Felszólalás adatai

BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Őszintén remélem, hogy ellenzéki képviselőtársaink az elmúlt hetekben az adótörvény, az eva és főleg a költségvetési törvény kapcsán bőven kiélhették már harci kedvüket. Így a most napirendre kerülő pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, a javaslatok indokoltságát kellő szakszerűséggel és higgadtsággal fogadják, tehetném hozzá: fogadják el. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy bár a pénz- és tőkepiac szabályozásának törvényi keretei az elmúlt évtizedben kialakultak, a jelenlegi piacgazdaság pénzügyi szektorainak fejlődése igényli a keretszabályozás fejlesztését is, olyan szabályozás kialakítását, amely figyelembe veszi az elmúlt évtized hazai tapasztalatait, a magyar és a nemzetközi pénz- és tőkepiac folyamatos és gyors változásait, és nem utolsósorban megfelel az Európai Unióban kidolgozott szabályoknak.

A most benyújtott javaslatokkal a kormány a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, a tőkepiacról szóló, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló alapvető törvények, valamint az ezekre épülő szakosított hitelintézetek egyes fajtáit szabályozó törvények módosítását kezdeményezi. Ilyen szakosított hitelintézet például a lakás-takarékpénztár vagy a jelzálog-hitelintézet.

A széles közvélemény ezek közül bizonyára a lakás-takarékpénztári törvény módosítási javaslatait fogadja majd nagy érdeklődéssel. Érthető, hiszen a lakásfinanszírozás rendszerének változása, a támogatás feltételeinek javítása a lakosság nagy részének lakásvásárlási vagy -felújítási problémáira jelenthet kedvező megoldást. A lakástakarékossági rendszeren belül komoly segítséget jelenthet a felhasználási kör kiszélesítése, az igényelt összeg folyósítási idejének lerövidítése. A többi módosítási javaslattal a kormány elsődleges célja a tőkepiac európai uniós csatlakozás előtti korszerűsítése.

Tisztelt Országgyűlés! A most benyújtott módosításokat a következő szempontok indokolják.

1. A kilencvenes évek első felében megfogalmazott, többször módosított törvényeknek figyelembe kellett venniük, hogy az átalakulóban lévő gazdaság pénzügyi szektorának kockázatai rendkívül magasak voltak, ugyanakkor az intézményekben hiányzott a kockázatok kezeléséhez szükséges szakismeret és tapasztalat. A felügyelet rendszere nem volt megfelelően kimunkált. Mára a korábban indokolt törvényi korlátozások nagy része szükségtelenné vált, sőt akadályozza a piac további fejlődését. Az Európai Unió egységes piacán a lényegesen élesebb verseny feltételei között hátránnyal indulnának a magyar intézmények, ha a szabályozásuk indokolatlanul szigorúbb lenne más tagországok szabályainál.

2. Az egy évvel ezelőtt az előző kormány által áterőltetett és a jelenlegi kormánypártok által bírált tőkepiaci törvény alkalmazása során bebizonyosodott, hogy számos hibája mellett egyes rendelkezések megfogalmazása sem volt egyértelmű, pontosan értelmezhető. Végül, de nem utolsósorban az európai uniós jogharmonizáció keretében szükségessé vált a szabályok további finomítása, pontosítása.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényt és törvénymódosítást kezdeményezőnek mindig azzal a dilemmával kell szembenéznie, mi fontosabb, a szabályozás stabilitása vagy a piaci folyamatok követéséből adódó változtatás. A világszerte felgyorsult folyamatokat figyelve jelen esetben jóval erősebbek a változtatás szükségessége mellett szóló érvek. Csak néhány példa arra, hogy a szabályozás nemzetközi szinten is folyamatos, nagymértékű átalakuláson megy keresztül. Tudjuk, hogy a baseli bankfelügyeleti bizottság várhatóan egy-két éven belül befejezi az új tőkemegfelelési szabályok kidolgozását, és ezzel lényegesen megváltoztatja az átláthatóságra és a felügyeletre vonatkozó szabályokat is.

Figyelemmel kísérjük továbbá, hogy az Európai Unió Bizottságában is felgyorsult a pénz- és tőkepiacok szabályozásának átalakítására, a piacok egységes működését akadályozó elemek kiiktatására irányuló munka. Az elmúlt évben fogadta el a Bizottság a Lámfalussy-bizottság által kidolgozott javaslatot a jogszabályok kidolgozásának eljárására vonatkozóan, ezzel lehetővé válik az irányelvek gyorsabb, rugalmasabb elfogadása, módosítása. Az új szabályok végleges elfogadását követően a tagállamoknak és a csatlakozásra váró államoknak is viszonylag rövid időn belül át kell venniük az új szabályokat. Tehát ezeken a területeken is lényeges módosulás várható az európai szabályozásban, amit követnünk kell.

Tisztelt Ház! Jelen előterjesztésünkben javaslatot teszünk a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, a tőkepiacról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló törvények módosítására és ezen területekkel összefüggésben a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítására is. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényre vonatkozó módosítások közül a következő javaslatokat szeretném kiemelni.

1. A törvény 12. §-a jelenleg előírja, hogy hitelintézetben egy tulajdonosnak - meghatározott szűk kör kivételével - legfeljebb 15 százalékos tulajdona lehet. Ez a korábban indokolt kötöttség, ami a nemzetközi gyakorlatban ugyanakkor általános előírásként nem fordul elő, a felügyelet erősödésével, a felügyeletre vonatkozó módszerek kidolgozásával és alkalmazásával feleslegessé vált. Ezért hatályon kívül helyezését javasoljuk.

2. Az Országos Betétbiztosítási Alap jelenleg 1 millió forint összegig nyújt biztosítást. Jóllehet e törvény 2000-ben elfogadott módosítása ezt az összeget az EU-követelményeknek megfelelően 6 millió forintra emeli, és az 1 millió forintot meghaladó összegre előírja a 10 százalékos önrészesedést, ez a szabályozás azonban majd csak a csatlakozáskor lép életbe. Javasoljuk ezért, hogy 2003. január 1-jétől a biztosított összeg az önrészesedésre vonatkozó szabály egyidejű bevezetésével emelkedjék 3 millió forintra.

3. A szövetkezeti hitelintézetek esetében az EU-szabályoknak megfelelően a minimális tőkekövetelményt fel kell emelni a jelenlegi, 2003. december 31-éig elérendő 100 millió forintról az 1 millió euró összegnek megfelelő legalább 250 millió forintra.

(9.40)

A már működő szövetkezeti hitelintézetek esetében a megemelt tőkekövetelmény elérésére 2007. december 31-éig adható átmeneti idő, azzal, hogy 2006 végére legalább 200 millió forintos saját tőkét kell elérniük.

4. A fogyasztóvédelmi hatáskör jelenleg megoszlik a felügyelet és a fogyasztóvédelmi hatóság között, és ez értelmezési problémákat eredményez. Ezen a területen nemcsak jogszabály-módosítás szükséges, hanem a meglévő szabályok hatékonyabb alkalmazása is.

A fogyasztóvédelmi törvény által létrehozott békéltető testületek a bírósági útnál hatékonyabb ügyintézést tesznek lehetővé, igénybe vehetők a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos panaszok rendezésére is. A békéltető testületek ismertségének, presztízsének növelése nem jogszabályi módosítást, hanem a két hatóság közötti együttműködést igényli. Jogszabályi módosításra a fogyasztóvédelmi törvény kapcsán a felügyelet keresetindítási jogának megteremtése érdekében van szükség.

5. Módosítani javasoljuk a kiszervezésre vonatkozó szabályokat. A kiszervezés fogalmát olyan tevékenységre javasoljuk értelmezni, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, vagy amely végzését jogszabály írja elő. Ezek tekintetében is csak a rendszeres vagy folyamatos tevékenységre vonatkozó szerződés alapján végzett tevékenységet tekintjük kiszervezésnek. A kiszervezést a felügyeletnek be kell jelenteni, és biztosítani kell a kiszervezett tevékenység esetében is az ellenőrzést.

Kedves Képviselőtársaim! A tőkepiaci törvényben a következő főbb változásokat javasoljuk.

1. A hatályos törvény szerint tőzsdében egyetlen tulajdonosnak sem lehet 10 százalékot meghaladó tulajdona. A javaslat ezért ezt a korlátozást hatályon kívül helyezi. A nyilvános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokkal összhangban a zárt körű társaságként működő tőzsde esetében is lehetővé tesszük, hogy az alapszabály rendelkezzék az egy tulajdonos által megszerezhető tulajdoni részesedés maximális mértékéről.

2. A befektetési vállalkozások ügyfeleik pénzét ügyfélszámlán tartják, nem rendelkeznek sajátjukként a számlán lévő pénzzel, az csak az ügyfél rendelkezése alapján használható fel. Csőd esetén az ügyfélszámlán lévő pénz nem képezi a befektetési vállalat csődvagyonát.

A jelenlegi szabályozás szerint az ügyfélszámlán lévő pénzt az ügyfél készpénzben veheti fel, vagy azt saját bankszámlájára utaltathatja. Ez a korlátozás jelentős versenyhátrányt okoz a befektetési vállalkozásoknak a bankokkal szemben. Javasoljuk ezért az ügyfélszámlán lévő, befektetési szolgáltatásból származó pénzösszeg felhasználására vonatkozó korlátozás megszüntetését.

3. A hatályos szabályozás szerint értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához a felügyelet engedélye kell. A már forgalomba hozott értékpapírok tőzsdei jegyzéséről a tőzsde saját szabályzata alapján dönt. Ez a gyakorlat nem felel meg az EU-szabályozásnak. A csatlakozást követően a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír nemcsak egy, hanem bármely EU-tagállamban működő tőzsdére bevezethető lesz, ezért az EU-szabályozással összhangban javasoljuk, hogy a jegyzési engedélyt a felügyelet adja meg.

4. Korábban az ingatlanokba befektető befektetési alapok nem vehettek fel hitelt, ezt a jövőben korlátozott mértékben és a befektetők tájékoztatásával lehetővé tesszük. Ezzel az ingatlanalapok üzleti lehetőségei jelentős mértékben bővülnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A biztosítási törvényben javasolt módosítások a következők miatt indokoltak: a biztosítási törvény átfogó módosítása folyamatban van, várhatóan a jövő év első félévében kerül a tisztelt Ház elé. Annak érdekében, hogy a hitelintézeti, a tőkepiaci és a biztosítási törvény között összhang jöjjön létre, illetve hogy a legsürgősebb problémákat megoldjuk, két kérdéskörben, a biztosítási szektorban a kiszervezés és a felügyelet egységes eljárása tekintetében már most módosítást tartunk indokoltnak.

A lakás-takarékpénztári törvényben a következőket javasoljuk: a lakás-takarékpénztárak a fellendült banki jelzálog-hitelezés mellett továbbra is fontos szerepet tölthetnek be a lakásfinanszírozásban, a jelzálog-hitelintézetek és a kereskedelmi bankok ugyanis a lakás árának csak 40-50 százalékára nyújtanak kölcsönt. A lakás-takarékpénztárak hozzájárulnak a saját erő összegyűjtéséhez, ezáltal a hitelképes ügyfelek körének bővítéséhez. A lakás vásárlásához és építéséhez szükséges önerő biztosítása mellett segítséget jelenthetnek a kamattámogatási rendszerből kimaradt kisebb felújítási munkák finanszírozásában és a kommunális beruházások megvalósításában.

Annak érdekében, hogy a lakás-takarékpénztárak betölthessék szerepüket a lakásfinanszírozási rendszerben, az előtakarékossági konstrukció és a hozzá kapcsolódó támogatás feltételeit javítani kell.

1. A lakásárak és a -felújítási költségek emelkedése miatt szükségessé vált az öt év óta változatlan támogatás maximális összegének emelése. Javasoljuk, hogy a támogatás maximális összege az adott megtakarítási évben befizetett betét 30 százaléka, legfeljebb azonban 72 ezer forint legyen. Az éves támogatás maximális összege tehát a jelenlegi 36 ezer forintról duplájára emelkedik. Az optimális havi megtakarítás ezáltal havi 10 ezer forintról 20 ezer forintra növekedne, míg az optimális szerződéses összeg négyéves megtakarítási idő esetén elérheti a 2,6 millió forintot is.

2. A társasházak és a lakásszövetkezetek közös tulajdonú részeinek felújítására és korszerűsítésére kötött szerződéseknél a támogatás maximuma jelenleg épületenként 36 ezer forint. Javasoljuk, hogy a szerződéseknél a támogatás maximális összege emelkedjék attól függően, hogy hány lakásos épületről van szó, így ez az összeg 108 ezer forinttól 216 ezer forintig terjedhet.

A módosítás elfogadása estén az optimális szerződéses összeg a lakásszámtól függően épületenként 3,3-7,2 millió forintra emelkedik négyéves előtakarékosság esetén.

A lakás-takarékpénztári konstrukció a társasházak közös részeinek felújításánál is kiegészítő forrásként szolgálhat más támogatási formák mellett.

3. A lakás-előtakarékossági rendszeren belül javasoljuk a felhasználási kör kiterjesztését az alábbi célokra: szilárd burkolatú út, a csapadékvíz elvezetését biztosító csatorna, árok, informatikai hálózati kapcsolat - például kábeltelevízió vagy internetelérés - kialakítása; nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló lakáshasználati jog vásárlása; bármilyen pénzügyi intézménytől, illetve biztosítóintézettől felvett lakáscélú hitel, továbbá munkáltatói és önkormányzati hitel kiváltása. Javasoljuk továbbá, hogy lakások mellett tanyai lakóingatlanokra is fel lehessen használni a támogatott összeget.

Javasoljuk, hogy a kibővített felhasználási lehetőségek a már megkötött szerződésekre is vonatkozzanak.

4. A hatályos rendelkezés szerint a lakás-takarékpénztárnak a kiutalás napjától számított egy hónapon belül kell folyósítania a lakáskölcsönt, amennyiben a lakás-előtakarékoskodó teljesítette a kötelezettségét. Javasoljuk, hogy ez az idő lerövidüljön, azaz a lakás-takarékpénztár a kiutalástól, illetve a szükséges igazolások benyújtásától számított 15 napon belül folyósítsa az igényelt összeget.

Fő szabályként a törvény rendelkezései 2003. január 1-jén lépnek hatályba.

(9.50)

A támogatás maximális összegének módosítása miatt azonban új szerződéses módozatokat kell kidolgozniuk a lakás-takarékpénztáraknak, ezért javasoljuk a módosítások egy részének, például a támogatás maximális összege emelésének 2003. április 1-jével történő hatályba léptetését.

Javasoljuk a polgári perrendtartásról szóló törvény kis terjedelmű, de nagy fontosságú módosítását is. A hitelintézeti törvénynek az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett 197. §-a nem tette lehetővé, hogy a bírósági tárgyaláson az ellenérdekelt felek a banktitkot tartalmazó iratokba betekinthessenek, azaz azonos információk birtokában legyenek - ez sérti az úgynevezett fegyveregyenlőség elvét. Javasoljuk ezért a polgári perrendtartásról szóló törvény 119. §-ának kiegészítését. A beiktatni javasolt bekezdés rendelkezése szerint a titkot, üzleti titkot vagy bármely külön törvényben meghatározott más titkot tartalmazó iratok esetében az eljáró bíró határozza meg az iratmegismerési és másolatkészítési jog gyakorlásának rendjét, a betekintő fél vagy képviselője titoktartási nyilatkozatának kitöltése mellett.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a javasolt módosítások nem jelentenek alapvető változtatásokat a pénz- és tőkepiacok szabályozásában, de számos olyan lépés megtételére tartalmaznak javaslatot, amely a piaci szereplők mozgásterét növeli. Lehetővé teszik a piac fejlődéséhez való rugalmasabb alkalmazkodást, így hozzájárulnak a piac fejlődéséhez, ugyanakkor a már elért biztonsági szintet nem csökkentik.

Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)