Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.19:47:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

81. ülésnap (2019.07.02.), 47. felszólalás
Felszólaló Tóth Csaba (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:15


Felszólalások:  Előző  47  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény a címében foglaltakkal ellentétben egyáltalán nem a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szól. Ugyanis az egyetlen, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítására valóban alkalmas pontja a javaslatnak a bírság kiszabására vonatkozó szabályokban jelenik meg. A javaslat értelmében ugyanis mostantól nemcsak lehetősége lesz a hatóságnak arra, hogy bírságot szabjon ki a dohánytermék árusítójára, ha kiskorúnak árul dohányterméket, hanem a bírság kiszabása a hatóságnak kötelező lesz. Természetesen ez a rendszert nem fogja nagymértékben javítani, az kijátszható marad, hiszen a fiatalok a mai napig hozzá tudnak jutni dohánytermékekhez, ha akarnak. A trafikok oldaláról a lebukás esélye pedig nem nevezhető túlzottan magasnak, ennek ellenére a kötelező bírságolás bevezetése mindenképpen pozitívan értékelendő.

A javaslat azonban továbbra is fenntartja a trafikokra vonatkozó szabályozás egy rossznak mondható elemét. Ez alapján a sok rablást megkönnyítő sötétítő fóliának továbbra is fenn kell maradnia az üzletek ablakain, hiába is kérték azok levételét a biztonságukat féltő eladók.

A javaslat valódi célja azonban nem a fiatalkorúak és nemdohányzók dohányzással szembeni védelme, hanem egy másik, sokkal kevésbé támogatható cél. Ez a cél pedig nem más, mint hogy a trafiktulajdonosokat az eddigiekhez képest még jobb helyzetbe hozzák, hogy ők még több bevételt realizálhassanak. Azokat a trafiktulajdonosokat akarják még jobb helyzetbe hozni, akik nyertesei voltak a 700 milliárd forintot jelentő dohánypiac kiskereskedelmi újraelosztásának, és akik sok esetben semmilyen dohányforgalmazási tapasztalattal azt megelőzően nem rendelkeztek.

A javaslat legjelentősebb változása az lenne, hogy gyakorlatilag minden, a dohányzással kapcsolatos terméket csak trafikban lehetne vásárolni. Ebbe a körbe tartozik az e-cigaretta, illetve annak kiegészítő termékei is, amelyeknek kizárólag a trafikokban kapható dohánytermékek közé sorolásával egy alapvetően koncepcionális hibát követ el a módosítás. Ahogyan azt már egy korábbi törvényjavaslat vitájában is elmondtuk, az elektronikus cigaretta hozzájárul a dohányzók számának csökkenéséhez úgy, hogy az e-cigaretta egyébként 95 százalékban kevésbé ártalmas az egészségre, mint egy átlagos cigaretta. Sőt, az e-cigit kifejezetten sikeresen alkalmazták arra, hogy segítséget nyújtson a dohányosoknak a leszokásban. Ezeket a korábban elmondott érveket jelen esetben is csak ismételni tudom, ugyanis a jelen javaslat kapcsán nincs másról szó, mint hogy az elektronikus cigarettákat, illetve annak kiegészítő termékeit is csak trafikokban engedik majd árulni ezt követően. Ezzel jelentősen korlátozzák annak a terméknek a forgalmazását, amely a dohányzáshoz képest egy egészségesebb alternatívát jelenthet.

Az e-cigaretta trafikokban történő árusítása nem szolgálja a közegészségügyi célokat, hiszen egy olyan közegbe kényszerítjük be a fogyasztót, ha bármiféle kiegészítőt akar vásárolni, ahol rengeteg, az egészségre sokkal károsabb termék található. Így az e-cigarettában rejlő azon lehetőség, hogy a rendes cigarettáról való leszokást elősegítse, elvész, hiszen egy leszokóban lévő dohányost nem lehet egy dohányboltba kényszeríteni, majd reménykedni, hogy nem fog a függőségét jelentő dohánytermékekből vásárolni.

A jelenlegi trafiktulajdonosokat további előnyökhöz juttató pontokat is találunk a törvényjavaslatban. Először is, jelentősen csökkenne a trafikok száma, a jelenlegi 3 ezer lakos/trafik számarány 4 ezer lakosra emelésével. Ez egy átlagos fővárosi kerületben például azt jelenti, hogy 40 helyett csak 30 ilyen bolt működhetne, ha 120 ezer lakossal számolunk. Ez persze a jelenlegi koncessziókat nem érinti, azok ugyanis 20 évre lettek kiosztva, viszont gyakorlatilag megakadályozza új szereplő piacra lépését, tehát azt, hogy a jelenlegi tulajdonosoknak új vetélytársai jelenhessenek meg.

Ezt a javaslatban több, a fiatalkorúak védelméhez egyébként semmilyen formában nem kapcsolódó szabály is alátámasztja, mint például a koncesszió meghosszabbítására nyitva álló határidők változása az eddigi jogosult halála esetén. Másodszor, az elektronikus cigaretta töltőfolyadékának jövedékiadó-mértéke csökken, milliliterenként 55 forintról 20 forintra, vagyis az ezeken lévő adóteher majd’ harmadára csökken. Amikor a dohánypiacot évekkel ezelőtt újraosztották, már felmerült problémaként, hogy olyan személyek nyertek jogot a trafikok üzemeltetésére, akik semmiféle, a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó tapasztalattal nem rendelkeztek. A tapasztalatlanságuk jelen esetben is adott, hiszen az elektronikus cigaretta nem egyszerűen egy újabb dohánytermék, hanem egy olyan eszköz, amelyre specializált üzletek jöttek létre, a termékárusítás és a szervizelés körében egyaránt.

Végezetül pedig felmerül a kérdés, hogy miként is szolgálja a fiatalkorúak dohányzás elleni védelmét a dohánytermékek egy részére vonatkozó adócsökkentés. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  47  Következő    Ülésnap adatai