Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 3. cikke szerint a helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy  jogszabályi keretek között  a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében. Ez alapján mi is abban hiszünk, hogy a helyi önkormányzatok feladata a helyi közügy védelme és a helyi lakosság igényeinek kiszolgálása. Azonban az elmúlt tíz év komplex mutatók alapján mért legnagyobb vesztesei a helyi társadalmakat képviselő önkormányzatok voltak. A hatáskörök elvonása, a feladatellátási költségek alulfinanszírozása, a normatív szabályozással szemben egyedi döntéseken alapuló támogatási rendszer, a saját bevételek elvonása összességében azt eredményezte, hogy a GDP arányában mért önkormányzati kiadások a 2010. évi 11,6 százalékról a 2019. évre 6,9 százalékra mérséklődtek.

A 2021. évi törvényjavaslatban szereplő önkormányzati kiadási előirányzat és a GDP értéke alapján ez a részarány 5,9 százalékra fog mérséklődni.

(9.00)

A 2021. évi költségvetés rendkívül nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat. Bár az önkormányzati feladatok száma nő, az ehhez tartozó finanszírozás csökken. Ennek következménye, hogy a jövő évi költségvetés nagymértékben szűkíti a helyi önkormányzatok mozgásterét. Elsőre úgy tűnhet, hogy az önkormányzatok több pénzből gazdálkodhatnak jövőre, mint idén, mert a 2021. évi előirányzat 198,1 milliárd forinttal magasabb, mint az idei. Ez azonban csak látszat, mivel figyelmen kívül hagyják, hogy a nominálértéket egyfelől gyengíti a 2021. évi infláció, másfelől kényszerpályát jelentenek az önkormányzatokra hárított többletkötelezettségek, valamint az emelkedő közfoglalkoztatás technikai feltételeinek a biztosítása. Fontos megemlíteni, hogy a szociális ellátásra, illetve segélyezésre szorulók számának meredek emelkedésére számíthatunk a jövő évben, illetve a 2020. évi finanszírozási nehézségek miatt átütemezett feladatok 2021. évi pótlásigényét is a jövő évi költségvetésnek kell majd megoldania.

A helyzet súlyosbodását jelentik továbbá a 2021re ütemezett újabb forráselvonások, a kormány ugyanis a különleges gazdasági övezeteken keresztül a helyi adók egy jelentős részét megyei szintre kívánja emelni. Itt kell említést tenni a válságkezelés ürügyén meghozott olyan központi forráselvonásokat hordozó döntésekről is, mint a szolidaritási hozzájárulás mértékének növelése, a kötelezetti kör kiterjesztése, valamint a gépjárműadó önkormányzatokat illető részének elvonása.

Az egyik legsúlyosabb hibája a 2021. évi költségvetés tervezetének, hogy nem számol az önkormányzati kötelezettségállomány drasztikus felfutásával. Ennek a 2019. évi záróértéke az MNB kimutatásában 1268,5 milliárd forint, és ez 2020-ban is várhatóan tovább fog emelkedni. Az önkormányzati bevételek csökkenése, illetve az adósságtörlesztő képesség gyengülése, valamint a lánctartozások terjedése következtében 2021-ben elérheti a pótlólagos hitelek nélkül számolt önkormányzati kiadások 55-60 százalékát is.

Az önkormányzatok saját bevételeit meghatározó adókból a 2020-ra előirányzott 1030 milliárd forint bruttó bevétellel szemben maximum 810 milliárd forint bevétellel számolhatnak, ami az adóbevételek 20 százalékos csökkenését jelentheti. Az önkormányzatoknak azonban nemcsak a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság következtében kell a bevételeik csökkenésével számolni. Az önkormányzatok által az állam számára fizetett szolidaritási hozzájárulás ugyanis több változáson is keresztülmegy a 2021. évi költségvetésben. Egyrészt a jövő évi költségvetés kibővíti azon települések körét, amelyeknek szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük. A kötelezettség alsó határa a 34 ezer forint/fő iparűzésiadóerő-képességről 22 ezer forint/főre csökken, ami azzal jár, hogy a szegényebb településeknek is jelentős összeget kell befizetniük a központi költségvetésbe. Ezek alapján a területért felelős államtitkár napokban kifejtett azon véleménye, mely szerint a szolidaritási hozzájárulás továbbra is azt szolgálja, hogy a gazdagabb települések fizessenek a szegényebb településeknek, erősen megkérdőjelezhető.

Másrészt változik a szolidaritási hozzájárulás alapját képező bevétel is. Eddig a hozzájárulás alapját a támogatáscsökkentés beszámítás alapját meghaladó része képezte, a jövőben azonban az iparűzésiadóerő-képességet meghatározó adóalap egésze fogja képezni. Ennek a két változtatásnak köszönhetően négyszeresére emelkedik a szolidaritási hozzájárulásból származó központi bevétel.

Ezeket az elvonásokat növeli még az önkormányzatokat eddig megillető gépjárműadó 40 százalékának az elvétele is. Ez a választókerületem, Zugló számára idén és jövőre is 400 millió forint kiesést jelent, ráadásul úgy, hogy az adó beszedésével kapcsolatos kötelezettségek önkormányzati feladatok maradnak. A kormány ráadásul felkészülési időt sem adott az önkormányzatoknak arra, hogy erre a bevételkiesésre felkészüljenek, hiszen a gépjárműadót az idei évben rendkívüli hirtelenséggel vonták el a települési költségvetések megalkotására nyitva álló határidő letelte után, ráadásul ezzel egy olyan rendszert alakítottak át, amely 2013 óta működött, és biztosított bevételeket az önkormányzatok számára. A gépjárműadónak a központi költségvetés és a helyi önkormányzat közötti 60-40 százalékos megosztását először Magyarország 2013. évi költségvetése vezette ugyanis be, de azt is érdemes megemlíteni, hogy ezt megelőzően a gépjárműadó száz százaléka a helyi önkormányzatot illette meg. A kormány tehát egy nyolc éve változatlanul fennálló megosztási szisztémát változtatott meg úgy, hogy arról előre nem tájékoztatta az önkormányzatokat, és nem adott számukra lehetőséget arra, hogy a forráscsökkenésre felkészüljenek.

Sajnálatos továbbá az is, hogy bár a kormány az elvonások okának a koronavírus-járvány miatti kialakult helyzet kezelését jelölte meg, azonban ezen indokot erőteljesen megkérdőjelezi, hogy a nyilvánosságra került tervei szerint a gépjárműadó elvonása és a szolidaritási hozzájárulás mértékének a növelése 2024-ig fennmarad. Ebből arra lehet következtetni, hogy az önkormányzatok tartós és maradandó elvonásával számol a kormány, amely fontos önkormányzati intézményrendszerek alól vonja ki azok költségvetési lábát, bizonytalan helyzetbe hozva azok működőképességét.

A főváros több tíz milliárd forinttal kevesebb forrásból gazdálkodhat jövőre, amelynek a főpolgármester szerint az lesz a következménye, hogy a Fővárosi Önkormányzat a költségvetés nettó befizetőjévé válik, vagyis többet kell befizetnie a központi költségvetésbe, mint amennyit abból visszakap. De nemcsak a fővárost, hanem a kerületi önkormányzatokat is jelentősen megterhelik ezek az elvonások. Érdemes egy pillantást vetni Zugló példáján keresztül arra, hogy pontosan milyen önkormányzati kiadások mögül vonja el a fedezetet a kormány. Az említett intézkedések és a helyi adók várható csökkenése közel 5 milliárd forintos kiesést jelenthet Zugló számára, amely a korábban említett költségnövekedésekkel együtt azt fogja eredményezni, hogy a kerület jövőre 15 százalékkal kevesebb forrásból gazdálkodhat. Ez a várhatóan 5 milliárd forintos kiesés megvonja a fedezetet a zuglói szociális ellátórendszertől, amelyre az előirányzat 2020-ban 3,2 milliárd forint, és a zuglói bölcsődék fenntartásától is, amely 1,9 milliárd forintba kerülne. Ezen két intézményrendszer fenntartása összesen kerül annyiba, mint amekkora kieséssel 2021-ben a zuglói önkormányzatnak számolnia kell. Mindez ráadásul úgy, hogy a kormány által a szolidaritási hozzájárulás emelésén keresztül várhatóan elvont összeg szinte teljes egészében megegyezik a zuglói óvodák fenntartásának költségével.

Ezek az elvonások más összetételben is értelmezhetők. Zugló a szociális ellátórendszerhez hasonló összeget, 3,2 milliárd forintot költ az egészségügyre, a Zuglói Egészségügyi Szolgálatra, az önkormányzati rendészetre 430 millió forintot fordít, a család- és gyermekjóléti központra pedig 420 millió forintot. Látható tehát, hogy a kerület közel 5 milliárd forintos bevételkiesése a teljes kerületi bölcsődei rendszer és a kerületi egészségügyi ellátás alól rántja ki annak költségvetési lábát, a gépjárműadó kormányzati elvonása pedig a család- és gyermekjóléti központ finanszírozását veszi el.

Nézzük, hogy a tervezett központi költségvetés hogy érinti a zuglói önkormányzat által fenntartott óvodai intézményrendszert! Erre Zugló összesen 4 milliárd forintot költött volna, azonban a közel 5 milliárd forintos kiesés következtében az óvodák fenntartása is veszélybe kerül. Ráadásul a kormányzati elvonások közvetlenül is érinthetnek egy-egy óvodát. A gépjárműadó elvétele például három óvoda teljes költségvetésével egyenlő, a szolidaritási hozzájárulás pedig még több intézményt érinthet. A várható 1,7 milliárd forintos többletelvonás kilenc óvoda éves fenntartásának felel meg. A két kormányzati forráselvonásból, vagyis a gépjárműadó elvételéből és a szolidaritási hozzájárulás növeléséből az következik, hogy Zugló elveszítheti a 24 óvodájának fenntartásához szükséges összeg felét.

Az egészségügyi ellátórendszer, a szociális ellátórendszer, az óvodák és a bölcsődék azok a területek, amelyek a forráselvonások és a bevételcsökkenések miatt veszélybe kerülhetnek. Ezért volna fontos, hogy a kormány ne elvonja a forrásokat a helyi önkormányzatoktól, hanem éppen ellenkezőleg, növelje az önkormányzatok támogatását és pótolja az iparűzési adó 2021-ben várható kieső részét. Ennek elmaradása számtalan, a települések, a kerület lakosságának ellátására szolgáló intézményrendszer működését veszélyeztetheti.

Ezek az elvonások azon túl, hogy csődközeli helyzetet eredményeznek számos magyar önkormányzat számára, szembemennek az önkormányzatiság európai követelményeivel. A helyi önkormányzatok európai chartája ugyanis számtalan követelményt megfogalmaz, amelyeket az önkormányzatok irányában az államnak teljesítenie kell. Ezt a chartát pedig 1997-ben kihirdették Magyarországon, azóta kötelező eleme a magyar jogrendszernek. A charta alapján először is biztosítani kell a helyi önkormányzatok számára azokat a költségvetési forrásokat, amelyek a kötelező feladatok ellátásához elengedhetetlenek.

(9.10)

Másodszor, a helyi önkormányzatok számára olyan és annyi forrást kell biztosítani, ami nemcsak a kötelező feladatok ellátására, hanem a helyi közügy körébe tartozó önként vállalt feladatok elvégzésére is lehetőséget teremt. Magyarul, olyan helyzetbe kell hozni az önkormányzatokat, hogy az általuk képviselt közösség egyedi elvárásait teljesíteni tudják. A 2021. évi költségvetés egyértelműen nem ilyen, ami joggal veti fel annak a lehetőségét, hogy a kormány nem teljesíti a nemzetközi szerződésből származó kötelezettségeit. Az MSZP alapvetően máshogy képzeli el az önkormányzatok jövőjét.

Azt akarjuk, hogy a települési önkormányzatok feladatellátási, gazdasági és szakmai önállósággal rendelkezzenek mindazon közszolgáltatások megszervezésében és működtetésében, amelyek a helyben lakó emberek életének meghatározó feltételei. Ilyen az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás szervezése és működtetése. Ezért elvárjuk, hogy az önkormányzatok kapják meg a kötelező feladataik ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből. Ez a költségvetés ezt nem biztosítja számukra. Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr.