Felszólalás adatai

Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Napirend előtti hozzászólásra jelentkezett a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője, Harrach Péter képviselő úr: „A családi életre nevelésnek helye van a NAT-ban” címmel. A képviselő úré a szó.

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző napirend előtti felszólalás részben érintkezik azzal, amit én mondani szeretnék. Ennek kulcsszava a felelős párkapcsolat. Amit államtitkár úr válaszában elmondott, az jogi és szolgáltatási válasz, én viszont egy világnézeti mondatot szeretnék mondani. Számunkra a nők és férfiak méltósága azonos, és ezt a méltóságot semmivel nem lehet megsérteni, vagyis minden erőszak ellen vagyunk, különösen a gyermekek és nők elleni erőszak ellen.Amiről viszont szólni szeretnék, az kapcsolódik egy történethez. Mindnyájan ismerjük, nemrégen látott napvilágot, egy német iskola beiskolázott gyerekeiről van szó, akik között egy német anyanyelvű volt. Ez direktben nyilván a migrációra tett utalást jelenti, de én egy indirekt üzenetét szeretném továbbvinni, ez pedig két kultúrának a családképe. A keleti ember családban él és családban gondolkodik, ez támaszt jelent neki, és megéli a gyermekvállalás és -nevelés örömét. A nyugati kultúrában azonban az utóbbi évtizedekben az értékrendben lecsúszott a család megbecsülése, és a nyugati ember hajlamos családon kívül élni az életét. Ennek egyik eredménye az, hogy a népesedési helyzet folyamatosan romlik, a másik pedig, hogy az egyéni érvényesülés, a gyermekek személyiségének fejlődése, az egyéni boldogság csorbul.

Mi az, amit lehet tennünk nekünk? Csináltunk egy felmérést, aminek néhány adatát szeretném ismertetni, és ez talán a megoldásra is választ ad. Megkérdeztük egy reprezentatív felmérés keretében a legnépesebb korosztályt, a 40 körülieket  alatta, fölötte, ez 1,6 millió ember , hogy a várt gyermekáldás miért maradt el. Két adat idekívánkozik: 40 százalékuk gyermektelen, abban a korban, amikor már csak egy-két évük van a gyermekvállalásra, és 32 százalékuk párkapcsolat nélkül él. Úgy pedig elég nehéz gyermeket vállalni.

Mit lehet tenni? Nyilván a párkapcsolati kérdésbe nem lehet beleszólni, hiszen ez magánügy kérdése, azonban ha megnézzük, hogy miért futnak zátonyra a családi életek, akkor ugyanaz a válasz érkezik sok esetben, ez a párkapcsolaton belüli problémából adódik. Tehát amikor azt keressük, hogy hogyan lehet a népesedési helyzeten javítani és a családok helyzetét, állapotát jobbá tenni, akkor mindig a felelős párkapcsolatról kell szólnunk.

Mit is jelent az a felelős párkapcsolat? Nyilvánvaló, hogy a másik megbecsülését jelenti, jelenti a tiszteletet, jelenti az érdekeinek a figyelembevételét és a hosszú távú elköteleződést. Itt talán lehet biztatni a fiatalokat némi bátorságra, hogy az elköteleződés nekik is jó és mindenkinek jó, de elsősorban a gyerekeknek jó, hiszen ha egy gyermeknek van apja és anyja, az mindenképpen a fejlődését segíti. Persze, az is igaz, hogy a gyermekvállalás és a gyermeknevelés áldozattal jár, és ezt mindenképpen vállalni kell.

A családi életre nevelés ilyen értelemben hasznos lehet a gyermekek és a fiatalok számára, hiszen a családalapítás kezdődik ezzel a hosszú távú elköteleződéssel, a felelős párkapcsolatról kell hogy halljanak a gyerekek, és akkor nyilván más lesz a családok helyzete is. A kérdés persze az, hogy ha nem látnak mintát otthon, akkor hogyan lehet ebből mégiscsak egy életforma. Nyilván valamit ér az, ha az iskolában a nevelésnek része a felelős párkapcsolatra nevelés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ezt kívánom én nemcsak a nemzetnek, hogy fennmaradjon, hanem a családoknak, hogy boldogok legyenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót válaszadásra. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezetõ Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ha működő családok vannak Magyarországon, akkor tud az ország is jól működni. Ön is egy felmérést idézett, engedje meg, hogy én is egy friss, pár hetes felmérést idézzek, amelyet a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért, a kormányzat családpolitikával foglalkozó háttérintézménye készített. Ebben azt kérdezték, hogy a gyermekvállalásnál milyen szempontok a fontosak, mi az, ami lényegesebb, mi az, ami kevésbé lényeges. 50 százalék környékén említették meg a válaszadók, hogy a megfelelő és biztos anyagi háttér szükséges a gyermekvállaláshoz, a családalapításhoz, de ennél jóval magasabb arányban, 70 százalékuk mondta a megkérdezetteknek, hogy a megfelelő lelki és érzelmi háttér fontosabb, és 100 százalékban jelölték azt meg, hogy a gyermekvállaláshoz alapvető a testi, szellemi és lelki érettség egyaránt.Tehát amikor a gyermekvállalással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk, látnunk kell, hogy fontosak természetesen az anyagi körülmények is, ezért az elmúlt években a kormányzat kiemelkedő lépéseket tett, hiszen 2010 és 2019 között 1000 milliárd forint alatti összegről 2000 milliárd forint fölötti összegre nőnek a családtámogatások, tehát a családokra kétszer annyit, több mint kétszer annyit fordítunk, mint amennyit 2010-ben az elődeink fordítottak. És ha a nemzeti össztermékhez viszonyítva nézzük, ott is 4,5 százalékot találunk; sőt, most már magasabb is, mint 4,5 százalék a családokra, a gyermeket nevelő családokra fordított költségvetési kiadás, miközben a legfejlettebb országok átlaga körülbelül 2,5 környékén van, tehát az is körülbelül fele a mai magyar értéknek.

(14.00)

De az anyagi javakon, az anyagi biztonságon kívül a válaszadók nagyon fontosnak tartották ennek az érzelmi biztonságnak, lelki biztonságnak a meglétét, amely egyfelől jelentheti az ország családbarát gondolkodását, a kormány családbarát intézkedéseit, de ahogy ön is mondta, tisztelt képviselő úr, jelentheti azt is, hogy azon a 12 éven keresztül, amíg iskolába járnak a gyermekek, addig a családi életre nevelés fontos része legyen az iskolai oktatásnak. Nemcsak közoktatási törvénynek nevezzük az oktatást szabályozó jogszabályunkat, hanem köznevelési törvénynek, hiszen nemcsak ismeretet ad át, nemcsak lexikális tudást ad át az iskola, hanem mintákat is mutat, példát is ad, értékekre is orientál az iskola, ezért fontos, hogy a nevelésnek fontos része legyen a családi életre nevelés.

A család évezredek óta egy természetes közösség. Látjuk, hogy balliberális oldalról igyekeznek jogszabályokkal annak a természetes mivoltát kétségbe vonni és megváltoztatni annak a jogi definícióját is, de ettől függetlenül, mióta emberiség az emberiség, a család mindig és mindenkinek ugyanazt jelentette. Ugyanakkor napjainkban sokkal nagyobb feladat, mint korábban a családnak és a karriernek az összehangolása. Ebben például a családi életre nevelés jó példákat, jó mintákat adhat; ezt a témát, azt hiszem, hogy manapság egy tizenéves fiatallal érdemes végigbeszélni, érdemes végiggondolni. A Nemzeti alaptantervben műveltségi területenként jelenhet meg különböző módon a családi életre nevelés, a gyermek erkölcsi érzékének kialakításakor, önismeretének kialakításakor vagy testi-lelki egészségének a kialakításakor.

Ma a világban sok minden változik körülöttünk, de az alapvető értékek ugyanazok kell hogy maradjanak, éppen ezért a harmonikus családi életnek a bemutatása fontos lehet, hogy az mindenki számára egy elérhető cél az életében, ha nem a legfontosabb cél az életében. A felelős párkapcsolatoknak a kialakításáról való beszélgetés, azt hiszem, hogy fontos lehet az iskolákban; a családi szerepekre való felkészülés, a családi életben felmerülő esetleges konfliktusoknak a békés kezelése, ezek mind-mind olyan kérdések, amelyeknek helye van a Nemzeti alaptantervben is, helye van az iskolákban is, hiszen bár ezeket alapvetően nyilván mindenki a családban sajátítja el, ott ismeri meg, de egyre több minden a családból az iskolába tevődik át, éppen ezért fontos ezeknek a kérdéseknek a feldolgozása ott is.

Önök is mindnyájan tudják, hogy a Nemzeti alaptantervnek egy nagyon széles körű konzultációja zajlik, először egy szakmai, most pedig egy teljesen plenáris, mindenki számára nyitott konzultációs időszakban vagyunk.

Több ezer oldalra mérhető az a javaslatcsomag, ami a Nemzeti alaptantervhez érkezett, és emellett egy olyan is található, amelyet több mint tízezren írtak alá, és azt kéri, hogy a családi életre nevelés legyen része az új Nemzeti alaptantervnek. Azt kell hogy mondjam, hogy itt nyilván nyitott kapukat döngetnek az ezt megfogalmazó beadványtevők, ez nekünk is célunk, hiszen családbarát országgá akarjuk tenni Magyarországot. Bízunk benne, hogy mindenkinek a tanulási-nevelési folyamatában nemcsak irodalomból, nemcsak hon- és népismeretből, nemcsak erkölcstanból és etikából vagy nemcsak pénzügyi és gazdálkodási ismeretekből a családi kassza kapcsán, hanem szinte minden területén az új Nemzeti alaptantervnek és az oktatásnak a családbarát szemlélet meg fog valósulni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai