Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.29.18:35:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

16. ülésnap (2018.07.02.),  23-26. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:25


Felszólalások:   19-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A KDNP képviselőcsoportjának vezetője, Harrach Péter képviselő úr szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett: „Európai események” címmel. Parancsoljon!

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban két, Magyarországot is érintő esemény történt az Unióban: a Sargentini-jelentés bizottsági elfogadása, illetve az uniós csúcs, ahol megállapodás is született.A jelentéstevő asszonyról elmondhatjuk, hogy méltó tanítványa a ’68-as generáció hangadóinak, olyan forradalmár, aki nekimegy mindennek, ami hagyományos értéket képvisel, de helyette nem tud működésképes ajánlatot tenni. Miközben toleranciát hirdet, nem tudja elviselni, ha valaki másképpen látja a világot. Persze, megvannak a szellemi elődei Európában, a történelem során különböző köntösben jelent meg az az ideológia, ami közben alig változott, aminek követői mindig a keresztény értékeket támadták, és az azokat képviselő struktúrákat. Mindig egy szépnek látszó társadalmi cél öltözetében jelentek meg. Ma ezt éppen nyílt társadalomelméletnek nevezik. Hiába bizonyosodott be a gyakorlatban, hogy ez nem működőképes, fanatikus híveit ez nem rendítette meg. Még erőszakosabban igyekeznek rákényszeríteni dekadens nézeteiket mindenkire.

A közvélemény befolyásolására számtalan szervezetet és médiumot működtetnek. Ezt a szemléletet tükrözi a jelentés is, ami tárgyilagossággal nem vádolható, elfogult és előítéletes. Megfogalmazója rossz viszonyban van a tényekkel, meghamisítja őket, vagy úgy formálja, hogy előítéleteit igazolják.

Néhány példát hadd mondjak! Szerinte Magyarországon sérül a sajtószabadság. Valójában úgy tűnik, a baloldali média egyeduralmát hiányolja, pedig ez ma is jelen van, olyannyira, hogy az ellenzéki kampányt is át tudta vállalni önök helyett. (Dr. Harangozó Tamás nevet.) Nálunk nem a sajtószabadsággal van baj, hanem a sajtóetikával; az antiszemitizmus vádja is megjelenik. Én azt javaslom, kérdezze meg erről az izraeli miniszterelnököt. (Korózs Lajos: Pont őt?) Civilellenességet vet a szemünkre. Nyilván a hazai bevándorlást támogató szervezetekre gondol, akiknek csak azért nincs migránsszállító hajójuk, mert nincs tengerpartunk.

Az uniós csúcs is most történt, érdemes erről is néhány szót szólni. (Dr. Vadai Ágnes: Főleg a videóról, az nagyon szép!) Ott egészen más hangok jelentek meg, az ok azonban nyilvánvaló. Míg a Bizottság és a Parlament köreiben erősen érvényesül a bevándorláspárti föderációs szemlélet, addig a Tanács tagjai a tagállamok polgárainak megváltozott véleményét is képviselik. A nyugati országok engedékenységét persze növelte számunkra két veszélyes probléma megoldásának a kényszere: egyrészt a német koalíciós válság, másrészt az Unió működőképességét is veszélyeztető feszültség, ami a migráció kezelésének eltérő megítéléséből adódott.

Milyen eredményt hozott ez a találkozó? Ma még korai lenne végső győzelemről beszélni, de áttörésről igen. A kötelező kvóta lekerült a napirendről, az Unió határainak védelme hangsúlyt kapott, és a külső menekülttáborok létesítésének a szükségessége. Megjelent az önkéntes belső, úgynevezett ellenőrzött központok létrehozásának a szükségessége, ahonnan azonban nincs kötelező betelepítés. Ez is megfelel a magyar véleménynek, hiszen azt mondtuk, hogy minden állam maga döntse el, hogy akar-e bevándorlókat.

Ez a három szempont, úgy érzem, hogy a magyar küldöttségnek és nyilván a magyar szempontoknak, beleértve a V4-ek együttes szempontjait, megfelelő, és ilyen értelemben mondhatjuk azt, hogy valóban áttörés történt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Orbán Balázs államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen, valóban június 28-29-én megtartotta az Európai Tanács a soros ülését (Zaj, közbeszólások, derültség az ellenzéki pártok soraiban.), és e tekintetben egy mondás jutott eszembe. Nem kell félni a „soros” szótól, kedves képviselőtársak, azt gondolom. (Gréczy Zsolt: Nektek különösen nem!  Derültség, közbeszólások.) Van ennek semleges jelentése is, csak önök nem így használják, nekünk ez a legnagyobb problémánk ezen az oldalon.A következő mondás jutott eszembe az európai tanácsi ülésről: „Félek a görögtöktől, még ha ajándékot hoznak is.” Miért jutott eszembe ez a mondás? Azért, mert valóban, akár első látásra nevezhetnénk az Európai Tanács következtetéseit ajándéknak is. Megváltozott a tanácsi következtetéseknek a tónusa. Végre kimondásra került az, hogy az irreguláris migrációt csökkenteni kell. Kiemelésre került az, amit mi régóta mondunk, hogy Unión kívüli hotspotokban kell a migrációs helyzetet kezelni. Kimondásra került az, amit a magyar kormány régóta képvisel, hogy Unión belüli hotspotokat is létre kell hozni, és ezeket a hotspotokat zárttá kell tenni. A magyar kormány régóta mondja ezt, sőt egyfajta pilotprojektként a gyakorlatban is tranzitzónák néven ezeket a zárt hotspotokat létrehozta a magyar határon. Tehát tulajdonképpen a működő magyar megoldásoknak az átvételéről szól az európai tanácsi következtetés.

Kimondta, hogy az NGO-k működésének nem szabad a hatóságok munkáját zavarnia. Véleményünk szerint ez nem egy erős szöveg, de azért ahhoz képest, ahonnan indultunk, azért kétségtelen az előrelépés. És igen, frakcióvezető úr, az is igaz, hogy a V4-es országok küzdelme árán kimondásra került az, hogy a felállítandó hotspotokból, legyenek azok az Európai Unió területén kívüli vagy belüli hotspotok, nem lehet kötelezően kérelmezőket áttenni a tagállamokba.

De miért mondom én mégis azt, hogy ez nem egy ajándék, hanem inkább óvakodásra van okunk, túl azon, hogy nekünk a munkakörünk része is az, hogy aggódjunk? Első és legfontosabb érvem emellett az, hogy láttunk már ilyet. Láttunk már ilyet a migrációs válság kezdetén, amikor kimondásra került bizonyos uniós intézmények által, hogy nincs kötelező áthelyezése a menedékkérelmezőknek. Mi történt többségi tanácsi döntéssel? Elfogadták az uniós országok a kötelező áthelyezést 120 ezer ember vonatkozásában.

Másrészt felhívnám a figyelmet arra, hogy az ördög a részletekben rejlik, ugyanis lehet, hogy elsőre jól hangzik az, hogy határmenedzsmentről beszélünk, de hogyha nem a határok lezárásáról és az irreguláris mozgások megállításáról szól, akkor ez mégis inkább a bejövő embereket segíti, nem pedig a határvédelmet támogatja.

Harmadrészt ugyanilyen kérdés az, hogy minek tekintjük az Unión kívüli hotspotokat. Mik ezek? Turisztikai ügynökségek, amelyek beszállítják az embereket az Európai Unió területére? Véleményünk szerint nem így kell működniük, hanem olyan határvédelmi eszközöknek, amelyek az irreguláris bemozgást megpróbálkozó (sic!) embereket visszatartják, és oda megtörténik a visszaszállításuk.

Negyedrészt, még ha az Európai Tanács rá is jön arra, hogy mit is kellene itt csinálni, azt látjuk, hogy a többi uniós intézmény, élen az Európai Parlamenttel és élen az Európai Bizottsággal, nem követi a politikai irányszabásra kijelölt Európai Tanácsnak az irányvonalát. Teljes mértékben ezzel ellentétes javaslatokat, következtetéseket találunk.

Ötödrészt, egyik intézmény sem foglalkozik azzal, hogy milyen migrációs nyomás van az Európai Unió környékén, szomszédságában, milyen migrációs nyomás van a szubszaharai Afrikában, hány millió ember vár Törökországban, illetőleg az észak-afrikai partvidéken arra, hogy megkísérelje az Európai Unióba való belépést.

(14.10)

Ezek miatt azt mondhatjuk, hogy nem tekinthetjük ajándéknak az Európai Tanács következtetéseit, hanem óvakodásra intenék mindenkit.

Itt térnék rá a frakcióvezető úr által említett Sargentini-jelentésre is, hiszen mindeközben az Európai Parlamentben a jogállamiság-mechanizmussal kapcsolatban olyan politikai nyomásgyakorlás zajlik Magyarországgal és egyébként más tagállamokkal szemben is, akik a migrációs politikájukkal kapcsolatban eddig irányt mutattak, ami az európai politikai elitnek egy utolsó, kétségbeesett kísérlete arra, hogy az európai parlamenti választások előtt nehéz helyzetbe hozza a sikeres és alternatív migrációs politikát folytató tagállamokat.

Éppen ezért óvatosságra intenék mindenkit (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és azt jelenteném, hogy a magyar kormány tovább küzd az Európai Unióban a magyar érdekek érvényesítése érdekében. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   19-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai