Felszólalás adatai

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az talán ma már nem vita tárgya, hogy a forint valóban túlértékelt volt a 2002-es választásokat követő időszakban, aminek az egyik következményeként visszaesett az export, másik következményeként viszont megnőtt az import - erről Katona Béla beszélt -, és a kettő együttes eredőjeként természetesen nőtt a fizetési mérleg hiánya, ezen a soron nőtt az eladósodás.

(13.50)

Arról sem érdemes ma már vitatkoznunk, ha már Varga Mihály képviselőtársam olyan kedvesen idézett tőlem, mert azt is elmondtam a parlamentben számtalan alkalommal, hogy hogyan rombolta le a Fidesz gazdaságpolitikája az ország, benne vállalkozásai versenyképességét (Felzúdulás a Fidesz soraiban.), és milyen következményei voltak ennek mostanra, tisztelt képviselőtársaim. Csak ezt önök mindig is vitatták. (Nagy zaj. - Az elnök csenget.) Talán érdemes lenne ezzel kapcsolatban a szakértőket megkérdezni.

Aztán beszéltünk arról is a Ház falai között, hogy milyen hatása volt a kétéves költségvetésnek, hogyan szaladt el kontrollálatlanul a hiány, hogyan alakult ez a 2002. évben, és hogyan kellett a kormánynak intézkedéseket tennie az idei évben, és kell a jövő évben is, hogy ezt az egyébként kontrollálatlanul növekvő hiányt visszafogja. És ez megint csak az eladósodás növekedéséhez vezetett.

Végül, tisztelt képviselőtársam, őszintén kell beszélni arról is, hogy a lakosság is most már nem megtakarító, hanem hitelfelvevő. Ez összefügg persze a lakástámogatási rendszer kialakításával. És ha minden szereplő, a költségvetés is, a vállalkozások is és a lakosság is hitelfelvevő, akkor ez egyenlő az ország adósságállományának növekedésével, a bizalom megingásával, és ennek következményeként persze a nemzeti fizetőeszköz pozícióinak romlásával is.

Ilyen körülmények között, tisztelt képviselőtársaim, nem lehet csodálkozni a forint árfolyamának alakulásán, ugyanakkor azonban azt állítom, hogy semmilyen pánikra nincs ok, ebből következően semmilyen kapkodó intézkedést tenni nem kell. Ezért aztán az ellenzéknek azok a javaslatai, amelyek a költségvetés visszavonását követelik, nem járnának mással, mint további bizalmatlanságnövekedéssel, a bizonytalanság fokozódásával. Arról nem beszélve, hogy én viszont végigkísértem a költségvetési vitát, ismerem az ellenzék javaslatait, és ezzel kapcsolatban azt szeretném önöknek javasolni, talán inkább köszönjék meg, hogy nem fogadtuk el az önök módosító javaslatait (Taps a kormánypárti padsorokban.), mert ennek a következménye lenne igazán a nagyon nagy gazdasági probléma a jövő évre vonatkozóan és a bizalom végleges megszűnése.

Mint ahogy azt a javaslatot sem tartom megfogadhatónak, hogy állítsuk le a privatizációt. Nem, tisztelt képviselőtársaim (Folyamatos, nagy zaj, közbekiáltások a Fidesz soraiban.), egy piacgazdaságban a magángazdaságnak kell működnie, az állam éppen az önök négy éve alatt bizonyította be, hogy mennyire rossz tulajdonos. Ehhez képest azt gondolom, hogy a vállalkozói vagyonnak magánkézben kell lennie, ezért arra biztatom a kormányzatot, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén folytassa tovább a privatizációt.

Végül is, tisztelt képviselőtársaim, valóban, mit lehet tenni a kialakult helyzetben? Először is, és erről a miniszterelnök úr már szólt, reagálni kell arra a helyzetre, ami most kialakult, hiszen tudni kell, hogy ennek nem biztos, hogy ma még ismert költségvetési kiadási többletkötelezettségei lesznek, a kormánynak az erre vonatkozó intézkedéseket meg kell tennie. Természetesen mindenfajta, ezt megbontani szándékozó szándékkal ellentétben folytatódnia kell a szigorú költségvetési politikának. Egyetértünk azzal, hogy a hiány mértéke legyen a jövő évben 3,8 százalék. A kormány e tekintetben elkötelezett, és ha ez további intézkedéseket igényel a következő évben, akkor ezek számíthatnak a Szabad Demokraták Szövetsége támogatására.

De, tisztelt képviselőtársaim, az egész ciklust kell hogy jellemezze a takarékos gazdálkodás, kell hogy jellemezze az export ösztönzése, a beruházások támogatása, az ország versenyképességének fokozása, növelése, az ezt alátámasztó fegyelmezett költségvetési politika, és természetesen előre kalkulálható, kiszámítható viszonyok a gazdaságpolitikában. És még egy persze, amiről szemérmesen nem szoktunk beszélni, de időnként kell: összehangolt cselekvés a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája és a kormányzat gazdaságpolitikája között. (Közbekiáltás a Fidesz soraiból: Egyfolytában erről beszélünk!) Ezekkel együtt lehet az országot valóban fenntartható növekedési pályára állítani.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)