Felszólalás adatai

Felszólalások:   23-26   27-30   31-32,39-42      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Ház! A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter képviselő úr napirend előtti felszólalásának címe: „A családok védelme nemzeti ügy”. Parancsoljon, képviselő úr!

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A családok védelme valóban nemzeti ügy. Ebben a kérdésben is le kell vetnünk a pártpolitikai gúnyát, és meg kell próbálni egységes választ adni erre a kérdésre, lehetőleg azt a választ, amit a magyar emberek is adni fognak.Ha megnézzük a magyar családpolitika történetét, akkor azt kell látnunk, hogy ez egy százéves történet, 1912-ben kezdődött. Először olyan események voltak, amik gyakorlatilag foglalkoztatáspolitikai, otthonteremtési és ehhez hasonló közegészségügyi kérdésekkel segítették a családok helyzetét, de a háború után is a gyed és a gyes bevezetése egy pozitív lendületet adó intézkedés volt. Volt azonban egy nagy megtorpanás, ez pedig a Bokros-csomag, amikor szegénypolitikává tették a családpolitikát. ’98-ban helyreállt a rendszer, de újból történt egy megtorpanás 2005-ben, amikor az adókedvezményt gyakorlatilag leépítették. Miért fontos ez? Azért, mert az a szakma véleménye, hogy a folytonosság, a biztonság megteremtése, a kiszámíthatóság a legfontosabb a családpolitikában. És ha ezt meg tudjuk adni, akkor megvan a konkrét eredménye, mint ahogy már bontakozik is.

Néhány konkrét intézkedést hadd említsek 2010-től, amik fontosak voltak a családpolitikai intézkedések újraépítéséhez! Tudjuk azt, hogy 2000 milliárd forint fog jutni jövőre már családtámogatásra, ez a duplájára nőtt. Egymillió család kap az adókedvezményből támogatást. Én nagyon fontosnak tartom a gyed extra bevezetését és a nagyvonalú otthonteremtési programot. Egy konkrét eredményt is kell hogy mondjak, ami már a demográfiai helyzetet jelenti: 1,25 termékenységi mutató után 1,5-re nőtt ez a szám, tehát ezeknek az intézkedéseknek megvolt a hatása. Azonban itt fel kell tennünk magunknak egy kérdést, hogy ez miért nem látszik egyértelműen a népességcsökkenés megállításában.

(14.00)

Ha megnézzük a korfát, akkor világossá válik, hiszen minden évben több, a számítások szerint utoljára 25 ezer szülőképes nő ment ki a rendszerből, érthető, hogy ezt nem tudta még a teljes termékenységi arányszám növekedése pótolni. Ezért kell mindent megtennünk annak érdekében, hogy olyan családtámogatási elemeket vezessünk be, amelyek ezt a számot tovább javítják, egészen odáig, hogy a társadalom képes legyen reprodukálni önmagát.

Ha megnézzük azt a kérdést, ami indokolja a mai felszólalásomat, a nemzeti konzultáció kérdését, akkor azt kell látnunk, hogy két területen az igények kielégítése érdekében lépések, pontosabban kérdések történnek, amelyekre a magyar emberek majd megadják a választ. Az egyik a családalapítás kezdetén lévő fiatalok támogatása. Mindnyájan tudjuk, hogy nem elég a kibocsátó családnak a támogatása és az eddigi családtámogatási elemek, hanem itt erősíteni kell, mint ahogy a kettős terhet viselő, gyermeket nevelő nőknek a foglalkoztatása is olyan kérdés, amit fel kell tennünk.

Még annyit engedjenek meg, hogy számunkra, és remélem, mindnyájunk számára a család önmagában is érték, ez az érték egy szóval vagy egy mondattal úgy foglalható össze, amit a nagycsaládosok fogalmaztak meg: családban élni jó. Amikor egy fiatal férfi és nő egymásra talál, a fenntartás nélküli önátadás és a feltétel nélküli elfogadás élményét megérzi, akkor fogadhatják az új élet csodáját, amit nemcsak a magzati fejlődésben, hanem a megszületésben is átélnek, és a gyermeknevelés örömét, ami nagyobb, mint az áldozat, ezt is megtalálhatják. Én azt kívánom a magyar fiataloknak (Az elnök csenget.), hogy érezzék meg ezt az élményt, a nemzetnek pedig a gyarapodást. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Európa napjainkra az üres bölcsők kontinense lett. Európában sok minden megvan, a történelmi örökség, a politikai erő, a gazdasági erő, a gazdasági innováció, csak egyvalami hiányzik: a gyerekek, az egyre bővülő családok. Éppen ezért sokan Európában úgy gondolják, hogy ha megvan a többi feltétel, csak a gyerekek hiányoznak, akkor máshonnan kell fiatalokat, máshonnan kell gyerekeket behozni Európába, és az európai gyerekek helyett afrikai fiatalokra cserélnék Európa népességének jó részét. A magyar emberek eddig azt mondták a különböző alkalmakon, akár nemzeti konzultáción, akár népszavazáson, akár más fórumokon, hogy ők erős nemzettudat alapján nem ezt az utat választanák, hanem a magyar családokat erősítenék meg, és a családok évében egyfajta visszajelzést vagy egyfajta jövőre vonatkozó utasítást kérünk a magyar választóktól, a magyar emberektől, hogy ezen az úton miként haladjon tovább a magyar kormány. 2018 a családok éve, így duplán is indokolt, hogy épp ebben az esztendőben egy nemzeti konzultáció formájában kérjük ki a magyar emberek véleményét arról, hogy mit tegyen a kormány a családok védelmében. Mindenképpen fontos ez, hiszen Európa más országai külső erőforrásra akarnak támaszkodni, más kontinensek gyermekeit akarják behívni Európába, ezzel veszélyeztetve a kontinensnek nemcsak az identitását, de a biztonságát és a jövőjét is, amíg mi a magyar családok megerősítésében, a gyermeket nevelő családok támogatásában látjuk a jövőt.

Fontos szempont, hogy miként támogassuk a fiatal házaspárokat, kell-e, hogy nekik az állam további támogatásokat adjon. Önök is tudják, önök is ismerik, hogy adókedvezményt már igénybe vehetnek a friss házasok, több éven keresztüli 5 ezer forintos adókedvezményt, és ebben többen már részesedtek is, összesen 50 ezer házaspár volt az, amely ezt az állami nászajándékot (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.), ezt a 120 ezer forintos állami nászajándékot már igénybe vette. De vajon más formákban is kell-e támogatnunk a fiatal házaspárokat, már csak azért is, hiszen tudjuk, hogy ha valakik korábban vállalják az első gyermeküket, akkor nagyobb az esélye, hogy annak több kistestvére is születik, márpedig a magyar párok általában eggyel több gyermeket terveznek, mint amennyit végül vállalnak. Az államnak kell segítenie abban, hogy leküzdjük azokat az akadályokat, amelyek a tervek és a valóság között vannak.

Az is fontos, hogy a gyermekvállalás további támogatására milyen eszközöket nyújtson be a parlament elé a kormány törvényjavaslatban formájában, az is fontos, hogy a nők munkavállalását esetleg milyen további eszközökkel tudjuk segíteni. Ha megnézzük a költségvetési törvényekben is, hogy a családok támogatására miket költöttek különböző kormányok, akkor azt láthatjuk, hogy amíg erre 1000 milliárd forint sem volt a 2010-es, szocialista kormányok által benyújtott utolsó költségvetésben, a jövő évi, már elfogadott költségvetésben több mint 2000 milliárd forint szerepel a magyar családok támogatására. 2011 és 2018 között a magyar családoknál maradt 1900 milliárd forint megtakarítás, 1900 milliárd forintnyi adót és 1900 milliárd forintnyi járulékot kellett összességében nem befizetniük a családoknak. Ezeket az összegeket a gyermekek nevelésére, a család céljaira tudták fordítani, nem kellett befizessék a központi költségvetésbe. Azzal számoltunk a költségvetésben, hogy csak a jövő évben, 2019-ben 360 milliárd forintot fognak kitenni a családoknak járó adó- és járulékkedvezmények, ennyi pénz marad a gyermeket nevelő és dolgozó családoknál.

Ma Magyarországon 130 ezer olyan család van, amely sem adót, sem járulékot nem fizet, hiszen a gyermeknevelés költségeit adó- és járulékcsökkentés vagy -elengedés formájában ott hagyja náluk az állam, így nekik semmifajta adókötelezettségük nincsen a jövedelmük után, minden jövedelmüket az utolsó fillérig a gyermek nevelésére fordítják, nem fizetnek se adót, se járulékot, mert nem kell nekik, és az, hogy 2019-re 40 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes családi adókedvezménynek a havonkénti összege, ez 350 ezer kétgyermekes családot érint pozitívan.

Az is fontos, hogy a gyes már három évig jár; a frakcióvezető úr is említette a gyed extrát, ami egyrészről a gyermeknevelési támogatások melletti munkavállalást segítette; azokat segítette, akiknek rövid időn belül születtek a gyermekeik, a testvérgyeddel, vagy ikreik születtek, illetve azokat, akik rögtön a felsőoktatási tanulmányaik után vállaltak gyereket. Ezeknek köszönhető az, hogy amíg 2010-ben 200 szülőnek átlagosan 125 gyermeke született, most már 200 szülőnek 150 gyermeke születik Magyarországon, 20 százalékkal magasabb tehát a gyermekvállalási ráta, de azt láthatjuk, hogy újabb és újabb intézkedésekre lesz még valószínűleg szükség ahhoz, hogy ezt a kívánt szintre, 200 fölé tudjuk emelni. Ebben segítség az is, hogy a családok otthonteremtési kedvezménye ezekben a hónapokban bővülni fog, és a jövő évtől kezdve (Az elnök csenget.) már sokkal szélesebb körben, a kétgyermekesek és a háromgyermekesek is igénybe vehetik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   23-26   27-30   31-32,39-42      Ülésnap adatai