Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az önkormányzati szféráról szeretnék beszélni, de azt gondolom, nem lehet elmenni szó nélkül amellett, amit Bárándy Gergely képviselő úr az imént megengedett magának. Senki nem emlegetett a parlamentben, tisztelt képviselő úr, politikai leszámolást. (Dr. Szabó Zoltán: Dehogynem!) Tasó László arról beszélt, hogy az államigazgatás eszközeivel elszámolás történik azokban az ügyekben, amelyek tele vannak szabálytalanságokkal.

Szerettem volna, ha ön ilyen harcosan, az igazság bajnokaként fellépett volna 2006. október 23-a után, amikor nem állt fel itt a parlamentben, amikor emberek szemét lőtték ki, idős hölgyeket vertek meg, (Dr. Szabó Zoltán közbeszól. - Tállai András: Ne vigyorogj, te!), és jó néhány gyerek esett áldozatul a rendőrség könnygázos támadásának, amely sokak szerint politikai megrendelésre tette ezt.

De visszatérve a költségvetéshez, tisztelt képviselőtársaim, szeretném elmondani, hogy az önkormányzati költségvetés, a miniszter úrral szemben, aki az imént elment, az államtitkár úr van jelen az Önkormányzati Minisztérium részéről, megalapozatlan költségvetés, hiszen olyan önkormányzati bevételekről beszél, amelyek nem realizálhatók a 2010-es esztendőben. Jogszabálysértő ez a költségvetés, hiszen szembemegy az önkormányzati törvénnyel és olyan ágazati törvényekkel, amelyek kötelező feladatokat írnak elő. Centralizál, miközben a parlamentben állandóan decentralizációról, a szubszidiaritás elvéről beszélnek, ezenközben pályázati forrásokat hoznak létre a normatív szabályozás helyett. Centralizálja a forrásokat, és így próbálja szétosztani annak a szférának, amely számára adott esetben kedves lehet.

Ami a legnehezebben megemészthető ebben a költségvetésben, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy cinikus módon teszik mindezt. Oszkó Péter pénzügyminiszter azt engedi meg magának, hogy azt mondja, az önkormányzatok most szabadabban tudnak élni a lehetőségeikkel, mint korábban. Ehhez képest a forrásokat jelentősen megnyirbálja. Van olyan normatívacsoport, amit összevonnak, majd egyharmaddal csökkentik a teljes összeget. Ha profán példát szeretnék mondani önöknek, akkor azt mondom, hogy ha a fiamnak adtam eddig 1000 forint zsebpénzt, akkor megmondtam neki, hogy mire kell költenie, most viszont adok neki 500 forintot, hogy azt bármire elköltheti. Mikor jár jobban? Ez a helyzet az önkormányzati ügyeket illetően is.

Ami igazából a legnehezebb, hogy embertelen módon is bánik ez a költségvetés a különböző társadalmi csoportokkal. Ilyenek például a fogyatékkal élők, ahol a szervezeteik pénzbeli megkurtítását végezte el a benyújtott költségvetés. Van, ahol 60, van, ahol 70 százalékát, van, ahol háromnegyedét vették el, például a vakok szövetségétől. Csak hogy felhívjam rá a figyelmet, hogy ez mivel jár: megszűnik a vakvezetőkutya-képzés, nem nyit ki a hangos- és a Braille-könyvtár, nincs speciális tankönyvellátás a látássérült gyermekek számára, de lehetne folytatni más fogyatékkal élők szervezeteinek esetében is. Csillag István egykori miniszter arról beszélt, hogy a gazdasági megszorításoknál nem lehet kiinni a gyermekeink poharából a kakaót a jövőt illetően. Ő elég vastagon issza a kakaót a tiszteletdíjából, ami több tízmillió forint, ezenközben itt 17 milliárdot vesznek ki önök a gyermekétkeztetés költségvetési forrásai közül.

(10.20)

Ugyancsak más fogyatékkal élőktől, az idősek nappali ellátásából, a demens ellátottaktól vesznek el a szociális szférában, a gyermekjóléti szolgáltatástól vesznek el pénzt, tisztelt képviselőtársak. Mindig elhangzik itt a parlamentben, hogy az önkormányzatok kevésbé járnak rosszul, mint mondjuk, a központi költségvetési szervek.

2006 óta az önkormányzati szférából az önkormányzati szövetségek számítása szerint mintegy 140 milliárdot már kivontak, ami a központi költségvetésnél megjelent. Önök viszont más helyeken bőkezűen bánnak a pénzekkel, így például az informatikai forrásokat 40 milliárdra teszik ebben a költségvetésben. Kóka János - nyilván megvan a maga oka - nem is kifogásolta ezt a tételt. Ezenkívül jó néhány olyan forrás van még, ahol bőkezűen adnak, ilyen például a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, Kósa Lajos beszélt erről. 12 milliárd jut ennek a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnak központi beszerzésekre, vélhetően telefonokra, bútorokra, amik ugyan még várhatnának egy fél évet a sorukra.

A költségvetés bevételi oldaláról soha senki nem beszél. Szeretném elmondani, hogy nem reálisak a helyi iparűzési adóval kapcsolatos bevételi várakozások. 2009-ben jelentősen visszaesett a helyi iparűzésiadó-bevétel. Jövőre 1,2 százalékkal kívánják ezt megnövelni csak azért, hogy a költségvetés az önkormányzati forrásoldalon egyensúlyba kerüljön. Ez nem reális, ez nem realitás, ráadásul az APEH szedi be, ahol jóval magasabb a beszedés fajlagos költsége, mint ha a helyi önkormányzati köztisztviselők szednék be, hiszen ők emellett más adóügyi feladatokat is ellátnak.

Ugyancsak ilyen jellegű bevételi forrásokkal kalkulálnak önök, hogy majd a helyben élők fogják azokat a térítési díjakat megfizetni, amelyeket a központi költségvetés nem ad oda. Ilyen például a két tanítási nyelvű oktatás. Ez szerintem egyébként alkotmányellenes is, hiszen a szülők azért adták ezekbe az iskolákba a gyermekeiket 2-5-7 évvel ezelőtt, hogy ilyen oktatásban-képzésben vegyenek részt, abban a tudatban, hogy ez normálisan, az állami oktatási rendszerben finanszírozottá válik, és nem azért, hogy majd egy idő után ezt nekik kell finanszírozni.

Hasonló a művészeti alapfokú oktatás. Tasó László beszélt erről. Tehetséges gyerekek kerülnek ki ezekből a rendszerekből, és összességében az olló nyílik a jól szituált, a gazdag társadalmi rétegek és a szegény, elmaradott emberek között. Ezt nem kezeli ez a költségvetés, sőt úgy generálja, hogy a társadalmi feszültségeket a helyi önkormányzatok szintjén kívánja megoldatni, amihez aztán forrást nem biztosít.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a hivatkozás, amely szerint az európai uniós forrásokból lehet az önkormányzati fejlesztéseket elvégezni az elkövetkezendő időszakban, ez csak részben igaz. Egyrészt, pont amiről az imént beszéltem, a nehéz sorsú önkormányzatok esetében 6 milliárd forintot vesznek el az uniós önerőből, bizonytalan pályázati alapba helyezve ezt a lehetőséget. Úgy gondoljuk, hogy egy normatív alapon történő, ilyen jellegű támogatási rendszer jobban szolgálja a forrás biztosítását az önkormányzatoknak.

Ami a költségvetés szociális, illetve oktatási részét illeti, néhány tételt hadd soroljak fel önöknek: megszűnnek a pedagógus-szakvizsga- és továbbképzés-támogatások. Szeretném elmondani - erre hivatkoztam -, hogy jogszabálysértő a költségvetés. Ezeket ágazati jogszabályok írják elő, például egy '97-es kormányrendelet, hogy kötelező a pedagógus-szakvizsga. Ez foglalkoztatási feltétel. Amennyiben ez nem valósul meg, abban esetben eleshet a munkahelyétől az adott pedagógus.

A közalapítványokat nem támogatják, ezek éppen a szükséges eszközök beszerzését tudták a megyei önkormányzatok, illetve helyi önkormányzatok által fenntartott iskoláknál támogatni. A minőségről mindig beszélünk, hogy milyen fontos a minőség. A minőségbiztosítást nem támogatják, és megszűnik a kistelepülési tagintézményi támogatás.

Lamperth Mónika miniszterségéhez kötődik - és ő maga ezt sikertörténetnek állítja be itt a parlamentben - a többcélú kistérségi társulás létrejötte. A többcélú kistérségi társulást elindítottuk egy úton, többlettámogatást biztosítottak a társulásban részt vevő önkormányzatok számára, és a tavalyi esztendőben is - és az idén is folytatódik - szépen kezdtük visszaveszegetni ezektől a társulásoktól a pénzt. Tehát nem kiszámítható a rendszert. Elindítunk valamit egy úton - a két tanítási nyelvet, az alapfokú művészeti oktatást, a többcélú kistérségi társulást -, majd szépen visszavesszük a forrásokat; tehát nem kiszámítható a rendszer, hogy milyen módon kell elindulni egy-egy önkormányzatnak önkormányzati és közszolgáltatások biztosítása terén.

De lehet beszélni arról is, hogy milyen fontos az érettségi. Ezenközben az érettségi szakmai vizsgák lebonyolításának támogatását 1,5 milliárddal csökkentik; az alapfokú művészeti oktatásról már beszéltem. Arról beszélünk, hogy az iskolákban a bejáró tanulókat magasabb színvonalú oktatásban tudjuk részesíteni. Na bumm, mi történik? A társulás bejárótámogatását is csökkentik.

Összességében, tisztelt képviselőtársaim, ez a költségvetés hátat fordít az embereknek, ez a múlt költségvetése, semmiben nem visz előre, ez egy romboló költségvetés.

Nagyon fontos helyben a munkanélküliség támogatása is. Az "Út a munkához" program nem oldja meg a munkanélküliség problémáit, legfeljebb egy szépségflastrom erejéig beszélhetünk erről.

Úgy látjuk, hogy a Bajnai-csomag tovább rontja Magyarország helyzetét, az önkormányzati szféra úgy látja, hogy ezt a Bajnai-csomagot vissza kell vonni, és egy új, az emberek életét segítő, a nehéz helyzetben lévő emberek támogatását bíró költségvetést kell újra beterjeszteni. Ezért is tartják az önkormányzatok életükben először azt a tüntetést - az önkormányzati képviselők, az önkormányzati szférában dolgozók -, mert úgy látják, hogy parlamentáris eszközökkel, illetve tárgyalóasztal mellett ez ma már nem megoldható. A 2006 óta tartó, az ezzel a költségvetéssel együtt mintegy 300 milliárdos kivonás miatt nem engedheti meg magának az önkormányzati szféra, hogy tovább hátráljon, hiszen ezzel a helyi feladatellátást nagymértékben veszélyezteti.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)