Felszólalás adatai

Felszólalások:   31-36   37-40   41-46      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter frakcióvezető úr, a KDNP részéről „Újabb intézkedés a társadalmi igazságosság jegyében” címmel. Képviselő úré a szó, parancsoljon!

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy a felszólalás témája, nem maga a felszólalás, a téma, nem hullámokat ver és ellenállást fakaszt, hanem csendes elismerést. Miről van szó? Az ápolási díj emelése egy határozott lépés volt az együttműködő és igazságos társadalom felé. Miért történhetett ez? Azért, mert a szolidaritás elve érvényesült. A szolidaritás érvényesüléséhez pedig hozzátartozik két dolog: egyrészt az erős gazdaság, egy versenyképes ország, másrészt a kemény munkát végző magyar emberek. Hiszen sikeres ország csak úgy képzelhető el, hogy minden társadalmi réteg és csoport megkapja azt, ami neki jár, márpedig ez az igazságosság definíciója, hogy mindenki kapja meg, ami neki jár. Másrészt viszont szükséges a szolidaritáshoz egyfajta érzékenység a döntéshozók részéről, leginkább azok támogatása, akik legjobban rászorulnak, és ebben az esetben az őket segítő ápoló-gondozó hozzátartozók megerősítése.Érdemes megnézni azt is persze, hogy mi történt eddig ennek a díjnak az emelésével. Volt az elmúlt nyolc évben 63 százalékos emelés azok részére, akik a legnehezebb helytállást tudják megvalósítani, hiszen számukra olyan hozzátartozó gondozása jutott, akik maguk nem képesek ellátni azt, ami az élethez szükséges. Született egy 50 ezer forintos támogatás mint nyugdíj-kiegészítés, hogy leegyszerűsítsük ezt a kérdést.

De nézzük meg talán, hogy mi történt most! Egy új támogatási kategória került bevezetésre, amely alapvetően az önellátásra képtelen gyermekek szüleinek jár, és tegyük hozzá, hogy életkori korlátozás nélkül, hiszen ezek a gyerekek, ha felnőnek is, ugyanolyan gondozásra szorulnak. Rögtön tegyük hozzá, hogy azok, akik ezt a gondozást végzik, a legnagyobb áldozatot vállalják, hiszen 24 órás szolgálatot vállalnak. Már most rögtön hozzáteszem, hogy az időből ki ne fussak: ha arra gondolunk, hogy mire van még szükség, akkor mindenképpen szükség van arra, hogy tehermentesítsük, tehát ne csak anyagi segítséget nyújtsunk, hanem konkrét tehermentesítést a szülőknek. Egy olyan szolgáltatás rendszerét kell továbbfejleszteni, ami képes napközben is segítséget nyújtani annak, aki 24 órán keresztül ezt a szolgálatot látja el. De ez a jövő év feladata lehet.

Mi történt ma? Tehát egy új támogatási kategória, a gyermekápolási díj bevezetése történt, ami havi 100 ezer forintos bruttó juttatást jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 10 százalékos nyugdíjjárulék-levonás van, akkor ez azt jelenti, hogy 90 ezer forint a nettó. Mi jár ezzel a nyugdíjjárulékkal? Az, hogy szolgálati időt jelent, tehát nyugdíjjogosultságot is szerez. Azt is tudjuk, hogy ’22-ig az akkori minimálbér összegéig fog emelkedni ez a támogatás. Az ápolási díjban jelenleg 50 ezer ember részesül, és ebből a gyermekeket nevelő 17 ezer, tehát indokolt a legrászorultabbak támogatása. Ez a költségvetésnek 11,5 milliárd forintot jelent, ami több annál, mint ami annak idején a civil szervezetek követelésében megjelent.

Úgy gondolom, hogy nemcsak a gyermekeket nevelőknek ez a jelentős támogatása az, amit üdvözölnünk kell, hanem minden gondozott családtagnak a gondozója kap olyan emelést, ami könnyíti, segíti az életüket. De természetesen ennek folytatása, ahogy említettem, elsősorban a szolgáltatások területén indokolt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(14.10)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úré a szó ismét.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is tette, azt hiszem, mindenkinek, amikor erről az élethelyzetről beszélünk, először is el kell ismerni tényleg azt a feladatát, munkáját, áldozatvállalását azoknak, akik ezt teszik, otthon ápolják a hozzátartozóikat. Ahogyan ön is említette, ez egy folyamatos segítség; nem is munkavégzésnek, inkább áldozatvállalásnak lehetne hívni, hiszen óriási mértékű kitartást, erőt, empátiát igényel, és bizony sokan teszik ezt, akár saját gyermeküket, akár más hozzátartozójukat ápolva. 2010 előtt azt tapasztalhattuk, hogy a 2010-et megelőző években éveken keresztül nem emelkedett az ápolási díj mértéke, azoknak a „jóvoltából”  idézőjelben , akik most a leghangosabban követelték annak a megemelését. A Fidesz-KDNP-kormányzat mindkét ciklusában már hozzátett valamit ahhoz, amit ápolási díjként kaphattak az erre jogosultak: 2014-től bevezettük a kiemelt ápolási díjnak egy újfajta kategóriáját, ami azt is jelentette, hogy akik a leginkább nehéz helyzetben lévő gyermeküket, hozzátartozójukat ápolják, ők érezhetően magasabb juttatást kaptak, ahogy képviselő úr is utalt rá, így a legnehezebb helyzetben levők egy közel 65 százalékos emelésben részesültek. De jár az ápolási díj mellé egészségügyi biztosítás is, szolgálati éveknek is számít, tehát beszámít a nyugdíjszámításnál az időtartamba is. És az is fontos előrelépés volt, hogy plusz 50 ezer forintot kaptak azok, akik a súlyosabb állapotú gyermeküket a saját háztartásukban legalább 20 éven keresztül ápolták. Pontosan azért, mert nyilván az otthonápolás miatt a nyugdíjszámításnál ők hátrányba kerültek. Ezt a fajta hátrányt kompenzálta az a plusz 50 ezer forint, amit megkaphattak. És ezt már azóta igényelték is.

Ebbe a 2010 óta tartó döntéssorozatba illeszkedik a mostani, a gyermekek otthongondozási díjáról szóló kormánydöntés, amely nyilván a költségvetés fokozottan növekvő lehetőségei között most egy érezhető emelkedést jelent.

Ahogy itt a parlamentben is sokan tudják és követték, azt mondtuk a nyár elején, hogy a nyár folyamán egy egyeztetéssorozatot indítunk, szeptemberben a kormány elé terjesztünk egy javaslatot, amit kidolgozunk, és erről a kormány októberben döntést is tud hozni. Az ősz folyamán tehát mind a kidolgozásra, mind a döntéshozatalra sor került.

A nyári egyeztetések júliusban is, augusztusban is folytak, egyrészről olyan civil szervezetekkel, amelyek elsősorban a Facebookon szerveződtek, vagy a „Lépjünk, hogy Léphessenek!” Egyesület képviselőivel, aztán az Autisták Országos Szövetségével, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetségével, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével, valamint a Siketvakok Országos Egyesületével. Ezek az egyeztetések kellettek ahhoz, hogy egy minél inkább kimunkált és jó javaslattal érkezzünk ide a parlament elé. Egyúttal még egyszer, és most már, reméljük, hogy utoljára is visszautasítjuk azokat az ellenzéki vádakat, amelyek azt mondták, hogy itt a valós szándékot elfedi az egyeztetés. Mi a szándékaink előtt, amely több tízezer embert érint, tehát több tízezer családot érinthet, fontosnak tartottuk, hogy azokat is meghallgassuk, akikről majd ezek a döntések szólni fognak.

Ennek nyomán kerül bevezetésre  tehát 2019. január 1-jétől  a gyermekek otthongondozási díja, amelynek az összege, ahogy azt frakcióvezető úr is említette, bruttó 100 ezer forint lesz. Abban az esetben, ha valaki nemcsak egy, hanem több ilyen gyermekéről is gondoskodik a saját háztartásában, olyan gyermekéről, aki önmagáról gondoskodni nem tud  de itt a gyermek kategória nemcsak 18 éves korig értendő, hanem mindaddig, amíg a szülőnek a gyermeke, tehát lehet, hogy huszon-harmincéves korában is gondoskodni kell a gyermekről, hiszen ő dolgozni nem tud, önállóan önmagát ellátni nem tudja , az ő esetükben 150 ezer forint lesz a gyod összege. És ahogy mondtam, itt felnőtt korú gyermekekről is szó lehet. És itt nem áll meg az emelés mértéke, hanem egészen 2022-ig tart, az akkori minimálbér összegével lesz megegyező.

A többiek esetében is pozitív döntése volt a kormánynak, hiszen abba a többletbe, amit a jövő évi költségvetésben tervezünk  11,5 milliárd forint , egy további emeléssorozat is belekerül, mégpedig azoknak az esetében, akik nem jogosultak a gyodra, de valamilyen korábbi ellátásban már részesültek. Az ő esetükben is egy 15, majd 5-5-5 százalékos további emelések következnek, ami azt jelenti, hogy 2022-ig összesen 30 százalékos emelés valósul meg az ő esetükben is.

Azt hiszem, hogy itt olyan emelésekről döntött a kormány, amit az érintettek megérdemelnek. Ez a fajta anyagi ellentételezés nem mérhető ahhoz a munkához és ahhoz az emberséghez, amellyel viseltettek az elmúlt években, és amelyet a következő években is folytatni fognak, de mégiscsak egy fontos előrelépés ezen szociális támogatások esetében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   31-36   37-40   41-46      Ülésnap adatai