Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés tervezése és sajnos parlamenti vitája sem hagyhatja figyelmen kívül a több mint egy éve tartó küzdelmünket, amit a koronavírus ellen folytatunk. A Fidesz-KDNP-kormány mindent megtett és mind a mai napig meg is tesz a sikeres védekezés érdekében, aminek kézzelfogható eredményeit is láthatjuk. Ha ezt az időszakot nézzük, akkor azt látjuk, hogy a váratlan helyzetre tavaly tavasszal a kormány példásan reagált, aminek köszönhetően a járvány első hullámában sikerült alacsony szinten tartani mind a fertőzések, mind az elhunytak számát. Eközben számos európai országban az egészségügy a teljesítőképességének a határára ért, és sajnos nagy veszteségeket volt kénytelen elszenvedni.

A járvány második hulláma világossá tette, hogy a világjárvány kizárólag vakcina segítségével győzhető le. Magyarország Kormánya ezért nem tétlenkedett, hanem minden potenciális gyártóval felvette a kapcsolatot, és alternatív megoldásokat keresett, hogy minél előbb elérhessük a lehető legnagyobb átoltottságot. Ennek köszönhetően mára európai és világviszonylatban is igen előkelő helyen állunk az oltások terén, ami az európai átlaghoz képest várhatóan gyorsabb kilábalást jelent mind a járvány egészségügyi, mind pedig gazdasági nehézségeiből. A nagyarányú átoltottságnak köszönhetően immár a harmadik hullám leszálló ágában vagyunk, napokkal ezelőtt átléptük a négy és fél millió beoltottat. Mára már elmondhatjuk, hogy vakcinabőség van, elérhetővé vált az online időpontfoglalás, ami után napokon belül hozzá lehet jutni a kívánt oltóanyaghoz. Reméljük, az oltási kedv töretlenül megmarad, hiszen ez közös érdekünk  ahogy közös a köszönet is.

A költségvetési vitában sem feledhetjük orvosaink, ápolóink, egészségügyi dolgozóink emberfeletti munkáját, példás helytállását. A kormány történelmi léptékű egészségügyi béremeléssel becsülheti meg az évtizedeken át végzett áldozatos munkájukat. Az orvosi fizetések két év alatt átlagosan két és félszeresére nőnek, az egészségügyi szakdolgozók munkáját sem feledjük, hiszen 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt kapott. A költségvetésre nézve ez azt jelenti, hogy a 2021-ben indult egészségügyi béremelési programok megvalósítására jövőre közel 460 milliárd forintot fogunk fordítani.

Az egészségügyi dolgozók béremelése mellett a kormány nagy hangsúlyt fordít az egészségügyi intézmények fejlesztésére is, ami azért is fontos, hogy egy esetleges világjárvány felkészülten érje az egészségügyet. A fejlesztések célja egy modern, a XXI. század kihívásaira reagálni képes, hatékonyan működő ellátórendszer. Ennek érdekében szükséges bizonyos országos intézetek, centrumkórházak fejlesztése. Elengedhetetlen az infektológiai ellátóhelyek megerősítése, speciális igényeknek megfelelő járványkórházak, illetve pulmonológiai hálózat kialakítása, ahogy a vérellátás megújítása, a megyei és városi fekvőbeteg-ellátó intézmények, valamint járóbeteg-szakellátóhelyek fejlesztése is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány ma mindent megtesz annak érdekében, hogy enyhítse a gazdasági károkat és minden segítséget megadjon a bajba jutott vállalkozásoknak, a bajba jutott magyar családoknak. Kiemelendő, hogy a vírus okozta gazdasági helyzetre sem megszorításokkal válaszolt a kormány, hanem ellenkezőleg, a gazdaság-újraindítási akcióterv keretében számtalan lehetőséget és támogatást kínál a családoknak, és bővítette a családtámogatási intézkedések körét. A kormány a Kereszténydemokrata Néppárt egyetértésével hitelmoratóriumot vezetett be, és bértámogatásokat nyújtott a nehéz helyzetben lévő ágazatoknál. Beruházási támogatást adott majd 1500 magyarországi vállalkozásnak, ami sok százezer munkahely megtartásához és több tízezer létrehozásához járult hozzá az elmúlt hónapokban.

Mind a jelenlegi, a 2021-es, mind pedig a 2022-es költségvetés célja a magyar gazdaság újraindítása. Korábbi életünket talán nem kaphatjuk vissza teljes mértékben, de a kialakult helyzetben új tervekkel akár versenytársainkat is megelőzve fejleszthetjük a magyar gazdaságot  és ehhez nem kell lemondanunk szociálpolitikai erősségeinkről. Ez történelmi lehetőség, amelyet ha jól használunk, a következő évtizedek társadalmi-gazdasági fejlődésének alapját teremthetik meg.

Ha a szikár tényeknél maradunk, azt láthatjuk, hogy az Állami Számvevőszék véleménye alapján a 2022. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elkészítése során a tervezést végző szervezetek a jogszabályi előírásokat betartották, ezáltal teljesül az átlátható költségvetési tervezés követelménye. A törvényjavaslat 2022-re 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval, 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nem árt hangsúlyozni, hogy a gazdaság-újraindítási akcióterv lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni. Közös érdekünk egybeesik a kormány céljaival, hiszen azt szeretnénk, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja azt szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja azt indítani, sőt lehetőség szerint tovább tudja azt fejleszteni. Ez nem kis feladat. Ehhez az akcióterv 2022-ben összesen több mint 7300 milliárd forintot irányoz elő a költségvetésben, ami a hazai GDP 13 százalékát teszi ki. Ez a hatalmas összeg arányban áll a feladat nagyságával.

A kiadások bővítése mellett a kormány továbbra is az adócsökkentés politikáját képviseli, ezért az adócsökkentő lépések a koronavírus-járvány idején is folytatódtak és folytatódnak. A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől 2 százalékponttal tovább csökkennek, az adminisztrációs terhek mérséklése miatt a szakképzési hozzájárulást kivezetik, a szociális hozzájárulási adó kulcsa pedig fél százalékponttal csökken.

A Fidesz-KDNP-kormány egyik első döntése volt 2010 után, hogy bevezette a gyermekek után járó családi adókedvezményt. Ezt sorra követték az újabb és újabb családtámogatási intézkedések, a családi otthonteremtési kedvezmény, amely aztán kibővült a falusi CSOK-kal, a babaváró támogatással, valamint a négygyermekes édesanyák szja-mentességével. A kormány intézkedései a nagycsaládok számára lehetővé tették a kedvezményes autóvásárlást, amit már több mint húszezer család igénybe is vett. Összességében elmondhatjuk, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása alatt két és félszeresére emelkedett a családok támogatása, ami arányaiban egész Európában az egyik legmagasabb, a GDP mintegy 5 százalékát teszi ki.

A családbarát kormányzás is hozzájárult ahhoz, hogy 2019-ben Magyarország érje el a második legnagyobb gazdasági növekedést az Európai Unión belül, a gyermekvállalási kedv pedig nálunk nőtt a legjobban. A kormány a koronavírus-járvány idején és azt követően is elkötelezett maradt a gyermekvállalás ösztönzése, a gyermeket nevelő családok támogatása és életminőségük javítása mellett.

(16.10)

Folyamatosan segíti a saját otthon megteremtését és felújítását, elismeri és értékeli a családok többlet-erőfeszítéseit, számos intézkedéssel ösztönzi a vidék, a kistelepülések komplex fejlesztését.

A családbarát Magyarország építésének központi eleme a családvédelemi akcióterv, amire a jövő évi költségvetésben is biztosított a fedezet számos további intézkedés mellett. A költségvetésben így jövőre közel 2780 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar családok támogatására. Ennek keretében a 25 év alatti fiatalok január 1-jétől mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Ez mindenekelőtt segíti a fiatalok munkaerőpiaci részvételét, önálló életkezdését és családalapítását. Az eddigi intézkedéseken túlmenően a kormány tovább bővíti a gyermekes és gyermeket vál-laló családok támogatását. Az otthonteremtési program keretében 2022-ben is áfa- és illetékmentességgel segíti az új otthonba költözött családokat, ami jövőre 170 milliárd forint megtakarítást jelent számukra.

Az otthonteremtési program mellett folytatódik az otthonfelújítási program is. Az otthonfelújítási támogatás vissza nem térítendő, maximum 3 millió forint összegű, és idén január 1-jétől segíti a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő családokat, illetőleg elvált vagy különélő szülőket. Ők már saját otthonnal rendelkeznek, abban szeretnének tovább élni, és ezt a meglévő otthont szeretnék korszerűsíteni. Az otthonfelújítási kölcsön azokat segíti, akiknek nincs elég önereje az otthonfelújítási támogatás igényléséhez. Ha az érintettek e kölcsönből finanszírozzák az önerőt, nem esnek el a támogatástól.

A mi értékrendünk szerint a családon belül kiemelt megbecsülést érdemelnek az idős, nyugdíjas emberek is, hiszen évtizedeken át dolgoztak az országért, a közösségekért, és zokszó nélkül vállalták gyermekeik, unokáik nevelésének terheit. A nyugellátásokra fordítható költségvetési források összege jövőre mintegy 255 milliárd forinttal, több mint 4162 milliárd forintra fog nőni az idei évhez képest.

A jövő évi költségvetés 3 százalékos inflációval számol, így ennyivel emelkednek január 1-jétől a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások is. A balliberális kormányok által elvett 13. havi nyugdíj 2022-es második ütemére, illetve a 2022-es nyugdíjprémium kifizetésére a jövő évi költségvetésben 230 milliárd forint áll rendelkezésre.

A magyar kormány a nők családban betöltött szerepét időskorukban is kiemelten értékeli. Az életük nagy részét munkával és gyermekneveléssel töltő nők 40 éves jogosultsági idővel már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően igénybe vehető nyugellátására 2022-ben a központi költségvetés 332 milliárd forintot biztosít.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés kapcsán fontos beszélnünk a minket körülvevő természetről, annak értékeiről és ezek megóvásáról is. A klíma- és természetvédelmi akciótervet 2020. január 13-án fogadta el a kormány. Az akcióterv célja, hogy a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve a magyar állam a klímaváltozás időszakában is mindent megtegyen azért, hogy a következő generációk jobb állapotban örökölhessék meg országunkat, mint amilyen állapotban az jelenleg van.

A gazdaság-újraindítási akcióterv keretében az idei év második felétől indul meg a zöldenergia- és a körforgásos gazdaság felépítése, valamint a magyar gazdaság teljes digitalizációja. Ez összhangban van Magyarország klímavédelmi céljaival. Közös jövőnket is érinti, hogy a tiszta és megújuló energiáknak nagyobb szerepet kell kapniuk, az energiahatékonyság is egyre inkább előtérbe kerül. Ez összességében kedvező hatással bír az energiaszolgáltatásra, a közlekedésre, az építőiparra és a feldolgozóiparra is, így ezeken a területeken is jelentős zöldberuházások, fejlesztések várhatóak.

A modernizációs alap célja az energetikai rendszerek modernizációja és az energiahatékonyság növelése. A mindenkori költségvetések tárgyalásánál is figyelembe kell vennünk, hogy Magyarország területének jelentős részén az ott élők a vízhiány és a víztöbblet, árvíz és belvíz kettős szorításában élnek, minden második év aszályos. A legnagyobb aszályok az ország területének 80-90 százalékát sújtják, ugyanakkor az árvizek által veszélyeztetett terület az ország 23 százalékát teszi ki. Ez az arány a legnagyobbak között van Európában.

A költségvetésre is komoly hatást gyakorol, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt klímaváltozás folytatódhat, aminek következtében a Kárpát-medence vízháztartása a XXI. században is szélsőséges maradhat. Ezért fontos az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz és a természeti katasztrófák kockázatának csökkentése.

Fejlesztenünk kell a települési vízellátást és -tisztítást, ahogy a szennyvízelvezetést is. Gondolnunk kell a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztésekre. Nem hanyagolhatjuk el a természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztéseket. Növelnünk kell az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrások alkalmazását. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé a környezet védelmének fontosságát, mely a jövő generációk számára nyújthat ma megfelelő alapot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelve az ellenzéki hozzászólásokat, nem lehet szó nélkül hagyni, hogy immár hosszú évek óta fejlesztésekről és nem válságmenedzselésről szól az önkormányzatok élete. Míg 2002-2010 között az volt a kérdés, hogy az óvodát vagy az iskolát zárjuke be, most ezeknek a fejlesztése, bővítése zajlik, és bölcsődék épülnek szerte az országban.

Hallottam konkrét javaslatokat is szűkebb hazám, Somogyország kapcsán, hogy mesztegnyői kisvasút meg Balatonmáriafürdő-Mesztegnyő kerékpárút kell. De hiszen azokra már megvan a forrás: a kisvasútra 650 millió, a kerékpárútra pedig 1 milliárd forint áll rendelkezésre, és a tervezési folyamatok javában zajlanak. Ezek megépülnek, mint ahogy megújul a 68-as út, illetve megépül a Vityapuszta-Gamás 60 éve várt 3 kilométernyi összekötő útja is. Balatonbogláron a Jánoshegyen látványborászat létesül, és ezeken kívül számos új beruházás szolgálja majd a somogyi embereket.

Ha azt látják szükségesnek, döngessék hát nyugodtan a nyitott kapukat! Kicsit olyanok ezek a felvetések, mintha én most azt mondanám, hogy kívánatos lenne, hogy az idén az Újpest nyerje a Magyar Kupát, és aztán, amikor kiderül, hogy ez már megtörtént, akkor büszkén tehetem hozzá, hogy na lám, megmondtam.

Tisztelt Képviselőtársaim! Zárásképpen és összefoglalva elmondhatom: a jövő évi költségvetés a magyar lakosság számára az eddig elért eredményeink megóvása mellett az újrakezdés lehetőségét biztosítja. Ehhez a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója a legnagyobb mértékű támogatást ígéri. Bízom abban, hogy egy nehéz időszakot követően élni tudunk majd a lehetőségeinkkel, amihez a 2022. évi költségvetés biztos alapot nyújt majd. Isten segítsen minket a végrehajtásában! Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)