Felszólalás adatai

Felszólalások:   98-105   106-113   114      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Harrach Péter képviselő úr, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak: „Milyen béremelések valósulnak meg az egészségügyben?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Miniszter Úr! A koronajárvány a magyar egészségügy számára az utóbbi évtizedek legnagyobb kihívását jelentette. Örömmel vettük, hogy az egészségügyi dolgozók megfeleltek ennek a kihívásnak. Ezt nemcsak mi, magyar állampolgárok, hanem a kormányzat is értékelte. Erre hívta fel a figyelmet, erre a hivatástudatra az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény miniszteri előterjesztője, aki a múlt nagy orvosainak tudását és elkötelezettségét mint örökséget említette. A kormányzat elismerése az egyszeri 500 ezer forint juttatás is volt. De természetesen a járvány mai szakaszában is szükség van olyan intézkedésekre, amelyek az egészségügyi dolgozók, elsősorban most az orvosok helytállását ismeri el.

Amikor a kormány egészségpolitikáját áttekintjük, akkor azt kell mondanunk, hogy a megelőzésre helyezte a hangsúlyt, és természetesen a betegellátás biztonságára. Az egészségügyi kiadások emelkedését is meg kell említenünk. 2009-ben 1300 milliárd forint volt a költségvetés támogatása, a ’21-es költségvetésben pedig 2115 milliárd forint lesz. Szintén egy másik béremelésről is kell szólni: 20 százalékkal emeli idén novemberben az ápolók és szakdolgozók fizetését a kormányzat. Ez a 72 százalékos béremelés harmadik része.

Tisztelt Miniszter Úr! A kormány a második hullám idején is természetesen számít az egészségügyi dolgozók helytállására, és ahogy már több híradásban is hallottuk, ez a béremelésben is megmutatkozik. Azt kérdezem miniszter úrtól, hogy konkrétan milyen béremelések valósulnak meg az egészségügyben.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr!

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Az orvosi és szakdolgozói béremelés valóban, ahogy ön is említette, ’18-ban a korábbiaknál nagyobb mértékű béremelésről, szakdolgozói béremelésről hozott döntéssel indult, ez pedig az volt, hogy a kormány az EMMI javaslatára elfogadta azt, hogy a mögöttünk hagyott hét parlamenti ciklus mindegyikénél nagyobb mértékben emelkedjen a szakdolgozók bére az egészségügyben.Tehát soha nem volt olyan ciklus 1990 óta, bárki volt kormányon Magyarországon, amikor négy lépcsőben, de négy év alatt összesen 72 százalékos szakdolgozói béremelésre kerülhet sor Magyarországon. 8, 14, most november elsejével 20, majd ’22. január 1-jével további 30 százalékos béremelés az, ami összességében azt fogja eredményezni, hogy 2022-ben egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt keresett. Félreértés ne essék! Így sem gondoljuk, hogy ezzel a Kánaán jönne el. Nagyon alacsonyak voltak a bérek, de azt látni kell, hogy ilyen mértékű emelésre soha korábban Magyarországon nem került sor.

Az orvosbéremeléssel kapcsolatosan pedig: szép példája annak, hogy szakmai konszenzus, bár időnként úgy tűnik, hogy már nem hozható létre az Országgyűlésben, de ezek szerint ez tévedés, kivételes alkalmakkor mégiscsak létrehozható, miután a kormány elfogadta az Orvosi Kamara bérjavaslatát, sőt a három táblázatból, amit az Orvosi Kamara a kormány rendelkezésére bocsátott, a legnagyvonalúbb, a legnagyobb emelést tartalmazót fogadta el, ezért ennek megfelelően 2021. január 1-jétől az orvosok alapbére jelentősen meg fog nőni.

Ez azt jelenti, hogy 41 év munkaviszony után majdnem 1 millió 700 ezer forintot fog egy orvos keresni, de a kezdet kezdetén is mintegy 500 ezer forintot, tehát még a kezdő orvos esetén is ez lesz alapbérben. Ez ’22-ben 41 év szolgálati idő esetén 2 millió 142 ezer forintra változik, és már a kezdetnél is 620 ezer forint lesz. ’23. január 1-jétől pedig közel 2 millió 400 ezer forint lesz egy 41 éves munkaviszonnyal rendelkező orvos esetén, és a gyakorlati (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) idő kezdetén is 700 ezer forinthoz fog közelíteni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. Parancsoljon!

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Miniszter Úr! Jó volt hallani ezeket a számokat. Kétségtelen, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény új fejezetet nyit a magyar gyógyítás történetében. A törvény minden intézkedése a betegellátás biztonságát szolgálja. Itt most nem az egészségügy strukturális átalakításáról vagy a rendszer finanszírozásáról van szó, hanem az emberről, arról az emberről, aki akár orvosként, akár szakdolgozóként, ápolóként áll a betegek rendelkezésére. A társadalomnak és ennek megfelelően a kormányzatnak és a parlamentnek is kötelessége ezeket az embereket úgy támogatni, hogy valamiképpen az ő munkájukat el tudjuk ismerni.Jó döntés volt ezért a kormány előterjesztése és a parlament támogatása is. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(14.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg miniszter urat. Parancsoljon, miniszter úr!

GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Szerintünk egy olyan kerettörvény rögzíti az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt, amely lehetőséget ad arra, hogy a még fennmaradó esetleges vitás kérdésekben, az Orvosi Kamarával egyeztetve, a rendeleti szabályozás megnyugtató legyen, ugyanakkor világos kereteket jelöl ki. Ezért fogadtuk el az Orvosi Kamarának azt a javaslatát szinte szövegszerűen, amely megszünteti a hálapénzt, és annak elfogadását bűncselekménnyé nyilvánítja. Úgy gondoljuk, hogy három évtizeddel a rendszerváltoztatás után nagy lépést teszünk ezzel afelé, hogy tiszta viszonyok legyenek az egészségügyben, és hogy az állami egészségügy valóban állami egészségügy legyen, hiszen legyünk őszinték, a rendszerváltozás óta kialakult az a gyakorlat, hogy valójában sokaknak az állami egészségügyi ellátásért is, főleg egy komolyabb beavatkozás vagy műtét esetén fizetni kellett. Ezt el tudjuk kerülni, sőt ezt ki tudjuk zárni; az orvosokat az állam fogja megfizetni, tisztességes bérhez juthatnak ezáltal, ugyanakkor a hálapénz pedig egyidejűleg tiltható, büntethető és megszüntethető. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   98-105   106-113   114      Ülésnap adatai