Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.16.20:25:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2019.06.19.), 106. felszólalás
Felszólaló Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:38


Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bencsik János képviselőtársunk az előbb vizionálta az egészségügyi ellátórendszer közelgő összeomlását. Először is én szeretném neki elmondani, hogy ezzel a kijelentésével az ebben az ellátórendszerben dolgozók munkáját minősítette és minősíti (Bencsik János: Nem! Szó sincs róla!), azoknak a szakdolgozóknak, azoknak az ápolóknak, asszisztenseknek, nővéreknek és orvosoknak a munkáját (Bencsik János: Ők tartják életben! Azért nem omlott még össze!), akik mindent megtesznek azért, hogy a betegek gyógyulásában eredményeket érjenek el. Én ezt a munkát egyébként nagyon köszönöm az egészségügyi ellátórendszerben munkát végző szakdolgozóknak, illetve orvosoknak.Lukács László képviselőtársam pedig ennek az egészségügynek az alulfinanszírozottságáról beszélt (Bencsik János: 600 milliárd forint hiányzik!), anélkül, hogy egyetlenegy számot megemlített volna, vagy esetleg ennek az egészségügyi ellátórendszernek a számait úgy megvilágította volna, hogy 2010 óta mit tettünk ebben az ellátórendszerben, hogyan is vettük át ezt az egészségügyi ellátórendszert, az utolsó években pedig bizonyos szakterületek milyen kiemelt többletforráshoz jutottak az ellátórendszerben. Én szeretném most egy kicsikét a költségvetés számait egészségügyi szemszögből megvilágítani.

Én azt látom, hogy az egészségügynek a jövő évre tervezett költségvetése növekedést is takar meg biztonságot is. Először is 2017 óta, ezt ki kell jelentenünk tényadatként, több mint 100 milliárd forinttal nő az egészségügynek a költségvetése, és ez a kedvező folyamat, hála istennek, 2020-ban is tovább fog folytatódni. Jövőre ugyanis, ha megnézzük a konszolidált funkcionális kiadásokat, azok 1784 milliárd forintról 1968 milliárd forintra növekednek, tehát jövőre 184 milliárd forinttal több pénz lesz az egészségügyre, mint az idén.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy 2010 óta az Egészségbiztosítási Alapnak a költségvetése minden évben bővült, korábban sajnos, 2010 előtt több alkalommal majdnem 300 milliárdot elérő hiányt is tapasztaltunk az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében sajnálatos módon. Az E. Alap kiadási főösszege 2010-hez képest 86 százalékkal nő 2020-ban. Az Egészségbiztosítási Alap kiadási főösszege 2020-ban már 2681 milliárd forint lesz, ez 236 milliárd forinttal magasabb, mint a 2019-es módosított előirányzat.

(19.50)

Ha megnézzük a gyógyító-megelőző ellátásokat, ez szinte az egyik legfontosabb területe az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, mert idetartozik az egészségügyi költségvetésben a háziorvosi, a védőnői ellátás, a mentés, a betegszállítás és éppen a kórházak és a szakrendelők finanszírozása is. Ez a kassza közel 154 milliárd forinttal magasabb lesz, mint a 2019-es költségvetés módosított előirányzata, és ha azt nézzük, hogy 2010 óta hogy alakult ez a forrás, akkor azt tudjuk mondani, hogy 2010 óta 670 milliárd forint többletforrás érkezett a gyógyító-megelőző ellátásokra.

Ami pedig a biztonságot illeti az egészségügy költségvetését illetően is: az 5 milliárd forintos és egy 3,5 milliárd forintos céltartalék, egy 122 milliárd forintos célelőirányzat és egy 40 milliárd forintos rendszer-átalakítási többlet, amelyekre a későbbiekben bővebben is kitérek, jelenthetik ezt a biztonságot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én három területet szeretnék kiemelni. Az első az egészségügyi dolgozók kérdése, a második az alapellátás, a harmadik pedig a mentés helyzete.

Úgy, ahogy az elején is mondtam, itt az egészségügyi ellátórendszer működőképességének biztosításában megkerülhetetlen az ápolóinknak, orvosainknak a munkája. Az ő munkájukat elismerés illeti, és ezért is már a 2012-es és ’13-as béremelések után 2016-tól egy újabb többlépcsős béremelés történt az ágazatban. Ennek keretében az orvosok 2016-17-ben 207 ezer forintos havi béremelést kaptak. Az ápolóhiány Európa-szerte egy jelen lévő probléma, ezért a béremelés az ő esetükben is kulcsfontosságú: 2016 és ’19 között összesen négy béremelési lépcső valósult meg. Ennek utolsó eleme, 8 százalék éppen néhány nap múlva, július 1-jétől valósul meg. És örömteli az is, hogy megszületett az a döntés, hogy 2020 és ’22 között további három szakaszban emelkedni fog 80 ezer ápoló bére; a béremelés fedezete 82 milliárd forint lesz.

Érdemes kiemelni az arányokat. Lehet, hogy sokan nem is tudták, hogy milyen jelentős ez a béremelés, ami várható, tehát érdemes erre emlékeznünk. 2020 januárjában egy 14 százalékos, 2020 novemberében újabb 20 százalékos és 2022 januárjában további 30 százalékos béremelésről döntött a kormány. A szakdolgozók bére így 2018-hoz képest 2022-re átlagosan 72 százalékkal emelkedik. Ha pedig a 2016 és ’22 közötti időszakot nézzük, akkor azt látjuk, hogy közel 2,5-szeresére fog emelkedni a szakdolgozók bére.

Az alapellátás problémáin a kormányzat eddig is számos eszközzel kívánt segíteni, és tudjuk nagyon jól, hogy szakmailag is az alapellátás megerősítése egy kulcskérdés. A háziorvosi ellátásra 2010-ben még 77 milliárd forintot terveztek, 2020-ban viszont már több mint 139 milliárd forintot, ami nagyon jelentős, 79 százalékos emelkedést jelent. És ebben az összegben még nincs benne az alapellátás fejlesztésére jövőre szánt külön 10 milliárd forintos keret, amely a háziorvosokat is segíti.

Az Egészségbiztosítási Alapban található alapellátási támogatásokon kívül fontos megemlítenünk a „Magyar falu” programot is, mert jelentős források jelennek meg, és hajlamosak vagyunk azt elfelejteni, hogy 2019-ben, napjainkban is folyamatban vannak ezek a pályázatok, hatalmas érdeklődés van a kistelepülések részéről: orvosi rendelőre 4 milliárd, orvosi eszközökre 2 milliárd, orvosi szolgálati lakásra 5 milliárd. Tehát összesen 11 milliárd forintra pályázhatnak az 5000 fő alatti kistelepülések. És ez 2020-ban is tovább folytatódik: orvosi rendelőre 4 milliárd és szolgálati lakásra eddig 2 milliárd van tervezve az 5000 fő alatti kistelepülések fejlesztésének támogatására.

Továbbra is folytatódik az alapellátás tekintetében a praxisvásárlási és a letelepedési pályázatoknak az elbírálása, és biztosítjuk rá a fedezetet is és biztosítja a 2020-as költségvetés is. És nem szabad elfelejtenünk a „Három generációval az egészségért” programot sem, ami nem más, mint a háziorvosok, a felnőtt háziorvosok, családorvosok és gyermekorvosi praxisközösségek munkájának a támogatása. A fenntartó önkormányzatok 5,8 milliárd forintra pályázhatnak népegészségügyi feladatok hatékonyabb ellátására, illetve prevencióra.

A harmadik fő terület, amelyről beszélnék, a mentés és a sürgősségi ellátás. A Mentőszolgálat bevétele a 2010-es bázisévhez viszonyítva több mint 30 milliárd forinttal növekszik. 2010-ben 24,5 milliárd forint volt a költségvetési szám a mentésre. Ez a 2020-as költségvetés-tervezetben 54,5 milliárd forint, több mint duplájára nőtt tehát a mentés támogatása.

Ki kell emelni a folyamatos mentőautócsere-programot. 2008 és 2010 között nulla darabszám mentőautó vásárlása történt. 2011 és ’18 között 800 mentőautó beszerzése valósult meg. A 2020-as költségvetés további fedezetet biztosít 236 milliárd forint többletforrással az OMSZ mentőgépjármű-beszerzéseire, és nemcsak gépjármű-beszerzésre, hanem minden mentési eszközre, ami ezekbe a gépkocsikba való, illetve a feladat ellátásához. Ehhez további 10 milliárd áll rendelkezésre. Ezekkel el lehet azt érni, hogy a mentőautók átlagéletkora a jövő év végére várhatóan öt év körül alakul.

Nem szabad elfelejteni a légimentés kérdését sem. A légimentés kérdését saját erőből oldja meg a magyar kormány a jövőben, év végére megérkezik a 9 darab új mentőhelikopter, aminek a felszereltsége a bérelt mentőhelikopterekhez képest sokkal magasabb tudással bír.

Jövőre folytatódik a mentősök munkaruha-beszerzése, informatikai fejlesztése, és az egészségügyi dolgozók folytatódó béremelése a mentőápolókat is érinti.

A mentés mellett jövőre a betegszállítás költségvetése is nő, a tavaly év végi 2,5 milliárd forintos átcsoportosítás után újabb 500 millió forinttal. És a teljesség igénye nélkül szeretném megemlíteni, hogy az összevont szakellátás kasszája, tehát rendelőkre, kórházakra vonatkozó kiadási előirányzat az idei módosításhoz képest is 14 milliárd forinttal nő; gyógyszertámogatásra 30 milliárd forinttal, gyógyászati segédeszközökre 4 milliárd forinttal lesz több jövőre, mint az idén; az „Egészséges Budapest” program keretében jövőre folytatódik a budapesti és Pest megyei egészségügyi ellátások fejlesztése, és erre a célra 2020-ban az ideinél is 8 milliárd forinttal több, összesen 50 milliárd forint jut a költségvetésben; és ezenkívül a beruházási tartalék további 10 milliárd forintot is tartalmaz egyéb egészségügyi fejlesztésekre.

A nemzeti népegészségügyi stratégiával összefüggő feladatokra 7,9 milliárd forint van a költségvetésben, a népegészségügy fejlesztése jogcím pedig 3,7 milliárd forint többletet tartalmaz.

(20.00)

Ha már a népegészségügyről beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy amikor 2011-ben a népegészségügyi termékadót bevezettük, akkor mi gondoltunk először arra, hogy bevételi oldalon is forrást kell teremteni az egészségügybe, és természetesen ezt nem öncélúan tettük, hanem az emberek egészsége érekében, hogy azoktól a káros anyagoktól óvjuk őket. Ezért a neta bevezetése után most azt kell mondani, hogy ebben a 2020-as évben valósul meg a legmagasabb netabevétel, ami 77,6 milliárdot jelent, és ezzel is könnyíteni tudjuk az egészségügyi ellátórendszer működését.

A családtámogatási rendszer és az egészségügy szorosan összefügg és összekapcsolódik. Ez azért fontos, mert elindítottuk a családbarát szülészeteket, ami szintén a családtámogatási rendszer része, egy 2 milliárd forintos támogatással, és ennek a fedezetét biztosítjuk. Meddőségkezelés 585 millió forintos többletkeret, és szintén a családtámogatási programunk része. A koraszülöttmentésben, amiről nagyon sokat kellett régen, 2010 előtt beszélni, mert csak alapítványi működésből tudták a koraszülöttmentést szervezni, nem kormányzati forrásokból sajnálatos módon, 418 millió forintos többlettámogatással számolhatnak.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

És nem szabad elfelejtenünk a védőnőket sem, akik a családtámogatási programjaink részeként kulcsemberek, akiknek a bérét a szakdolgozói bér szintjére emeltük, és a jövőben az ő béreik az előbb elhangzottaknak megfelelően fognak emelkedni.

Én azt gondolom, hogy az elmúlt kilenc évben apró lépésekben, de sokat tettünk az egészségügyért. Természetesen nem lehet minden a lehető legmegfelelőbb, és nem lehetünk mindennel elégedettek, de ez a költségvetés a családtámogatás és a biztonság költségvetése, és ez egyben megteremti azt is, hogy az egészségügy és a benne dolgozók számára is biztosítani tudunk egy fejlődést, és biztosítani tudjuk a biztonságot is számukra.

Ezért ezt a költségvetést maximálisan támogathatónak tartom. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai