Felszólalás adatai

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ily késői órán egy picit szükséges erre a 2002-es időpontra utalni. Valóban, az Orbán-kormány is célul tűzte ki ennek a kérdésnek a megfelelő formában történő rendezését. Azt gondolom, célszerű megvizsgálnunk, hogy milyen előfeltételei voltak ennek a jogintézménynek a szabályozása tekintetében.

Egyrészt speciális, mondjuk úgy, a gazdasági társaságokban szabályozott, szavazatelsőbbségi részvénytől eltérő szabályozási metodika szerint, a privatizációs törvényben történik ennek a jogintézménynek a szabályozása. Speciálisan az állami tulajdonban lévő vállalkozásokhoz fűz a jelenlegi, tehát még a hatályban lévő szabályozás nagyon erős jogosítványokat, és valóban igaz, hogy az európai uniós esetjog ennek fenntartását vagy megváltoztatását mindenképpen indukálja. Mi magunk is egyébként, de erről majd később beszélnék, a belga minta irányába mennénk el.

Vitába szálltunk itt, illetve szinte mindennapos vita, hogy az ÁPV Rt.-nek mi a szerepe az állami szervezeti rendszerben - illetve az ehhez kapcsolódó, közigazgatási felügyelet alatt álló vállalkozásoknak. A privatizációt, illetve a magánosítás folyamatát egy kicsit másképpen ítéljük meg. Azt gondolom, hogy a jelenlegi magántulajdon-állami tulajdon aránya megfelelőnek tekinthető, tehát további ilyen típusú kényszer nincs; illetve a még megmaradt állami vagyon mindenképpen védelemre szorul. Olyan szavak jutnak az ember eszébe, az állam polgárai, a köztársaság polgárai felé való felelősség tekintetében: az energia vagy a közellátás biztonsága, a közszolgálat, a közérdek. Ezek a szavak úgymond tükröződnek a törvényjavaslatban, de úgy ítéljük meg, hogy leszűkíti erre a három megnevezett területre.

Ennél azért szélesebb értelemben kell a közérdeket értelmezni, tehát a nemzetgazdaság működése szempontjából szükséges ezt megítélni. Mivel nincs ilyen szabályozás, a jelenlegi nem ellenkezik az európai uniós normákkal, de mint mondtam, mi is azt gondoljuk, illetve úgy ítéljük meg, hogy szükséges ezt szabályozni.

(20.40)

Viszont említést tettem az ÁPV Rt.-ről. Célszerű szakítani a közigazgatási szemléletű társaságirányítással, tehát szükséges kidolgozni egy... - és ez volt az oka, hogy nem szabályozódott ez a kérdés az elmúlt ciklusban, mert folyamatban volt az állam vagyonára vonatkozóan egy egységes vagyonkezelési törvénynek a kidolgozása, amely vagyonkezelési törvényben lett volna szabályozva az elsőbbségi részvény kérdése. Ez elmaradt, a választások ennek a kodifikációs munkának a végére bizonyos szempontból pontot tettek, de ez nem jelenti azt, hogy ezt a kérdést nem kell szabályozni a jövőben. Azt gondoljuk, hogy az ÁPV Rt.-nek mint vagyonkezelő szervezetnek a szerepét ilyen szempontból mindenképpen erősíteni kell, a jelenlegi miniszteriális felügyelet alatt álló szervezeteket pedig oda kell tenni. Fölmerült, hogy a közigazgatási szervezeteknek mint nemzeti hatóságoknak viszont e tekintetben is, tehát a szavazatelsőbbségi részvények tekintetében is jogosítványai vannak.

Amit nagyon-nagyon fontos megemlíteni: a szabályozásunk, tehát a módosító indítványaink az 1. és a 2. §-t lényegében kiemelnék, nem vennék úgymond figyelembe, és megtartanák az eredeti kört, ami a törvényben a közüzemi szolgáltatókra, a nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősülő honvédelmi és más különleges feladatokat ellátó, megvalósító vagy célt szolgáló vállalkozásokra terjedne ki. A szabályoznak az a bontása, amelyet a törvényjavaslat előirányoz, igazából egy egységes, a korábbira picit hasonlító, de az új törvényjavaslatból néhány normaszöveget átemelő szabályozásra lenne figyelemmel, tehát nem lenne úgymond privilegizált terület, hanem a közrend, a közellátás szempontjaira lenne figyelemmel.

A vétójog gyakorlása tekintetében - nevezhetjük ezt belga mintának -: ezzel az úgynevezett jogintézménnyel, miszerint a társasági autonómia, tehát a társasági döntés meghozását követően lép be az a lehetőség, miszerint az állam bizonyos esetekben vétójoggal élhet, én egyet tudok érteni. E tekintetben szinte csak pontosító módosító javaslataink fogalmazódtak meg. Valóban fontos az a két szó, amit az államtitkár úr is kiemelt: a szükségesség és arányosság követelményeinek kell e tekintetben megfelelni. Még egy megjegyzésem lenne: mi továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a szavazatelsőbbségi részvény... - bár picit ez ellentmondásnak tűnhet, de azt gondolom, hogy szükséges az állami delegáltak jelenléte ezekben a vállalkozásokban, tanácskozási joggal a vezető testületekben.

Még egy nagyon fontos dologra szeretném fölhívni a figyelmet: abban az esetben, amennyiben a kormányoldal fenntartaná a törvényjavaslatot, és a módosító indítványainkat nem fogadná be, mindenképpen felszínen kell tartanunk annak a kérdésnek a rendezését, miszerint mennyit ér ez a szavazatelsőbbségi részvény azokban a vállalkozásokban, ahol megszűnne vagy átalakulna törzsrészvénnyé. Ez álláspontunk szerint mindenképpen vagyonvesztést okoz. Tehát vitába kell szállnom az államtitkár úrral, hogy ez 3 usque 10 ezer forintot ér. Egyes társaságonként ennél lényegesen nagyobb értékről van szó, hiszen a jogosítványaiban nagyon erősen tükröződik az értéke is. Abban az esetben, ha a módosító indítványainkat a tisztelt Ház, illetve a törvényjavaslatot előterjesztő befogadná, támogatni tudjuk, amennyiben nem, úgy a Fidesz-frakció nemmel szavaz.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.