Felszólalás adatai

DR. MOLNÁR CSABA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Több mint egy éve az ügyészség előtt fekszik egy feljelentés, amely egy Sukoróra tervezett beruházás kapcsán kezdeményezi a Magyar Köztársaság volt miniszterelnökének hivatali visszaéléssel való meggyanúsítását. Az elmúlt egy évben jobboldali politikusok egész sora helyezett nyomást az ügyészségre - most legutoljára az e célból kinevezett kormánybiztosok és megbízottak is -, hogy a büntetőeljárást ebben az ügyben megindítsák.

Sajtóhírek szerint az eljárás megindítását követelők arra alapozzák a kezdeményezésüket, hogy állítólag a beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánításának, ami kormányrendeletben történt, nem voltak meg a törvényi feltételei, így állítólag az azt előterjesztők és elfogadók hivatali hatáskörükkel visszaélve, törvényellenes kormányrendeletet alkottak.

(13.00)

Túl azon, tisztelt legfőbb ügyész úr, hogy a bűncselekmény megállapításának alapfeltétele a jogellenesség, vagyis az jogalkotással bajosan valósítható meg, engedje meg a legfőbb ügyész úr, hogy felhívjam a figyelmét egy kísértetiesen hasonló esetre, egy olyan jogalkotási esetre, amelyben pontosan ugyanaz történt, mint a fenti feljelentésben foglaltakban.

Nézzük csak pusztán a jogi tényeket, azok minősítése nélkül! A büntető törvénykönyv 225. §-a szerint a hivatali visszaélés bűncselekményét követi el az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, a hatáskörét túllépi. A jogtalan hátránynak nem kell bekövetkeznie a büntető törvénykönyv szerint, elegendő önmagában az is, ha az elkövető tevékenysége hátrányokozásra irányul.

Ez alapján legalább három dolgot tudunk. Egyrészt: az országgyűlési képviselők és miniszterek, tudjuk, hogy hivatalos személyek, tehát elkövethetik ezt a bűncselekményt. Második: azt is tudjuk, hogy alkotmányellenes jogszabályt alkotni vagy kezdeményezni a jogalkotási hatáskör túllépését jelenti. Harmadrészt: azt is tudjuk, hogy az alkotmányellenes jogszabály, ha valakit adó fizetésére kötelez, akkor az jogtalan hátrány okozását jelenti.

Vagyis konkrétan, tisztelt legfőbb ügyész úr, az Alkotmánybíróság a 98 százalékos különadóról szóló törvényt alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Ez, ugye, azt jelenti, hogy egyetlenegy olyan nap sem volt a magyar történelemben, amikor alkotmányos, vagyis jogszerű lett volna ennek a különadónak a kivetése. Minderről a törvényjavaslat benyújtói és szavazói tudtak, hiszen sokat beszéltek arról akkoriban, emlékezhetünk arra, hogy független és tekintélyes alkotmányjogi szakértők sorban hívták fel a figyelmet arra, hogy ez egy alkotmányellenes jogszabály. Nyilván nem lehetett véletlen az sem, hogy különböző trükközések kellettek ahhoz, hogy ez a törvény már ne kerülhessen Sólyom László akkori köztársasági elnök asztalára, vagyis a hivatalos személyek hatáskörtúllépése egyértelműen bizonyítható.

Nem nehéz belátni azt sem, hogy az állam javára teljesítendő befizetési kötelezettségre, vagyis jogtalan joghátrány okozására irányult a törvény kezdeményezése és elfogadása, hiszen tudjuk, az Alkotmánybíróság döntése óta ez jogellenes.

Kérdezem a legfőbb ügyész urat, hogy tervez-e mindezek alapján hivatali visszaélés gyanúja miatt büntetőeljárást indítani a 98 százalékos különadóról szóló törvényjavaslat benyújtói ellen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), vagyis egyenlő mércével mér-e. Gondolja-e azt, hogy ha abszurd ez a felvetés, akkor abszurdnak kell lennie... (Kikapcsolják mikrofonját. - Taps az MSZP soraiban. - Novák Előd: Fordulj Zoltai Gusztávhoz, majd ő elsikálja!)