Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a csere lehetőségét. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Néhány gondolatot a tartalmi összefoglalóról. Nyilvánvaló, hogy a felek nyilatkoztak az egymás területén való beruházások ösztönzéséről, nyilván ez a legfontosabb most, és arról is, hogy kedvező üzleti környezetben lehessen mindezt megtenni, és ehhez persze teljes körű biztonságot lehessen biztosítani a másik fél területén megvalósult beruházásoknak.

E megállapodás rendelkezései nem befolyásolják a felek szabályozási intézkedések meghozatalához fűződő jogát olyan területeken, mint a közegészségügy, a biztonság, a környezet védelme vagy például a fogyasztóvédelem. Képviselőtársam említette a diszkriminációmentességet, a nemzeti és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét is. Utóbbi alól kivételt képeznek azok a kedvezmények, amiket az egyik szerződő fél a harmadik országnak a vámunióban, a szabadkereskedelmi övezetben, a pénzügyi unióban való részvétele kapcsán ad, és szerintem az is nagyon fontos, hogy vállalják, hogy kártalanítják egymás beruházóját, beruházását ért háború, szükségállapot, felkelés miatti veszteség esetében is.

Nyilvánvaló, hogy szó van a kisajátítás tilalmáról is, ami azt jelenti, hogy egymás beruházásait nem államosíthatják, nem sajátíthatják ki, vagy vonhatják hasonló intézkedés alá, és rögzítik a beruházásból származó jövedelmek átutalásának szabadságát, a beruházáshoz kapcsolódó jogátruházás kérdéseit, a beruházással kapcsolatban keletkezett viták rendezésének módját, tájékoztatási kötelezettséget a beruházásokat érintő jogszabályi változásokról, nemzetközi egyezményekről. Nyilvánvaló, hogy meghatározza a szerződő államok beruházói közötti jogviták rendezésének módját is.

Néhány tartalmi észrevételt is szeretnék elmondani. Magyarország láthatóan számos keleti országgal kívánja szorosabbra fűzni kapcsolatait. 2020 novemberében a Kirgiz Köztársaság, 2021 februárjában pedig Koszovó kapcsán iktattak törvénybe nagyon hasonló tartalmú megállapodást, ami ugyancsak a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást ültette át a hazai jogrendbe. A jelen javaslat célja sem más, mint a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése, elősegítése, különösen az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenység feltételeinek kedvezőbbé, biztonságosabbá tételével a beruházások ösztönzése.

Az indítvány alapját képező megállapodás lényege, hogy a két ország beruházói számára biztosítottak legyenek a beruházásaik védelmét jelentő jogi, garanciális elemek, amelyek az egyes állam területén indított vállalkozások biztonságosabb működését szolgálják. A hasonló megállapodások általában nem ellentétesek a hazai gazdaság érdekeivel, így a Magyar Szocialista Párt rendszerint megszavazza ezeket a kezdeményezéseket.

Ez a jelenlegi javaslat azért tarthat mégis számot nagyobb érdeklődésre, mert Irán az elmúlt években gyakran került a nemzetközi érdeklődés középpontjába. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006 óta több olyan határozatot is elfogadott, amelyben felszólította Iránt a nukleáris fegyverkezési célú urándúsítás felfüggesztésére. Az EU számos gazdasági és pénzügyi szankciót vezetett be Iránnal szemben, többek között korlátozta számos termék kereskedelmét, korlátozásokat alkalmazott a pénzügyi ágazatban és a személyek és szervezetek beutazási korlátozásában is, befagyasztotta a vagyoni eszközeiket.

Miután a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által végzett ellenőrzés megerősítette, hogy Irán végrehajtotta a nukleáris vonatkozású intézkedéseket, 2016. január 16-án feloldották a legtöbb uniós és ENSZ-szankciót. Az EU minden nukleáris vonatkozású gazdasági és pénzügyi szankciót feloldott, és a 2016-os hatálybalépés óta  mármint az iráni nukleáris megállapodásnak  az Unió feloldotta a legtöbb, Iránt érintő gazdasági és pénzügyi szankciót. Az Európai Bizottság ennek értelmében lépéseket tesz, hogy elősegítse az Iránnal folytatott jogszerű kereskedelmet, és támogassa azokat a cégeket, amelyek az uniós szankciókat tiszteletben tartva folytatnának üzleti tevékenységet iráni partnerekkel.

Ugyanakkor a pénzmosás elleni akciócsoport évente többszintű listát alkot a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából kockázatosnak minősített országokról, melynek első kategóriájába 2021-ben mindössze két ország, Észak-Korea és Irán került.

Az Egyesült Államok és Irán viszonya szintén továbbra is feszült. Az amerikai kormány 2020 szeptemberében bejelentette, hogy egyoldalúan visszaállított minden szankciót Iránnal szemben. 2021 novemberében pedig Antony Blinken amerikai külügyminiszter már nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy az Egyesült Államok katonai erőt vet be, hogy megállítsa az iráni atomprogramot.

Én mindenféleképpen úgy gondolom, hogy az államtitkár úr kérését teljesítjük, és támogatjuk a javaslatot.