Felszólalás adatai

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „A teremtésvédelem elsősorban emberi magatartás és nem politikai termék” címmel napirend előtti felszólalásra jelentkezett a KDNP képviselőcsoportjából Harrach Péter frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó.

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kétezer év óta a keresztény kultúra része a teremtésvédelem. Ez szemléletet és magatartást jelent. Azokat a szempontokat foglalja magába, amiket ma természetvédelemnek, környezetvédelemnek, fenntartható fejlődésnek vagy klímavédelemnek nevezünk. A történetnek három szereplője van, maga a természet, az ember és az emberi tevékenység. A természettel mindenki találkozik, aki megcsodál egy tájat a szépségéért, az évszakonként változó növényvilágot vagy az állatvilág változatosságát, de különösen azokat a törvényszerűségeket, ami ezt a világot irányítja. Az ember része a természetnek, másrészt viszont felette áll. A keresztény tanítás szerint a Teremtő rábízta az emberre a világot, hogy művelje és őrizze azt. Az őrzés azt jelenti, hogy úgy adja tovább a következő generációnak, ahogy ő kapja, a művelés pedig azt, hogy használja azt a csodálatos ajándékát, amit alkotóképességnek nevezünk, vagyis legyen felelős gazdája a teremtett világnak. Ez persze egyúttal azt is jelenti, hogy a szélsőséges ökocentrikus és biocentrikus szemlélettel szemben mi azt mondjuk, hogy az ember és más élőlények között ontológiai és értéktartalmú különbség is van.

Ma a teremtésvédelem gondolatának legfontosabb üzenete, hogy a környezeti válságot szemlélet- és magatartás-változással kell kezelni. Ilyen értelemben mondjuk azt, hogy ez a kérdés antropológiai természetű. És most értük el az emberi tevékenység kérdését, ami a jelenlegi válság legerőteljesebb kiváltó oka. Mindenekelőtt azt kell azonban kimondanunk, hogy a tudomány és a technika vívmányai önmagukban pozitívak. A probléma az utilitarista gazdasági modellben van, amelynek kizárólagos szempontja a haszonmaximalizálás. A rövid távú gazdasági érdek ütközik az emberiség hosszú távú érdekével. Eljött az idő, hogy újra kell gondolnunk néhány kifejezést, a fejlődés, a haladás, a növekedés és a jólét fogalmát. Határt kell szabni, méghozzá a fenntarthatóság keretein belül a termelési és fogyasztási kényszernek. A fenntarthatóság pedig nem mást jelent, mint annyi fogyasztást, amennyi pótolható. A teremtett világ ugyanis csak bizonyos mértékig képes a regenerálódásra. Meggyőződésem az, hogy a felelős gazdálkodás és a környezet megóvása összeegyeztethető, de ehhez szükséges a mentalitás és az életforma váltása. Ez a legfontosabb gondolata a keresztény egyházak különböző megnyilatkozásainak, amelyekből csak néhányat említek címszavakban: a 2008-as püspökkari körlevél a teremtett világ védelméről, vagy Ferenc pápa legutóbbi ilyen témájú enciklikája, esetleg a patmoszi ajánlások néven ismertté vált megnyilatkozások.

A környezet védelme semmiképpen nem állhat gazdasági és pártpolitikai érdekek szolgálatában.

(13.50)

Ez egyfajta nemzeti egységet és nemzetközi együttműködést igénylő kérdés.

Néhány szót azért így befejezésképpen érdemes arról is szólnunk, hogy a válság kezelésének európai és hazai kérdései is vannak. A 2030-as, illetve ’50-es nagyívű klímacél teljesítése és ennek érdekében a gazdaságok jelentős átalakítása minden tagállam által vállalt feladat, azonban ennek költségei olyan mértékűek, amelyek csak külső segítséggel fedezhetők, a kormány becslése szerint 50 000 milliárd forint. Magyarország ehhez az Uniótól is segítséget vár. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Frakcióvezető úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Schanda Tamás államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy a klímavédelem, vagyis a teremtett világ és a környezeti örökségünk védelme kiemelten fontos ügy. Úgy gondolom, hogy ennek egy olyan közös ügynek kellene lennie  ahogyan ön is fogalmazott , amely a pártok felett áll, és mindenkinek együttes erővel kell küzdenie azért, hogy világunkat, bolygónkat megőrizzük és továbbadjuk gyermekeinknek, továbbadjuk legalább olyan állapotban, mint amilyenben mi kaptuk örökül. Ebben a küzdelemben nagy feladatok várnak ránk, és mint tudjuk, hallottuk is, ennek komoly ára van. Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP-kormány támogatja az EU klímacéljait, de ennek nagy ára van  erről ma már beszéltünk , hiszen a 2050-es karbonsemlegesség mintegy 50 000 milliárd forintba kerülne hazánk számára. Miniszterelnök úr a tárgyalások során kifejezte, hogy akkor tudjuk vállalni a kitűzött célt, ha nem a magyar emberekkel fizettetik meg ennek a költségét. A költségek viselésébe be kell vonni a szennyező országokat és a szennyező nagyvállalatokat is, hiszen az ő felelősségük a legnagyobb.

Nem megengedhető az sem, hogy a vállalások elérése érdekében emelkedjenek az élelmiszerárak vagy emelkedjenek az energiaárak. Nálunk, Magyarországon ez kiemelten fontos, hiszen szeretnénk megőrizni és megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit, meg fogjuk védeni a jövőben is a magyar családok érdekeit. Nem támogatható Magyarország részéről az sem, hogy azokra a tagállamokra terheljék a költségeket, amelyek vállalták, hogy felzárkóznak a következő évtizedekben az EU gazdaságához.

Az EU-ban eddig komoly ellenvélemény alakult ki az atomenergia használatával kapcsolatban, de el kell fogadni azt a tényt  és egyre többen fogadják el , hogy az atomenergia használata nélkül nem lehet hatékonyan harcolni a klímaváltozással szemben. Ezért aztán olyan szabályok meghozatalára nyílik lehetőség, amelyek támogatják, bátorítják a nukleáris energia felhasználását.

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország valóban komolyan veszi az éghajlatváltozással járó veszélyeket, és cselekszik is annak érdekében, hogy az ezzel járó változásokat hazánk javára fordítsa. Egyetértünk az Unió 2030-ig vállalt céljaival, sőt ehhez képest többet is vállaltunk  erről is beszéltünk ma már , vagyis 2030-ra az energiatermelésünk 90 százaléka kibocsátásmentes lesz.

A teremtett világ védelme érdekében vannak céljaink, ehhez terveink és intézkedéseink. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Magyarország kibocsátása eltörpül a nagy szennyezőké mellett. És azt is látni kell, hogy csak úgy tudjuk csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátást, hogy mellette növeljük a gazdasági teljesítményünket. Ez Magyarországnak sikerült is 2018-ban, úgy növeltük a gazdasági teljesítményünket, hogy közben csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Miénk a hatodik legalacsonyabb kibocsátási mutató, ez 6,3 tonna/fő/évet jelent Európában. Ehhez képest a német kibocsátás 10,94 tonna, a holland 11,51 tonna; de mondhatjuk az Egyesült Államok adatát is, ami 20,13 tonna vagy akár Szaúd-Arábiáét, az 25,7 tonna. A megújuló energiaforrások arányára vonatkozó, 2020-ig kitűzött 13 százalékos európai uniós célt pedig már 2011-ben elértük, és azóta meg is haladtuk.

A klímasemleges energiatermelés tekintetében ma Magyarország jobban teljesít, mint az Európai Unió legtöbb országa, egyebek mellett Ausztria, Ciprus, Írország, Málta, Portugália, Spanyolország nemhogy nem csökkentette, hanem még növelte is üvegházhatásúgáz-kibocsátását az elmúlt években. Magyarország abban a részében van az európai uniós tagállamoknak, amelyek a legnagyobb csökkentést hajtották végre az elmúlt harminc évben, és amelyek a legjobb adatokkal rendelkeznek.

Tisztelt Képviselő Úr! Mindannyian tisztább levegőt, tiszta vizet és elviselhetőbb klímát szeretnénk, de ennek érdekében cselekvéssel lehet és kell fellépni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai