Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés a Magyar Honvédség iraki szerepvállalásáról szól. Tényszerűen az Országgyűlés hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Magyar Honvédség az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet ellen nemzetközi koalíciós műveletek elősegítésének érdekében partnerségépítési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, valamint csapatkísérő feladatok Iraki Köztársaság területén történő ellátására egy legfeljebb 20, váltási időszakban 40 fős, szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst állomásoztasson.

Ugye, ez nem egy új keletű dolog, az Iszlám Állam elleni harc nemzetközi koalíció keretében hosszú ideje zajlik, illetőleg zajlott, mert 2019-ben az Egyesült Államok ezt a harcot részben befejezettnek nyilvánította, hiszen az Iszlám Államnak az akkori időszakban vett rendkívül jelentős térnyerése, ami gyakorlatilag már országszintű volt, felszámolásra került. Azt is hozzá kell tenni, hogy az Iszlám Állam mint terrorszervezet ettől nem szűnt meg, az ő megsemmisítése nem történt meg, tehát sejtjeiben a Közel-Keleten, Afrikában, a Száhel-régióban és egyébként még több helyen megtalálható.

A Jobbik korábban, 2019-ben és 2021-ben is támogatta az Iszlám Állam elleni harc ezen formáját, illetőleg a terrorizmussal kapcsolatos magyar intézkedéseket ennek a megakadályozására. Ugye, akkor még 200 plusz 200 fővel, ugye, váltásonként 400 fővel lehetett részt venni ebben a műveletben. Azt kell hogy lássuk, hogy az elmúlt időszakban, bár a folyamatos és napi szintű, rendszeres katonai konfrontáció bizonyos mértékben csökkent, bizonyos mértékben meg is szűnt, talán ami a legfontosabb, hogy az október 7-ei izraeli eseményeket követően a térségben a terrorista sejtek egyre jobban újra aktivizálni kezdték magukat. Mire is gondolok, miről is beszélek? Irakban és az egész térségben a szövetségi rendszerünkbe tartozó államok katonai létesítményeit, objektumait, illetőleg vízi járműveit is támadások érik. Tehát láthatólag az elmúlt időszakban a térség stabilitása nem következett be, ezáltal a terrorcselekmények száma nem csökkent, illetőleg most újra emelkedik, a terrorszervezetek működése nem szűnt meg, és ezáltal az illegális migráció sem szűnt meg. Tehát itt még lenne és van is helye a nemzetközi koalícióban szolgálatot teljesítő magyar katonáknak, és ez a létszámcsökkentés bizonyos szempontból egy picit meglepett az időzítés tekintetében.

(15.30)

A közel-keleti helyzet, azt gondolom, hogy a közeljövőben tovább fog romlani, ott további intézkedésekre, akár katonai fellépésre lesz szükség, de nem jobb a helyzet; és az előterjesztés általános részének utolsó előtti bekezdése tartalmazza azt a részt, hogy a honvédekre máshol nagyobb szükség van. Nagyon bízom benne, hogy a szükség nem azt jelenti, hogy nincs más olyan katonai létszám, akivel ki tudják adni a szolgálatot akár a haza védelmében, akár egyéb más missziókban, Csádban vagy akár a Balkánon, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a honvédség vezetői a szakmai alapon meghozott döntéseik alapján úgy ítélik meg, hogy más helyre szeretnének átcsoportosítani katonai erőket.

Nyilvánvalóan ez egy olyan szakmai kérdés, amely a Honvéd Vezérkar illetékességébe tartozik, a honvédséget irányító katonák döntése, nekik kell tudni pontosan azt, hogy hol, mikor, mennyi ideig, milyen felszereltséggel és mennyi magyar katonára van szükség ahhoz, hogy ott Magyarország érdekeit vagy Magyarország védelmét el tudják látni. Ez az ő lehetőségük, és egyben az ő felelősségük is.

A korábbiakhoz hasonlóan a Jobbik álláspontja továbbra is az, hogy támogatni fogja ezt az előterjesztést. Továbbra is az a célunk, hogy a nemzetközi terrorizmus visszaszorításához Magyarország hozzá tudjon járulni; bár szeretném itt megjegyezni, hogy az időzítést erősen furcsállom. Köszönöm szépen a figyelmüket.