Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.29.12:39:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

26. ülésnap (2018.10.02.),  19-22. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:15


Felszólalások:   13-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. „A hajléktalan ügy az emberről szól, a segítségre szoruló hajléktalanról és a közterületet használó többi emberről?” címmel a KDNP képviselőcsoportjából Harrach Péter frakcióvezető úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, frakcióvezető úr! Öné a szó.

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Október van, ebben a hónapban kezdődik a fűtési szezon (Dr. Apáti István: Esik az eső!), és ebben a hónapban különösen figyelmet fordítunk a hajléktalanokra is. Most ebben az évben a figyelmünket növeli az a tény, hogy a közterület rendjéről és tisztaságáról szóló törvényi szabályozás életbe lép. Ahhoz, hogy a kérdést egészében megértsük, három tényt kell rögzítenünk. Az első: az emberi méltóság mindenkit megillet, a legnyomorultabb helyzetben lévő embert is, ebből a szempontból egyformák vagyunk. Másrészt a hajléktalanellátó rendszer Magyarországon jól működik, tartalékok is vannak ebben a rendszerben.

(9.50)

A harmadik az, hogy a közterületet használóknak is megvannak a jogaik, és ezt is figyelembe kell venni, hiszen a közterületen tisztaságot és rendet kell teremteni.

Nézzük az első kérdést, a hajléktalanok helyzetét! Azok az emberek, akik az utcán élnek, sok problémával küszködnek, ezek között a problémák között többek között pszichiátriai kezelést igénylő betegségek is vannak, de sok más is. Előéletükben ott vannak kudarcok, ott vannak tragédiák, amik nem kerültek feldolgozásra, ott van a depresszió, a reménytelenség; olyan emberi helyzetben vannak, ami megértést és segítséget érdemel.

A másik kérdés a hajléktalanellátó rendszer. Szombaton én is meglátogattam egy ilyen intézményt, és azt tapasztaltam, hogy valóban felkészültek és komoly áldozatot vállalnak az ott dolgozók, és ez a hivatástudat, amit nem is pénzért, de hivatásból végeznek, ez a munka tiszteletet érdemel. Ebben az ellátórendszerben részben az éjszakai férőhelyek, részben a nappali melegedőhelyek megfelelő számban állnak rendelkezésre, de kétségtelen, hogy a rendszert bizonyos területeken fejleszteni kell, utaltam már rá, hogy elsősorban az egészségügyi ellátás területén, de szükség van még több szociális munkásra, és meg kell teremteni a lehetőséget azok számára, akik önálló életvitelre képesek. Megjegyzem, a tájékoztatás szerint körülbelül 20 százaléka az ott élőknek munkahellyel is rendelkezik, mások nyugdíjból vagy alkalmi munkából élnek.

A hajléktalanügy és a hajléktalanellátás mellett még a harmadik kérdéssel is foglalkoznunk kell, ha egészében akarjuk látni a problémát, ez pedig a közterület rendje és tisztasága. Amikor figyelünk a hajléktalan emberre, aki olyan helyzetben van, hogy az az állapot, amit az utcán látunk, az emberi méltóság ellen van, tehát maga sem képes egyedül kilábalni ebből a helyzetből, és segítséget kell neki nyújtani, ugyanakkor tekintettel kell lennünk arra az emberre, aki a közterületen közlekedik, aki ott várakozik, sétál, találkozik, tehát életének egy szeletét ott tölti, és kétségtelen, hogy olyan állapotok vannak, amelyek ezt nem teszik méltóvá. Ezért a közterület rendjét meg kell védenünk, és az a törvénymódosítás, amit a parlament elfogadott, erre ad lehetőséget.

Az is igaz persze, hogy ez nem rendészeti ügy elsősorban, hanem ez az emberről szól, és az emberi méltóságot mindkét szereplő részére, a hajléktalan ember részére és a közterületet igénybe vevő társadalom egészére érvényesíteni kell. Ez is olyan kérdés, mint életünk több más kérdése, hogy az éremnek két oldala van, és mind a kettőt figyelembe kell venni.

Én még egyszer köszönetet szeretnék mondani azoknak, akik a hajléktalanügy kapcsán ezt a nehéz munkát végzik, és biztosítják annak a rendszernek a működését, amely eddig kezelte az oda betérő, segítséget kérő embereket; most egy nehezebb helyzetben lesz feladatuk: a segítséget nem kérő, sokszor elutasító embernek is meg kell adni az emberhez méltó körülményeket. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A frakcióvezető úr iménti napirend előtti felszólalására a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Október 15. valóban egy fontos időpont, hiszen ekkor lépnek hatályba a hajléktalansággal kapcsolatos kormányzati intézkedések, új jogszabályok, éppen ezért fel is készülnek ezekben a hónapokban, ezekben a hetekben a különböző állami, civil és egyházi szervezetek arra, hogy az új jogi környezetben ellássák ezt a feladatot, és azoknak az embereknek a helyzetén javítsanak, akik hajléktalanként az utcán töltik a hétköznapjaikat és a hétvégéket egyaránt. Úgy gondoljuk, hogy akkor tudunk igazán ezeknek az embereknek segíteni, az az emberi méltóság valódi tisztelete, ha a kormány egy hozzáférhető ellátórendszert biztosít mindenki számára, kellő mértékű kapacitással. Az elmúlt években, főleg a téli hónapokban kiderült, hogy az állam által biztosított rendszer mindig el tudta látni azokat, akik odafordultak. Azt az alkotmányos és emberi kötelezettségét a kormányzat, hogy aki hajléktalanként nem az utcán akarja tölteni az éjszakát, hanem be akar menni egy hajléktalanszállóra, minden esetben el tudta látni, hiszen a legnagyobb hidegben, a legsúlyosabb krízishelyzetben is, amikor a vörös kódot kellett kihirdetni, akkor is csak 94 százalékos volt a hajléktalanszállóknak a töltöttsége  ez azt jelenti, hogy még 6 százaléknyi szabad kapacitás volt , az állam tehát ellátta eddig is azt a kötelezettségét, és ezután is el fogja látni, hogy mindenki számára szálláshelyet, tisztálkodási, pihenési, étkezési és más lehetőséget biztosít. Erre a jövő évi költségvetés is 9 milliárd forintot tartalmaz, ezen túlmenően pedig egy további 300 millió forintos többletről döntött a kormány. Ennek a 300 millió forintos többletnek az az elsődleges célja, hogy úgynevezett első befogadóhelyeket hozzanak létre, ahol a hajléktalanok számára elhelyezési, tisztálkodási lehetőség van, a ruhák tisztítására lehetőség van, szociális és egészségügyi segítséget kaphatnak, azért is, mert sokszor az általános ellátórendszerrel szemben ezek az emberek bizalmatlanok, ezért ilyen első befogadóhelyeket létesítünk. De ez a 300 millió forint arra is lehetőséget biztosít, hogy különböző intézmények fejlesztéseket valósítsanak meg, olyan intézmények, amelyek eddig is hajléktalanellátással foglalkoztak.

Összesen 9800 szálláshely áll rendelkezésre, és ahogy mondtam, ez sosem kerül teljes mértékben kihasználásra, ebben vannak éjjeli menedékhelyek, illetőleg hajléktalan személyek átmeneti szállása is, valamint krízisidőszakban 1600 többletférőhelyet, időszakos kapacitást tudunk beállítani. Az új módosítások értelmében ezeket úgy szervezik meg, hogy 24 órás folyamatos befogadási lehetőség legyen az intézményeknél mind a nappali, mind az éjjeli szolgáltatás esetében, így a nappali melegedőknek 6 óráról 10 órára nő a nyitvatartási ideje. Ezek mellett, ahogy mondtam, 7600 nappali melegedő is a rendelkezésére áll azoknak az embereknek, akik az utcán töltik a napjaikat.

Kiterjedt támogatási rendszer van, amely segít visszakerülni a hajléktalanoknak is a mindennapi életbe, a munka világába, segít bérlakásba, majd saját lakásba kerülni, és a közmunkaprogram is lehetőséget nyújt a számukra, tehát mind képzésben, mind munkalehetőségben az állam széleskörűen segíti őket.

Mindenki számára fontos a fagyhaláleseteknek a megelőzése. Azt hiszem, ezeknél az intézkedéseknél és a 15-én hatályba lépő jogszabály-módosításnál nem sok minden lehet egyértelműbb és hatékonyabb megelőzése annak, hogy télen további fagyhalálesetek történjenek.

Azt is tudjuk, hogy sokan, ahogy a frakcióvezető úr is mondta, egészségügyi problémákkal küzdenek, akár fizikai, akár mentális egészségügyi problémákkal. Ha csak a fővárost nézem, a rossz szociális körülmények között élők számára biztosított ellátást 90 százalékban hajléktalanok veszik igénybe, külön nekik 80 krónikus belgyógyászati ágy, 23 ápolási ágy és 20 darab krónikus pszichiátriai ágy áll rendelkezésre, és 5 darab 24 órás háziorvosi rendelő, pontosan azért, hogy ha nem a klasszikus ellátást vennék igénybe, itt kaphassanak segítséget.

Azt hiszem, hogy a jobb állapot felé vezető út mindenképpen az utca elhagyásán keresztül vezet ezeknek az embereknek. Nagyon álszentek és nem is a hajléktalanok érdekéből indulnak ki azok, akik azt mondják, hogy az emberi méltóság része, hogy valaki az utcán aludhasson és rendszeresen ott éljen. Nem az utcán élés az emberi méltóságnak a kiteljesedése, hanem az, hogy segítsünk nekik, segítsünk kikerülni ebből a helyzetből, az egészségi állapot javításával és a lakhatási körülmények javításával is. Nemzetközi tanulmányok bizonyítják, hogy a hajléktalanok egészségi állapota nyilván magas közegészségügyi kockázatot hordoz, a betegségek terjedését felgyorsítja, ezért is kell nekik segítenünk egészségügyi, szociális ellátással egyaránt.

Kötelességünk ezeknek az embereknek a kitörés lehetőségét biztosítani. A jelenlegi méltatlan állapotokat fenntartani, azt hiszem, nem jogvédelem, hanem érzéketlenség, az igazi segítségnyújtás pontosan az (Arató Gergely: A börtönbe csukás!), ha segítünk ezeknek az embereknek állami eszközökkel is kitörni a hajléktalanságból. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   13-18   19-22   23-26      Ülésnap adatai