20)

Mi pedig, kereszténydemokraták, úgy gondolkodunk róla, hogy a közösségi társadalomban igenis a kultúra egy lelki gyökér, egy olyan összekötő kapocs, amelyben felnövünk, amely meghatározza az életünket, amely olyanná tesz minket, amilyenek vagyunk. Enélkül, ha ez elvész, akkor mi magunk vesznénk el. Ezért fontos nekünk az anyanyelv, a szülőföld és a nemzeti kultúra.

A nyílt társadalom követői, a liberálisok tagadják a közös erkölcsiséget, nem hisznek abban, hogy lehet egy közös erkölcsi mérce, mindenki csak önmagát ítélheti meg szerintük. Szerintünk a közösségi társadalomban igenis vannak közösségi értékek. Éppen ezért mi nemcsak intézményekben hiszünk a demokráciában, hanem a közös erkölcsben is. A nyílt társadalom követői, a liberálisok és a baloldaliak úgy gondolják, hogy ha van egy társadalmi probléma, létrehoznak egy intézményt, és ezzel megoldják a problémát. Mi pedig úgy gondoljuk, hogy a társadalom közös erkölcsével együtt kell állami eszközökkel ezeket a problémákat megoldani. Ők nem államférfiakban hisznek, hanem celebekben, akik megcsinálhatók, megmérhetők és lecserélhetők, fogyaszthatók, mint a fogyasztói társadalomban minden más. Mi a személyekben és a személyek erkölcsi tekintélyében is hiszünk. Szerintünk a férfi és a nő kiegészíti egymást, szerintük inkább egyik el akarja nyomni a másikat. Ők a rendezettségben diktatúrát látnak, mi a rendezettségben hierarchiát látunk, amely az emberek szabadságát biztosítani tudja. Őszerintük közösséget csak a fogyasztás tud teremteni, de ez zsákutca, mert akinek nincs elég pénze, az a fogyasztásban is alulmarad ebben az esetben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Éppen ezért mi a kereszténydemokrata jövőképben hiszünk, mert a XXI. század egyik legnagyobb problémáját is, az emberek elmagányosodását és a nemzeti értékek tagadását a kereszténydemokrácia tudja kivédeni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   19-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai