Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hosszú évtizedek joggyakorlati tapasztalatai mutatnak rá arra, hogy a jogbiztonság megerősítése nem lehet elég hangsúlyos célkitűzése az igazságügyi politikának. A magyar embereknek következetes és átlátható jogrendszerre van szükségük, amelyhez elengedhetetlen, hogy ne csupán a jogszabályok szövege legyen közérthető, de azok értelmezése is kiszámítható legyen. Nem túlzó elvárás, hogy időtől és helytől függetlenül valamennyi jogalkalmazó értelmezése ugyanazon eredményre vezessen ugyanazon jogszabályszövegek alkalmazása esetén, és ez az eredmény a mindenkori jogalkotói céllal is maradéktalanul összhangban legyen.

A jogegység mint elérendő cél nyilvánvalóan a jogalkalmazás oldaláról is megközelíthető, ugyanakkor a jogalkotásról szóló törvényben a jogalkotás szakmai követelményeinek erősítésével is szükséges megalapozni azt, hogy a szabályozás célja mint jogértelmezést orientáló sarokkő világosan és egyértelműen kitűnjön már magából a jogszabályból is. Az igazságügyi tárca álláspontja szerint ezen cél garanciát jelenthet az esetlegesen eltérő jogértelmezési irányok kialakulása ellen, amelyhez megfelelőnek mutatkozik a preambulum jelentőségének felértékelése.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat nem előzmények nélküli. Az Alaptörvény hetedik módosítása 2018-ban rögzítette azt a ma is hatályos alaptörvényi rendelkezést, hogy a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni.

A jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet jelenleg is bizonyos kivételekkel a preambulum alkalmazását kötelezővé teszi. Igazságügyi szakpolitikai célkitűzése a tárcánknak, hogy még egységesebb legyen a jogszabály-előkészítés: kivétel nélkül és következetesen a múltbéli jogalkotási eredményeket figyelembe véve kell a preambulum megalkotására vonatkozó követelményeket rögzíteni.

Tisztelt Ház! A javaslat kötelezővé teszi, hogy valamennyi jogszabály tervezete preambulumot tartalmazzon, amelyben a szabályozás célját minden esetben meg kell határozni. A preambulumban való célmeghatározás általánosan kötelező előírása annak a jogértelmezői gyakorlatban megjelenő igénynek hivatott eleget tenni, hogy a jogszabályok egyértelmű és könnyedén megismerhető céltételezéssel rendelkezzenek azok jogszabályszövegében.

A preambulum az indokoláson túlmutató legitimitással és jogi kötőerővel bír, mivel az a jogszabály szövegének része, és attól nem különül el szerkezetileg, mint ahogy az indokolás.

A preambulumról a jogalkotó minden esetben döntést hoz, minthogy szerves része  bár nem normatív jelleggel  a jogszabály szövegének. A jogszabály részeként a preambulum nem külön dokumentumként, hanem a hivatalos lapban a normával azonos felületen, egységben jelenik meg, így létezése és tartalma még határozottabban felismerhetővé válik, mint az indokolásé.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A javaslat célja, hogy kötelezővé tétele útján a preambulum funkcionális jelentőségét felértékelje. A preambulum kiváló  és néhány kivételes példától eltekintve nem kellő mértékben kihasznált  lehetőség arra, hogy magas legitimációs szinten jelenítse meg a szabályozás célját és emellett a jogalkotó által közölni kívánt azon egyéb körülményeket, amelyek a jogszabály értelmezésének segítéséhez szükségesnek mutatkoznak.

Az eddigi jogalkotói gyakorlat nem aknázta ki a preambulumban rejlő lehetőségeket arra, hogy a jogalkalmazás egységességét előmozdítsa. A javaslat ezért a jogszabály-előkészítés számára kötelezővé teszi, hogy az eddig az indokolásban szerepelő célmeghatározást minden esetben a preambulumban jelenítse meg.

A javaslat nem határolja le szigorúan, hogy a preambulum mit tartalmazhat, de minimum-előírás, hogy a szabályozási célnak feltétlenül benne kell lennie. A preambulum a jövőben sem válik normatív rendelkezéssé, ugyanakkor a szabályozás célja megállapításakor a jogszabály részeként kötőerővel mindenképpen rendelkezni fog. Megjegyzendő, hogy az indokolás jogintézménye nem szűnik meg, mindazonáltal a korábbiakhoz képest átalakul: a jogszabály előkészítőjének a preambulumban foglalt célmeghatározás mellett az indokolásban a szabályozás részletesebb okait, várható hatásait kell kifejtenie.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy támogassák a tárgyalt törvényjavaslatot, amely lehetőséget teremt arra, hogy a magyar embereket a jövőben egy még kiszámíthatóbb, közérthetőbb és átláthatóbb jogrendszer szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)