Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a 2022. évi költségvetésnek az újraindítás költségvetése nevet adta. Ennek megfelelően a gazdaság-újraindítási akcióterv központi szerepet kap a büdzsében, illetve annak kommunikációjában többször is visszaköszön, mint ahogy képviselő asszony előttem már az előbb elmondta, hogy 7308 milliárd forint fog rendelkezésre állni ezen akcióterv keretében, amely a jövő évi GDP 13 százaléka.

A valóság azonban más. Tény, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság mély sebeket ütött a magyar gazdaságon, ezért indokolt, sőt szükséges is az, hogy az állam segítse a gazdaságot, ha kell, akkor mérsékelt eladósodás árán is. Az eladósodás ellenére a pénz  néhány kivételtől eltekintve  jórészt nem oda kerül, ahol valódi szükség lenne rá. Ez a költségvetés nem oldja meg az önkormányzatok tavalyi évben, valamint a 2019. évi önkormányzati választás óta keletkezett gondjait.

(8.30)

Számos, korábban bevezetett elvonást állandósít a 2022. évi költségvetés, egyértelművé téve, hogy az önkormányzatoknak semmiféle mozgásteret nem kíván a kormány adni a jövő évben. Így állandósul a szolidaritási hozzájárulás mértékének növelése és a gépjárműadó megvonása is, ráadásul az iparűzésiadó-bevétel csökkentése is jelentős terhet jelent az önkormányzatoknak. Míg az előző években a koronavírus-járvány miatti kiesések miatt nem tudtak az önkormányzatok az iparűzésiadó-bevételekből fejleszteni, addig jövőre a kormány sarca miatt nem lesznek erre képesek.

A gépjárműadóból befolyt összeg 40 százaléka az önkormányzatok saját bevételét képezte, ami immár második éve teljes egészében a járványvédelmi alapba megy. Így az önkormányzatokat 35 milliárd forintos veszteség éri. Ideutalják még egyébként ezenkívül a kiskereskedelmi különadóból remélt 76 milliárd forintot is. Ezen két forráson kívül azonban az alapnak nincs is más bevétele, így a „mindenkinek hozzá kell járulni a járvány elleni védekezéshez” indokolás elég hiteltelennek tűnik.

Szintén komoly gondot okoz a kis- és közepes vállalkozások iparűzésiadó-kedvezménye. Ezzel az önkormányzatok egyik legfontosabb bevételi forrása feleződött meg. Az intézkedés mintegy 150 milliárd forintot érint. A beígért kompenzációt ráadásul úgy alakították ki, hogy míg a 25 ezer főnél nem népesebb településeket automatikusan kárpótolják, az ennél nagyobb városok azonban a kormány egyéni elbírálásában részesültek. Ennek keretében szétosztottak ugyan 32 milliárd forintot, de Budapest például egy fillért sem kapott.

A közművezetékeket sújtó adó mértékének megemelése szintén jelentős terhelés. A Fővárosi Vízművek adóterhe például 729 millió forintról 3,2 milliárdra nőtt. Cserébe viszont továbbra is életben van az új önkormányzati adó bevezetésének és a már létező adók emelésének tilalma.

Némi növekedés tapasztalható a helyi önkormányzatok működésének támogatásában. Míg a 2021. évre vonatkozó költségvetési törvényben még 264,7 milliárd forintos előirányzatot láthattunk, addig a javaslat a jövő évre 266,6 milliárd forintos előirányzatot tartalmaz. Minimális növekedést tartalmaz az alábbi sorok esetében: az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a központi költségvetés által biztosított összegben csekély növekedés mutatkozik, ami a tavalyihoz képest még az 1 százalékos növekedést sem éri el; szintén csekély előrelépés mutatkozik a közutak fenntartásának alaptámogatása tekintetében.

Nézzük, hogy mit is jelentenek az elvonások konkrétan választókörzetem, Zugló számára! A gépjárműadó állami megvonása több mint 500 millió forintot vesz el a kerülettől. Közel 2 milliárd forintot tesz ki a szolidaritási hozzájárulás mértékének megemelése, valamint további 3 milliárd forintnyi iparűzésiadó-bevételtől is elesik Zugló. Ezek csak a legnagyobb tételek voltak.

A zuglói önkormányzat költségvetésében 6,6 milliárd forintos hiányt jelentenek az elvonások. Ha kiszámoljuk, az elvonás minden egyes zuglói lakostól 50 ezer forintot vesz el. Történik mindez úgy, hogy a kormány több száz milliárd forintot költ el teljesen felesleges beruházásokra.

Bár a kormány megígérte, hogy kompenzálni fogja a kiesések miatt az önkormányzatokat, azonban a tervezet alapján ez mégis elmarad. Nem azért marad el, mert a kormány ne tervezett volna az önkormányzatok számára többletforrást a költségvetésben, ezek a támogatások azonban általában célhoz kötött, konkrét feladatra fordítandó többletforrások. Ezek nem olyan többletforrások, amelyek a konkrét elvonásokat kompenzálnák, hanem korábban tervezett programok fedezete. Például ilyen az önkormányzati intézményekben dolgozók bérének emeléséhez kapcsolódó támogatás. Ezt egyébként maga a költségvetési javaslat is elismeri, amikor indokolásában leírja, hogy azért növekedtek egyes támogatási formák, mert a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésével ez szükségessé vált, hiszen számos önkormányzati dolgozó ezen a bérszínvonalon dolgozik. Ez tehát nem a forráselvonások kompenzációja, hanem a további potenciális veszteségeik csökkentése.

Számos más esetben azonban nem emelték a támogatás mértékét, és ez mutatja meg igazán, hogy végeredményben miért a települések lakosai fognak rosszul járni a 2022. évi költségvetéssel. Harmadik éve változatlan a közvilágítás fenntartásával kapcsolatos támogatás, és szintén harmadik éve változatlan az egyéb önkormányzati feladatok támogatása. Akkor azonban, amikor fejlesztésekre nincs pénz, és a meglévő infrastruktúra karbantartására sem kapnak az önkormányzatok megfelelő segítséget, ez a helyzet csak romlani fog.

Hasonló problémák láthatók a gyermekétkeztetés területén is, ahol az étkeztetés fejlesztési támogatása három éve változatlan marad, a gyermekétkeztetési feladatok támogatása pedig kevesebb mint 5 százalékkal emelkedett ez alatt a három év alatt, mindez úgy, hogy az élelmiszerárak ennél egy év alatt többel drágultak. Ez a növekmény tehát, bár papíron növekedés, valójában az eddigi színvonal megtartásához sem elegendő. Ez a szociális étkeztetés esetén is problémát jelent, hiszen 2020-ra, 2021-re annak mértéke is mindössze 3 százalékkal nőtt.

Számos fejlesztési forrás esetén is mindössze stagnálás mutatható ki. A kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása 2020 óta nem emelkedett, a belterületi utak, a járdák, a hidak felújítása, a szociális célú tüzelőanyag-vásárláshoz kapcsolódó támogatás sem fog a tavalyi évhez képest emelkedni. Az önkormányzatok rendkívüli támogatása még csökken is a tavalyi és a tavalyelőtti évhez képest. Látható tehát, hogy valódi önkormányzati kompenzációról nem lehet beszélni.

De lássuk pontosan, mit is veszélyeztetnek ezek az elvonások Zugló életében! 2020-ban 3,2 milliárd forintot költött Zugló a szociális ellátórendszerre, míg a zuglói bölcsődék fenntartása is 1,9 milliárd forintba került. A szociális ellátórendszerhez hasonló összeget, 3,2 milliárd forintot költ a kerület az egészségügyre, a zuglói egészségügyi szolgálatra. Az önkormányzati rendészetre 430 millió forintot fordít, a gyermekjóléti központra pedig 420 milliót. A zuglói önkormányzat által fenntartott óvodai intézményrendszerre összesen 4 milliárd forintot költ.

Ezek alapján látható, hogy a 6,6 milliárd forintos elvonás a teljes bölcsődei és óvodai ellátórendszer alól veszi ki annak költségvetési lábát, vagy amennyiben ezek fenntartását az önkormányzat ki is gazdálkodja, akkor az egészségügy és a szociális ellátórendszer kerül veszélybe.

Az MSZP-frakció a 2022. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadását az elmondottakra tekintettel nem támogatja. Köszönöm szépen, elnök úr. (Varga Zoltán tapsol.)